Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje: http://teveclub.hu/naplo/69845
|
Zárszó
Mit is érzek
Mit is érzek amikor szerelmes vagyok? Azt hogy a Földön nem hiába vagyok, Itt létemnek értelme egy lány képében ragyog, Ha valami jó történik velem azt kívánom: "Bárcsak vele éltem volna meg ezt a pillanatot!" Úgy érzem az a lány csak boldogságot érdemel a világtól, És ha vki bántja őt úgy érzem nekem fáj nagyon. Úgy érzem a szívem csak ő érte dobog, Én ezt érzem amikor szerelmes vagyok!
Uhh kicsit érzelgős lett, de most nem érdekel. Rájöttem hogy ez a napló tulajdonképp csak egy vki miatt íródott idáig, tulajdonképp addig amíg volt egy kis remény is arra hogy azzal lehetek akit szeretek, de ez a remény tegnap végleg elszállt, mondhatni elszállt egy géppel Londonba, de a remény nem fog visszatérni egy hét múlva. Kedden megtörtént az ami már lógott a levegőben, véget ért vmi. Akkor úgy éreztem hogy ez nem fáj, hogy egy tehertől szabadultam meg, megkönnyebbült voltam. De rájöttem hogy a teher amitől megszabadultam pont a szakítástól való félelem volt, és hogy nem is érzem olyan jól magam. Szomorú lettem, akkor meglett nekem a Mezmerize, hallgattam eleinte azt hittem hogy az majd felvidít engem, de egy idővel rájöttem hogy "Hoppá ennek az albumnak nagyon dallamos és lírai részei vannak, jó sok" szal. már ez sem segít. Annyi mindent írtam az elmúlt napokban a naplómba most leírok mindent egybe hogy hogy is volt. Május 20. péntek, Nemzeti Színház... a kezdet... Kálvin tér, metróállomás... Május 24. kedd, Westend, egy apróbb malőr. A barát és a barátnő Aztán még azon a héten pénteken történtek gondok... nagyon is elkezdte éreztetni velem hogy csak kényszerből van az egész... ez is kicsit megpecsételte a dolgot... Aztán vasárnap volt találka, hmm olyan hangulatos, semmi extra nem volt. Aztán hétfő, elkezdődött a veszekedések hete:S hétfőn oriási veszekedés aminek majdnem "vége" lett a vége, végülis egy picit csillapodtak a kedélyek (csoda nem voltam akkor olyan sokáig egy makacs fasz mint szoktam) és meg lett beszélve egy találkozó keddre... kedd egy jó kis nap lett, a kezdeti fagyos hangulat ellenére eléggé forró lett a légkör. Szerda... megint egy durva balhé... nagyon durva, aztán eleinte úgy volt hogy szünet következik, aztán mégse, és csütörtök nagyon jól telt el, az addigiak közül a legjobban. A következő jegyzett dátum június 7., megint lett egy Westend teteje, ahol nagggyon fáztam:S hideg volt nálam meg nem volt pulcsi:| aztán megint egy kicsit elült a hangulat mert szóba került vmi, amiután nekem rengetegszer megfordult a fejemben a kérdés: "Van értelme?". Aztán jött a csütörtök, ehez csak egy két metróállomás nevét tudnám említeni: Forgách utca és Árpád híd. Aztán júnis 11. szombat, kép küldése msn-en, nagyon nagy dolgok voltak bennem főként az hogy nem tudom folytatni, akkor meg kellet volna tennem...:( Aztán elkövetkezett az utolsó suli hét. Kedd egy rövidke találka volt ami úgy zárult hogy elkísértem a Keletihez. Aztán szerda, uccsó tanítási nap, aztán vagy 7órás együttlét...:S akkor eleinte msn, drága füves piszkált minket vmivel, aztán meg Árpád hídi események Aquincumnál csak hosszabb ideig:) Aztán péntek, egy mázlis dátum hogy összejött, ez is jó volt de nem a legjobb. eccerűen jó volt, csak jó volt amikor vele voltam. Ja meg volt 10perces családlátogatás, alias bemutatott otthon hogy "ez az az állat...":D Ekkor már erősen éreztem(kb 1hete) azt, hogy vmi múlik el bennem... aztán egy szombati álom ami akkor szarul esett, mert nem voltam tisztán józan, és azt éreztem hogy akko szerelmes vok, pedig már nem nagyon voltam az... Hétfő... hát olyan inkább kevesebbet beszélünk dolog volt... már érződött hogy közeleg a vég... kedd a vég megérkezett, bántó módon egy levél formájában, pedig a szavak jobbak lettek volna. Hát visszagondolva életem egyik legszebb egy hónapja volt ez, jó kapcsolat volt, melynek legszebb időszaka az "Árpád híd" és az uccsó tanítási nap között volt. Szép volt, jó volt, ELMÚLT. Most hogy így belegondolok nagyon rossz ez nekem, mert hiányzik, mert szeretem. És télleg igaz rám: "Akkor veszem észre hogy ki a legfontosabb nekem, amikor már elvesztettem őt..." Ezzel a végszóval a napló végleg bezárult, már csak fellapozni fogom, emlékek után de írni már nem, fogok bele, vagy mégis? hát csak akkor írnék bele újra ha megint összejönne... de nem fog, úgyhogy ezennel BEZÁRULT.
ui.: mivel az életem új mederben folydogál tovább a másik tevémnél fogok tovább irogatni
|