Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/7107
|
2006-12-29
Egy kedves mese 3oo-dik teveházassági napra :-)
Zalka Csenge meséje
Növényke
Növényke kényelmesen élt. A gyökerei a földben pihentek, leveleit kitartotta a napnak. Fiatal volt és egészséges.
Egy melegházban nevelték sok-sok más növény között. Nem is volt semmi gondja, hanem egyszer csak jött egy gondolat. Lopva jött és befészkelte magát Növényke szárába, levelébe, gyökerébe. Virágja ugyanis nem volt.
- Ki vagyok én? Növény vagyok, azt tudom. De pontosan milyen növény? Nem tudom.
Töprengett, aztán társaihoz fordult.
- Növények! Ki vagyok én?
- Nem vagy virág, nincs virágod - fordítottak hátat azok, akik ilyesmivel büszkélkedhettek, az árvácskák, tulipánok, nárciszok, begóniák.
- Nem vagy kaktusz, nincsenek tüskéid - fordultak el a tüskések. Ennek hallatán hátat fordítottak a rózsák is.
- De hát akkor ki vagyok én? - feszengett Növényke.
Egy reggel egy napsugár szökött be az üvegen át, óvatosan kerülgetve a felé kapkodó leveleket és szárakat. Hosszú ujjaival óvatosan benyúlt Növényke levelei alá, és mint a bűvész a cilinderből, egy bimbót húzott elő a zöld levelek rejtekéből. Végtelenül óvatosan és lassan kibontotta a zöld csomagot, és bebújt az égőpiros, hatalmas szirmok közé, fény varázsolt a virág kelyhébe. Egyenként bontogatta ki a szirmokat, mindegyiket kisimította, megtörölgette, elrendezte. Mikor ezzel kész lett, szólt a társainak, akik a bárányfelhők rétegén áttörve egy kévében hullottak a gyönyörű virágra, melynek ragyogása uralta a melegházat. Elhalványultak a rózsák, összehúzták magukat a kaktuszok, meghajtották fejüket az árvácskák, tulipánok, nárciszok, begóniák. Növényke a természet egyszerű szépségével tartotta első virágját a napnak, és boldog volt, mert már tudta, ki ő.
Hawaii rózsa volt.
|
