Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/28469
|
Ez egy szar hét volt...
Ahogy a címben is említettem ez egy szar hét volt. Előszöris, elmentem hétfőn a bizonyítványosztásra, és elnéztem az órát, 9-re kellett odamenni, én fél 9-kor még a TTc előtt ültem. És nincs közel a sulim. A bizim jó lett. Utána kedden munka reggeltől, 6-ra kell bemenni,szóval én fél 5-kor kelek... szünetben felkelni fél 5-kor....még normálisan se teszek ilyet!!! Ja igen, hétfőn anyu elvitte a pici kiskutyánkat orvoshoz, mert nagyon lusta volt, meg méla, meg minden. Eddig se volt egy vizsla természete, de most nagyon sokat aludt. Vettek tőle vért, ami kimutatta, hogy vérszegény. De azt lehet gyógyítani. Mondták, hogy kedden vigyük be egy kivizsgálásra, mert az nem árt. Ok. Munkából hazaérve rögtön érdeklődtem is, mi van. A doki azt mondta, hogy nem is tudja, hol kezdje. A kiskutyának születési rendellenességei vannak (egyébként egy törzskönyves golden retriever arany-krém színű), mint pl:szívbillentyűje nem jól fejlődött ki, a májával gond van, az ereivel gond van, a légcsövével, a nyelőcsövével... egy a lényeg, hogy már csak pár hete van hátra, csoda, hogy eddig élt. Egy világ omlott össze bennem. Egy 6 hónapos kicsi kutya, akivel annyira összemelegedtem, akit annyira szerettem, most vége van...megkértük, hogy hagy hozzuk haza, mert hugom szerdán jön haza, e kell búcsúznia, Szerdán reggel nem mentem dolgozni, hanem elmentünk a kutyusért. Az utolsó napot együtt töltöttük. Fésülgettem a gyönyörű szőrét, a bársonyos hátát. Simogattam, ringattam... hihetetlen érzés. Ha valakit nagyon szerecc, és tudod, hogy x időn belül meghal, és neked x időd van vele... szörnyem rossz. Egész nap zokogtam. Úgy beszéltük meg, hogy csütörtökön reggel elaltatjuk, nem szabad szenvednie. Aztán mindenki csak simogatta, és siratta a kutyát, pedig ott feküdt a lábtörlőn, és fogalma nem volt, mi van. Anyu erre azt mondta, hogy akkor most elviszi, nem nézzük tovább, ahogy itt fekszik. Mindannyian elbúcsúztunk tőle, egy fiatal kiskutyától, aki a család része volt, olyan volt, mint egy harmadik gyerek a családban. És vége lett. Anyu és hugom elvitték. Én nem bírtam vele menni, mert tavaly, pont egy éve én temettem el az előző kutyámat. De az jobb volt, mert tudtam, hogy már 14 éves volt, öreg. De egy fiatal... az embereknél is nagyobb tragédia ha egy gyerek hal meg... előtte állt az élet, vinni akartam iskolába, versenyezni, agilitizni, mert egy végtelenül okos és szép dög volt. Nem hiszem el ma sem... mindíg várom, hogy szaladjon, ha hazajövök, üdvözöljön, csóválja a farkát...de már nem lehet... ;,(((
|
