Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/120893
|
2006-09-28
Matija Gubec 5. - Silberger (Sziklai) Mór háza
Ezen a telken 1778-ban egy földszintes parasztház állt, oromzatával az utca felé fordulva. Hasonló volt a helyzet a XVIII. század utolsó előtti évében is.
Nem állapíthattuk meg, hogy ezt a házat mikor bontották le, de a város 1838. évi felmérésekor a parcella, amely Vince György özvegyének tulajdonát képezte, már üresen állott.
Közvetett történeti források alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy a következő tulajdonos, Silberger Mór valamikor 1874. és 1877. között szerezte meg a telek tulajdonjogát. Amikor 1874. I. 6-án Mór és Mária (szül. Hirschler) házasságából megszületett a negyedik gyermek, Artúr, a Szabadkai Zsidó Hitközség születési anyakönyvébe azt jegyezték be, hogy a család a IV. körben lakik. Három évvel később a fejezet tárgyát képező telek már Silberger tulajdonában volt, hiszen engedélyt kért az utcai fal megbontására és utcai bejárat kialakítására. Ez a dokumentum a csatolt tervdokumentáció nélkül maradt fenn, amivel alátámaszthatnánk azt a feltételezésünket, hogy a mai ház már akkor is létezett. Noha az 1878. évi kataszteri térképen ez a rész rosszul látszik, a térkép mégis utal a mai építmény méreteire.
Silberger Mór Sassinban született 1822-ben. Szabadkára 1861. előtt költözött, legidősebb fia , Jenő, ugyanis már itt született városunkban. Ezután valószínűleg családostól elhagyta Szabadkát, mivel következő fia, Hermann, 1863-ban Kiskőrösön született. Az adatok szerint azonban csak rövid ideig voltak távol Szabadkától, mivel Silbergerék harmadik fiának, Miksának a születése 1872-ben már Szabadkán érte a családot.
Akkortájt Silberger aa legtevékenyebb vállalkozók közé tartozott. A városi vágóhíd éves bérbeadására kiírt pályázaton 1876. 12. 10-én magasabb árast kínált fel, mint Emanuel Fürst, aki a XIX. század második felében zajlott kapitalista térhódítás igazi bajnokának számított. Silberger képességeiről és a város határain túlra terjedő tekintélyéről tanúskodik, hogy azokban az években ő képviselte a budapesti Hirschler és Rosenfeld céget, amely bérelte a belvárosi italkimérés teljes éves adóját. A nem magyar nevek akkori magyarosítása keretében Silberger Mór a maga és kiskorú fiai nevében 1880. 2. 23-án kérelemmel fordult a magyar Belügyminisztériumhoz, hogy engedélyezze számukra a családnév megváltoztatását. Az év közepe táján kedvező válasz érkezett a fővárosból, és attól kezdve Silbergeréket Sziklainak hívták.
Az 1890-es évek elején a ház új tulajdonost kap Mark Freundenberg (Nyitra, 1831. körül - Szabadka, 1903. okt. 21.) tekintélyes kereskedő személyében. Flóra lánya 1895-ben férjhez ment a bajai Vécsei Sámuelhez (? - 1939. okt. 14.). Freundenberg halálát követően nekik jutott ez a ház, így Maluąev kézikönyvében a ház tulajdonosaként Vécsei szerepel.
Amikor 1910-ben Franz Fimpl engedélyt kért parcelláján egy melléképület kiépítésére, a mellékelt helyrajzon, amelyet ma is őriznek a Szabadkai Történelmi Levéltárban, szépen kivehető egy L alaprajzú ház, amely a szomszéd telken állt. Később az udvari szárnyat a parcella belseje felé bővítették.
Az alacsony homlokzatmagasságú épületen nem látható ornamentika, eklektikus arányai vannak és a nyílások elhelyezése is a klasszikus módszereknek felel meg. A homlokzatot idővel teljesen lecsupaszították, az asztalosipari elemeket pedig kicserélték. A széles, kétszárnyas kapun sekély szecessziós kazetták találhatók, a legényszoba háromszárnyas ablakának pedig újak a méretei és a formája. Az ablakok megtartották eredeti beosztásukat, egy sorban három pár kétszárnyas ablak, a szélén kocsi- és gyalogbejárattal. Ma a kaput külön kiemeli a műköves keret és az aljazat.
|
