|
Nesi naplója
Gezemice [4177 AL], gazdája Nesi
Szerelem?
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/4177
|
Szerelem?
...mi is van velem mostanában?
"Nesi (. ........., na hallod?)"
ez még számomra is valamiféle titok. Mint ahogy már több alkalommal is elmondtam "változások mindig vannak" történéseket pedig nem lehet mindig befolyásolni. Mint ahogy azt sem ami körülöttem zajlik az utobbi hetekben (1000 éve?) Naja, még az is lehet!
Oly régen indult ez a dolog, hogy már a napját sem tudom jegyezni. Akkoriban volt valami a levegőben, olyasmi amit gyorsban el is kerültem... Viszont nagy utat tettem meg ezidő alatt is a célom felé (amit még nem értem el) Pár hete ismét körülöttem lengett az a valami... amit nevezhetnék szikrának vagy valamiféle kézzel meg nem fogható szóban meg nem fogalmazható dolognak.
-Igyekszem úgy fogalmazni, hogy azt tuti ne tudd megérteni..- nem csodálkozom ezen és talán lesz olyan aki szintén nem fog ezen elgondolkozni, hiszen érti a sorok között lévő gondolatokat.
Na jól van, folytatom is
-talán-
Szóval az utobbi időben többminden volt már az életemben és a lelkemben. Csupa zagyvaság is amit a dolgok megélésekor nagyon erősen uralták a gondolataimat, szívemet.
Most viszont eljutottam egy olyan helyre amit -gondolom azért már többen megjártak már.
...szemben találtam magam egy kis patakkal, aminek a partján óvatosan lébdeltem. Néha bele-bele kostolgatva az ízébe. Amikoris egy napon a patak folyása gyorsulni kezdett.
Nagyon figyeltem és igyekeztem még óvatosabban lébdelni, (ismerős volt a helyzet, de emlékezni nem akartam egyáltalán) hiszen ez akár még veszélyes is lehet. Nagyon rövid idő után viszont már nem lehetett óvatosnak lenni. Jött a sodrás, ami elvitt magával.
Gondolkozni sem volt idő
-mit tegyek?
-merre meneküljek?
Nem volt menekvés, amit ma már nem is bánok. Elengedtem a 'gyökereket' amik eddig visszatartottak és elindultam az egyre erősödő sodrás felé...
Nem bánok semmit, hiszen elindultam egy irányba aminek a végét
IGAZ, MÉG NEM LÁTOM, de a jelen helyzet a felszabadult érzés mindent pótól.
Jelennek élek...
Lesz ami lesz..
Ha pedig menni kell akkor menni kell..
Nincsenek kételyek és nincs megbánás..
Öröm és teljes odaadás van, ameddig lehet..
Azt, hogy valóban mit hoz a felszínre a végleges út, mit fog mutatni a jövő -nem tudom- azt előre megérezni, kiszámolni és megtervezni szinte lehetetlen.
"Soha ne kérj bocsánatot érzelmeid kimutatásáért, mert ha azt teszed, akkor az igazságért kérsz elnézést.
(Benjamin Disraeli)
A szerelem nem ostoba. Pontosan tudja, mit tesz, és soha, de soha nem cselekszik ok nélkül, legfeljebb ez az ok rejtve marad előttünk. Mi vagyunk az ostobák, mert mindenáron az okok szintjén akarjuk megérteni."
|
Problémás tartalom jelzése
|
