halika mindenki! én nagyon nem tudok mit írni magamról. de leírom pár kedvenc idézetem:

Soha ne feledd, nem vagy egyedül!
Minden gondolatom hozzád menekül!
Te vagy az álmom, Te vagy az ébredésem,
Te vagy az összes szívverésem!

Csalódni kell, hogy boldogok lehessünk,
Gyűlölni, hogy újból szeressük.
Kell tudni zokogni, és sírni,
Valakit megunni, majd újból visszahívni.
Csalódni százszor, csalódni ezerszer,
Hogy boldogok lehessünk egyetlen egyszer.

Az élet szép, de élni tudni kell!
Az élet harc és benne győzni kell!

"Nem az az igazi fájdalom
amitől könnyes a szem,
hanem amit szívünkben hordozunk
némán, csendesen..."

" Szeretnék könnycsepp lenni ,
Szemedben megszületni ,
Végig folyni az arcodon ,
És meghalni az ajkadon... "

Ami nem lehet a tiéd, mindig az kell
Neked ez a kereszted, a sorsod ami hajt
De ha megkaptad, már nem érdekel
Ott rohad a szemétdombon majd..(tankcsapda)

"Ülni egy csendes szobában, s várni valakire, aki nem jön többé.
Elutazni onnan, ahol boldog voltál, s otthagyni szived örökké.
Szeretni valakit, aki nem szeret téged, könnyeket tagadni, mik
szemedben égnek.
Kergetni egy álmot, soha el nem érni, csalódott szívvel mindig csak remélni.
Megalázva írni könyörgő levelet, sírdogálva várni, s nem jön rá felelet.
Szavakkal idézni, mik lelkedre hulltak, rózsákat őrizni, melyek
megfakultak.
Hideg búcsúzásnál forró csókot kérni, mással látni őt, nem visszafordulni.
Kacagni boldogan, hazug lemondással, otthon leborulni, könnyes
csalódással.
Aztán átvergődni hosszú éjszakákat, imádkozni azért, hogy Ő meg ne tudja, ’Mi is az a bánat’ "
(Osztrovszkij)