Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/87413
|
2005. augusztus 27.
Sziasztok!
hamarosan kezdődik a suli de se baj!
Ma semmi izgi nem történt... elöbb leestem a lépcsőn délelött a szomszéd kislány játszott a cicámmal és arra figyeltem aztán nagy nehezen vissza csalogattam.kicsit szomorú vagyok mert migyárt vége a nyárnak de nem baj nem lesz olyan rossz!
A képen a kutyám van!
ezt a történet én írtam:
Ha nem lett volna ott az a kisfiú, mindennek ő az oka. Biztos nem értitek, hogy mindenki megértse, menjünk oda ahol az egész kezdődött.
Csrrrrrrrrrrrr –az iskolacsengő sokatmondó vidámsággal csilingelt.
- Vége az iskolának, vége az iskolának!- kiabálta vadul az iskola ajtón kitóduló diáksereg
- Jön a nyári szünidő, anyukám azt mondta idén végre elmehetek az iskolai nyári táborba, úgyhogy őszintén mondom nagyon izgatott, vagyok. Az öcsém Jerry is jöhet.
De hová is, rohanok először is a nevem: Zack, 14 éves vagyok, tudom hihetetlen, hogy ennyi idősen még nem voltam táborba de anyukám
Iszonyúan félt. Már be is pakoltam…
_________________
Végre, végre, végre itt vagyok, alig várom, hogy lemenjünk a partra.
- Tök jó nem?- kérdeztem Jerry-t
Nekem is nagyon tetszik főleg a faházak. –válaszolta - Te hányasba leszel?
- Az ötösbe
- Én a hetesbe- mondta kissé csalódottan
A társalgásunk folytatódott volna, de akkor megláttam őt…
Egy gyönyörű vöröses hajú, csillogó zöldszemű lányt. A lemenő napsugarai mámorítóan csillogtak haján. Oda kellett mennem hozzá, muszáj volt.
- Szia- mondtam remegő hangon
- Hello-válaszolt erőtadó hangon, olyan volt mintha valaki önbizalmat töltött volna belém.
- Mi a neved?- folytattam a beszélgetést
- Hanna. Neked?
- Zack. Kivel jöttél? Még sosem láttalak a suliban.
- Úgy volt, hogy a barátnőmmel jövök, csak lekéste a vonatot, másik iskolából jöttem.
- Aha, akkor már értem…
- Zack gyere, ki kell pakolnunk a táskákból- kiabálta a kellemes beszélgetést megzavarva Jerry
- Mindjárt-kiabáltam vissza
- Úgy látom, menned kell-, mondta Hanna- a vacsinál találkozunk. Majd elszaladt.
Így is lett, Hanna és én nagyon jól megvoltunk. Hamarosan legjobb barátok lettünk.
Egyik nap kora hajnalban arra ébredtem, hogy két barna kutyaszem bámul rám, Jerry volt az.
- Zack, éjjel kiszöktem a tengerpartra egy barátommal bementünk a vízbe és nagyon jó dolgot találtunk meg kell nézned. – ezt mind egy lélegzetvétellel mondta el, úgyhogy most meg kellett állnia levegőt venni. - Akkor jössz?
- Állj! Te kiszöktél?
- Igen, de megérte. Gyere légy szíves!
- Na jó, de, csak ha Hanna is jöhet.
- Jöhet, jöhet, csak gyere már!
- Jól van, szólok neki.
Ott voltunk a tengerparton látszólag minden normális volt.
- Ezért rángattál ki az ágyból? - kérdezte Hanna
- Én is ezt kérdezem, majdnem elkapott a táborvezető. –mondtam és kérdő tekintettel Jerry-re néztem
- Meglátjátok megérte, gyertek a vízbe…
- A vízbe? Bele fogunk fagyni –mondta kissé hisztisen Hanna
- Ha már idáig eljöttünk tegyük, amit mond. - zártam le a vitát.
Félelmet nem ismerő tekintettel sebesen gázoltunk be a jég hideg barátságtalan vízbe.
- Na mi olyan érdekes itt? –kérdeztem
- A víz alá!- adta ki az utasítást Jerry.
Hát nem volt mit tenni, lebuktunk a vízbe, szemünk egyből megakadt egy kopott fából készült csapóajtón. Szemöldökömet felhúzva fájdalmas tekintettel Hannára néztem, láttam, hogy ő ugyanígy tesz. Jerry a csapóajtóra mutatott jelezve, hogy nyissuk ki
Hát kinyitottuk, és meghökkenve láttuk, hogy bent minden száraz és nem ömlik be a víz. Most már Hanna és én is kíváncsiak voltunk, hogy mi ez és beúsztunk (vagy inkább mentünk?).
Fantasztikus volt felettünk éles kardszerű cseppkövek lógtak.
- Mondtam, hogy megéri. – dicsekedett Jerry
Jó fél órája gyalogoltunk, mikor valami törésszerű hangot halottunk
Egy hatalmas cseppkő repedezett meg a nagy zajtól, amit csaptunk,
egyenesen Hanna felé zuhant…
ha elolvastad mond meg hogy tetszett!
|
