Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/4022
|
2005. június 29.
Néha, néha számot kell vetnünk önmagunkkal,
Bezárkózni egy sötét szobába,
Inni valamit, ami erős és marja a torkot,
Aztán szép lassan szétárad a testben,
A vérem elviszi mindenhova,
Az agyamba, a kezembe, a lábamba,
Zsibbadást okoz,
De a gondolatok tisztábbak és érettebbek lesznek,
Így könnyebb végignézni a múlt hibáit,
Tudjuk majd, mit nem szabad elkövetnünk mégegyszer.
Persze ennek ellenére,
Majd elkövetünk mást.
Ördögi körforgás,
Hibát hibára halmozunk,
S közben keressük az igaz utat.
Nehéz az élet,
Mondhatnánk,
Aztán telnek a percek,
Eszünkbe jutnak szép és kellemes élmények,
Bár tudjuk, hogy ezek csak hamisitott orvosi vények.
Nap mint nap örvénylik a lélek,
A jó és rossz között.
Hallgatom a zenét,
Iszom a piát.
Már rég rájöttem,
Autó pénz ,
Lakás. Ház,
Távoli nyaralás,
Nem nem a boldogság.
Tudom, hogy a boldogság rövid percek időtartama,
Röpke pillanatok alatt elmúlik.
Ezért kell olyannal élni az életet,
Akivel,
Ki mellett gyakran
Éli meg az ember a rövidke másodperceket.
Amik a boldogság pillanatai,
Összerakni őket együtt,
Hogy minnél tovább tartsanak.
Ah francba az egésszel,
Úgyse váltom meg a világot.
Meginni az összes piát,
Megkefélni az összes nőt
ENNNYI
/Bakos/
|
