Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/90981
|
2010-03-06
Tegnap az Erika irt smst...
NEm vettem észre
Illetve hallottam h pityeg a telefon, de lusta voltam kimenni érte...
Mire megnéztem, éjfél lett... visszairtam h legközelebb irj számot is.. Mjad véletlen elküldtem mert más a msáik telefonhoz vagyok szokva.. Erre Erika hiv, hogy "KAti bunkó vagy, pedig én szeretlek.." és hogy nézzem emg a blogját.. megfogom találni magam.
Megnéztem..És megtaláltam...
"Barát az, aki színházba megy veled,
Aki őrzi az évek háttamláját neked." Ez csak én lehetek, hiszen én örzöm az évek háttámláját... együtt készitetük, együtt szedtük le, és én őrzöm..A polcon volt, demár nicns ott.. Anyu elpakolta sztem...
és sajnálom Erika , neharagudj... h nem mentem be.. h nem néztem meg a telefont, és hogy nem kedvesen irtam vissza..:(
A másik.. Az Eri és egy néni találkozása...
"Elmesélte, hogy volt egy lánya, akinek meghalt a férje. Elmesélte, hogy évek múlva a lánya is meghalt. Elmesélte, hogy annyira szerettett volna egy unokát, de sajnos ez nem adatott meg neki. Elmesélte, hogy a férje is meghalt, így immáron egyedül él. Egyedül van ezen a világon. Nincs neki senkije. "
ez olyan szomrú..Nem akaork öreg és magányos leni.. rmeélem hamar meghalok... nem birnám ki..
Elolvastam a blogját... Végig.. és a sirás kerülgetett, mert annyira megható tud lenni...
Álmodtam.. Olyanokról, amik léteztek...
A hörcsögök voltak az elsők.. hogymilyen egyszerű lett volna gondozni öket, hogy az a rövid kis életük boldog legyen.. Álmomban megetettem öket és kipucoltam a helyüket... ez a valóságban ritka volt, hisz anyu pucolta öket amikor megsajnálta már szegényeim... Sajnálom , kicsi voltam... És jönnek már a könnyeim.. Erika ez a te blogod hibája.. és az álmaimé....
A következő álmomban boldog voltam, mert megbeszéltem nyugodtan és békésen egy vitát.. nem veszekedtünk, és örültem neki, és egyszerű volt, csak higgadtnak kellett lenni.... ez a valóságban szintén nem nagyon fordult elő... MIóta nincs, azóta nyugodt vagyok és tényleg nem veszekszek senkivel.. mert nincs senkim akivel tudnék....
Sajnálom..elmenekültem.. nem tudtam jobb megoldást, és tudtam h neki rossz lesz, rossz volt mellettem is a viták miatt, de nélkülem is, mert ö olyan, akinek tényleg érzékeny lelke van.. Tudtam, hogyén tovább fogok tudni lépni, mig ö nem.... sajnáltam.. de nem tudtam jobbat...
SAjnálom hörik.....
Sajnálom Cilike (elözö cicus) hogy bántottalak, kicsi voltam..
Sajnálom, hogy veszekedtünk.... h nem volt jó a kapcsolat.. és hogy ezért kiléptem belöle...
SAjnálom papa, hogy a temetéseden nem sirtam, miközben most igen, pedig most nem halt meg senkim....
Sajnálom mama, h nem mentem ma ki hozzád.. Kitudja meddig vagy köztünk, és mégse látogattalak meg.. És sajnálom, ha a te temetéseden se fogok sirni.. sajnálom, érzéketlen tudok lenni... nincs lelkem, csak épp annyi amennyi az élethez kell. most ez a kicsi szomorú, de nem tudja, hogy miért, hisz ma nem történt semmi... felkeltem..elolvastam egy blogot és visszaemlékeztem az álmaimra.. amik aról szóltak, hogy milyen egyszerű lett volna minden.... amikbe olyanokat csináltam amit a valós életben nem...
és az a legrosszabb, hogy most leirom... tudom.. és mégis olyan rossz leszek mint voltam. továbra is lesznek olyanok h nem látogatom meg, akit megkéne. hogy veszekedni fogok.. és hogy nemlesz idöm/kedvem egyszerű dolgokra amivel másnak örömet szerezhetnék..legyen az hörcsög vagy ember...
És tudom,hogy megint visszatérek régi énembe, és játszani fogok másokkal, mert ez az egyetlen mód arra, h kivédjem azt h mások tegyék ezt velem.. nem esik jól a kicsi lelkemnek ha olyanok szúrnak ki vele akiktöl nem ezt várja el.. és erre most volt példa, és ezek mind-mind lökések afelé, h énis ezt tegyem másokkal....
nekem is kéne egy blog.. ahol leirhatnám, h mi nyomja a nemlétező lelkem, ahol elmélkedhetnék a világ dolgairól, meg mindenről.... kitudja.. lehet h egyszer lesz....
most hogy tudom, h énis tudok szépenm fogalmazni és szépeket irni... csak szépen viselkedni nem......
Sajnálok minden rosszat amit elkövettem és mindekit aki ellen...
és azt is, hogy ez a továbbiakban is elő fog fordulni....
Sajnálom hogy nem tudom felmérni azt, hogy mim van, nem tudok örülni neki, nem tudom megbecsülni, és még meg is szabadulok töle esetlegesen..
Majd ha énis olyanleszek mint az a néni, akkor már tudni fogom... mindent.. azt hogy mit rontottam el, és hogy mit kellett volna másképp.. hogy mit kellett volna megtartani és h mitöl volt jobb megszabadulni... de akkor már késö lesz...sose akarok megöregedni.. föleg család nélkül nem... szörnyü lehet öregnek, betegnek, gyengének és magányosnak lenni... vagy ha mégis megöregednék, akkor azzal a tudással szeretnék ujjászületni, h tudjam mit hogy kell és ne rontsak el semmit..
|
