|
Marcsi naplója
Carmis [125636 AL], gazdája Marcsi
2022-12-04
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/125636
|
2022-12-04
Ifigénia
A lány bambul a sötétbe, ahogy azt már kismilliószor megette, ahogy lebeg a buszon, annak többi utasával együtt. Így az éjszakában egészen más élmény utazni. A semmibe tart a tömegközlekedés. Mintha a térben és időben is elveszne a járat, pont így vesznek el a lány gondolatai is a sötétben. Bár könnyen lehet a lány nem is vak semmit bámulja, sokkal inkább saját tükörképét szemléli az üveg adta reflexióban. Talán azt keresi hova lett a mosolygós és mindig kedves ragyogóan színes személyisége, aki könnyűszerrel beszélget ismeretlenekkel is.. most csak egy fapofájú, komor arckép néz vissza rá a sötétségből. Jól van ez így? Mi változott? Hogyan jutott ide?
Talán az a sok jóindulatú hazugság amit a szíve súgót neki, az juttatta ide hogy végül mégis csak az eszénél kell átvennie a gyeplőt.
De ez az utolsó.. ez volt a legkeményebb mind közül, merthogy ennek még mindig nincs vége. Hiába említem múlt időben, ez a jelen problémája is. Merthogy mire lezárja magában a lány és lépne egyet addigra a probléma visszatér és előidézi azokat a csodás érzéseket amiket a lány most is keres magában az üvegre bámulva.
A lány szeret.. de minek szereti ezt a fiút ha ő nem tudja viszonozni érzéseit? A fiú csak kihasználja.. egy szabadidős játékként tartja számon a lányt.. és a lány mégis szereti.. és a fiú pontosan tudja ezt.. egyszer ő is szeretett, de a lány nem volt kész ehhez.. most meg már bánhatja.. de ha ennyit ért a fiú szeretete hogy csak addig tartott akkor biztos megéri szomorkodni miatta? Megéri belemenni a játékba és újra összetörni? Vajon tudna neki nem válaszolni? Meddig mehet még ez így?
|
Problémás tartalom jelzése
|
