Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/69845
|
Zárszó
Mit is érzek
Mit is érzek amikor szerelmes vagyok?
Azt hogy a Földön nem hiába vagyok,
Itt létemnek értelme egy lány képében ragyog,
Ha valami jó történik velem azt kívánom:
"Bárcsak vele éltem volna meg ezt a pillanatot!"
Úgy érzem az a lány csak boldogságot érdemel a világtól,
És ha vki bántja őt úgy érzem nekem fáj nagyon.
Úgy érzem a szívem csak ő érte dobog,
Én ezt érzem amikor szerelmes vagyok!
Uhh kicsit érzelgős lett, de most nem érdekel.
Rájöttem hogy ez a napló tulajdonképp csak egy
vki miatt íródott idáig, tulajdonképp addig
amíg volt egy kis remény is arra hogy azzal
lehetek akit szeretek, de ez a remény tegnap
végleg elszállt, mondhatni elszállt egy géppel
Londonba, de a remény nem fog visszatérni
egy hét múlva. Kedden megtörtént az ami már
lógott a levegőben, véget ért vmi. Akkor
úgy éreztem hogy ez nem fáj, hogy egy
tehertől szabadultam meg, megkönnyebbült
voltam. De rájöttem hogy a teher amitől
megszabadultam pont a szakítástól való
félelem volt, és hogy nem is érzem olyan
jól magam. Szomorú lettem, akkor meglett
nekem a Mezmerize, hallgattam eleinte
azt hittem hogy az majd felvidít engem,
de egy idővel rájöttem hogy "Hoppá ennek
az albumnak nagyon dallamos és lírai részei
vannak, jó sok" szal. már ez sem segít. Annyi
mindent írtam az elmúlt napokban a naplómba
most leírok mindent egybe hogy hogy is volt.
Május 20. péntek, Nemzeti Színház...
a kezdet... Kálvin tér, metróállomás... Május 24.
kedd, Westend, egy apróbb malőr. A barát és a
barátnő Aztán még azon a héten pénteken történtek
gondok... nagyon is elkezdte éreztetni velem hogy
csak kényszerből van az egész... ez is kicsit
megpecsételte a dolgot... Aztán vasárnap volt találka,
hmm olyan hangulatos, semmi extra nem volt.
Aztán hétfő, elkezdődött a veszekedések hete:S
hétfőn oriási veszekedés aminek majdnem "vége"
lett a vége, végülis egy picit csillapodtak a kedélyek
(csoda nem voltam akkor olyan sokáig egy makacs
fasz mint szoktam) és meg lett beszélve egy találkozó
keddre... kedd egy jó kis nap lett, a kezdeti
fagyos hangulat ellenére eléggé forró lett a légkör.
Szerda... megint egy durva balhé... nagyon durva,
aztán eleinte úgy volt hogy szünet következik, aztán
mégse, és csütörtök nagyon jól telt el, az addigiak
közül a legjobban. A következő jegyzett dátum
június 7., megint lett egy Westend teteje,
ahol nagggyon fáztam:S hideg volt nálam meg
nem volt pulcsi:| aztán megint egy kicsit elült a
hangulat mert szóba került vmi, amiután nekem
rengetegszer megfordult a fejemben a kérdés:
"Van értelme?". Aztán jött a csütörtök, ehez csak
egy két metróállomás nevét tudnám említeni:
Forgách utca és Árpád híd. Aztán júnis 11. szombat,
kép küldése msn-en, nagyon nagy dolgok voltak bennem
főként az hogy nem tudom folytatni, akkor meg kellet
volna tennem...:( Aztán elkövetkezett az utolsó
suli hét. Kedd egy rövidke találka volt ami úgy zárult
hogy elkísértem a Keletihez. Aztán szerda, uccsó
tanítási nap, aztán vagy 7órás együttlét...:S
akkor eleinte msn, drága füves piszkált minket
vmivel, aztán meg Árpád hídi események Aquincumnál
csak hosszabb ideig:) Aztán péntek, egy mázlis
dátum hogy összejött, ez is jó volt de nem a legjobb.
eccerűen jó volt, csak jó volt amikor vele voltam.
Ja meg volt 10perces családlátogatás, alias bemutatott
otthon hogy "ez az az állat...":D Ekkor már erősen
éreztem(kb 1hete) azt, hogy vmi múlik el bennem...
aztán egy szombati álom ami akkor szarul esett, mert
nem voltam tisztán józan, és azt éreztem hogy akko
szerelmes vok, pedig már nem nagyon voltam az...
Hétfő... hát olyan inkább kevesebbet beszélünk
dolog volt... már érződött hogy közeleg a vég...
kedd a vég megérkezett, bántó módon egy levél
formájában, pedig a szavak jobbak lettek volna.
Hát visszagondolva életem egyik legszebb egy
hónapja volt ez, jó kapcsolat volt, melynek
legszebb időszaka az "Árpád híd" és az uccsó
tanítási nap között volt. Szép volt, jó volt, ELMÚLT.
Most hogy így belegondolok nagyon rossz
ez nekem, mert hiányzik, mert szeretem.
És télleg igaz rám: "Akkor veszem észre hogy ki
a legfontosabb nekem, amikor már elvesztettem őt..."
Ezzel a végszóval a napló végleg bezárult,
már csak fellapozni fogom, emlékek után
de írni már nem, fogok bele, vagy mégis? hát
csak akkor írnék bele újra ha megint
összejönne... de nem fog, úgyhogy ezennel BEZÁRULT.
ui.: mivel az életem új mederben folydogál tovább
a másik tevémnél fogok tovább irogatni
|
