Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/194362
|
2010-06-23
Látnivalók:
Veszprém
A hét dombra épült Veszprémet a királynék városaként is emlegetik: történelmi, építészeti emlékei a honfoglalás koráig nyúlnak vissza. A település a környékének szellemi és gazdasági központja.
Veszprém megye székhely két tájegység határán, a Balaton-felvidék és a Bakony között fekszik. A Séd-patak itt mély völgyeket vágott a felszínbe, ezért Veszprémet a hét dombra épült városként is emlegetik A települést a királynék városának is nevezik. Gizella királyné, I. István felesége tette azzá, az ő nevéhez fűződik Magyarország első és legrégibb püspöki székesegyházának alapítása. A veszprémi püspököket illette meg a királynék koronázásának előjoga, ők viselték a királyné kancelláriájának hivatalát.
Várdomb Vár utca 16-18 1000-1700
A hét dombra épült város egyik magaslatán alakult ki a vár a X-XI. században. Időközben barokk arculatot kapott a terület, ahol a város látnivalóinak zöme összpontosul. Remek kilátóhelyek és fontos programhelyszínek is találhatók itt.
Gizella királyné múzeum Vár u. 35. Pénztárzárás: 16 30
Az 1770-es évek elején épült fel a Tejfalussy-ház, amelyben a Gizella Királyné Múzeum gyűjteménye látható. Olyan egyházi relikviák kerültek ide, melyeket korábban különböző templomokban őriztek: püspöki-főpapi hagyatékok, királynéi adományok. A kiállítóhely alagsorában értékes kőtár található, mely nem csupán a város, hanem távolabbi vidékek emlékeiből ad ízelítőt. A gyűjtemény egyik legértékesebb darabja az az aranyszállal átszőtt, 1480-ból származó palást, melyet eredetileg Vetési Albert püspök viselt.
Szent Mihály székesegyház Vár u. 18-20. K-V 10-17.30
Az alapjaiban román stílusú, XI. századi eredetű épület gótikus szentélye és altemploma a XIV. század végén készült. Mai alakjában neoromán stílusú a Szent Mihály tiszteletére szentelt templom.
A vár és a város meghatározó épülete a székesegyház, melyet Szent István és Gizella építtetett, az idők folyamán több átalakításon esett át, a török időkben elpusztult. Ma csak 1572-ből származó alaprajzát ismerjük. A templomot gróf Esterházy Imre 1723-ban, a régi tervrajzot felhasználva újjáépíttette barokk stílusban, s nyugati homlokzatra latin nyelven, kronosztihont is alkotva felíratta: Romokból ékesített engem a kegyelet. Ezt az épületet 1907 és 1910 között Hornig Károly püspök átépíttette - Aigner Sándor vezetésével - román stílusban, az eredeti formát keresve; így került a barokk várba a román stílusú székesegyház. A templom falába beépítették a régi köveket, s a szentély gótikus jellege megmaradt.
I Magyar királyi pár szobra Vár-hegy
A veszprémi Vár-hegy északnyugati fokán áll az első magyar királyi pár, István és Gizella szobra, Ispánky József 1938-ban készült alkotása.
Az innen nyíló panoráma lenyűgöző: a távolban a Bakony vonulata a legmagasabbnak tűnő, 646 méteres Papod-hegy csúcsával. Alatta jól látható a Bándtól Várpalotáig húzódó kopárság, ahol a legutóbbi évtizedig katonai gyakorlótér működött. Balra a Szent István-völgyhíd, mellette a Szent László-templom, valamint az egykori Davidikum árvaház magasodik, északra a Felsőváros (Dózsaváros) apró, kanyargó utcái, hangulatos házrengetegei bontakoznak ki.
Itt-ott megcsillan a sziklák alatt csordogáló Séd-patak vize. Jobb kézre, a Szent Benedek-hegy sziklaszirtjén, büszkén áll a káptalani kereszt.
Dulniczay palota és Téglamúzeum Vár utca 29
Az 1751-ben barokk stílusban épült emeletes ház az építtetőjéről, Dubniczay éneklő kanonokról kapta nevét. Ma is a várnegyed egyik legszebb épülete. Az épületben a Baselben élő műgyűjtő, László Károly gyűjteménye látható, udvaráról egy különleges tégla-bemutató, a Tegularium nyílik.
Az utcai homlokzat kivételével a házat többször - mindjárt néhány évvel a befejezése után, majd a XIX. század közepén és a XX. század elején - átépítették, bővítették. A II. világháborút követő államosítás után lakások, hivatalok, az 1970-es években házasságkötő terem működött itt. Megújítása 2005-2006-ban történt meg, ennek köszönhetően gyönyörködhetünk ma az emeleti dísztermekben és a földszinti kiállítótermekben újonnan feltárt értékes freskókban, valamint az esztétikus építészeti megoldásokban. (A felújításért a tervezők 2007-ben ICOMOS- és építészeti nívódíjat kaptak.)
A megújult főépületben kapott helyet László Károly magyar származású, Baselben élő műgyűjtő anyagából egy különleges válogatás. A művek a XX. század három jól körülhatárolható művészeti korszakára helyezik a hangsúlyt: az 1910-es és 20-as évek avantgárd tendenciáira, a két világháború közötti művészeti törekvésekre, valamint az elmúlt fél évszázadban megjelenő új életpályákra, illetve azok folytatására. A kiállítást - a város több kiállítóhelyével együtt - a Művészetek Háza gondozza.
Korsós lány szobor (Zsuzsi) és Panteon Óváros tér 9
A városháza mellett áll R. Kiss Lenke Korsós lány című szobra - a veszprémiek csak Zsuzsinak hívják.
R. Kiss Lenke (Biharillye, 1926-Veszprém, 2000) szobrászművész 1957-ben, Mikus Sándor tanítványaként végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, de sokat tanult Pátzay Páltól és Barcsay Jenőtől is. Férjével, Rábai Györggyel 1964-ben költöztek Veszprémbe. Rendszeres szereplője volt hazai és külföldi tárlatoknak. 1967-ben és 1977-ben Egry József-díjjal tüntették ki. Sírja a veszprémi Vámosi úti temetőben van.
Nagyvázsony
A festői környezetben fekvő település a törökverő Kinizsi Pál egykori váráról ismert, amelynek lakótornyában ma múzeum található. A nagyvázsonyi pálos kolostorrom, a szabadtéri néprajzi múzeum az egykori építészet örökségét idézi.
A községet először 1233-ban említi oklevél, amely nevét a Váson nemzetségről kapta.
A család 1472-ben kihalt, ekkor Mátyás király a birtokot kedvenc hívének, a fekete sereg parancsnokának, molnárlegényből lett vezérének, a legendás erejű törökverő hősnek, Kinizsi Pálnak adományozta. Kinizsi építtette ki lakókastéllyá.
A török korban Nagyvázsony végvárnak számított. Az 1700-as években urasági börtönként működött, később pálinkafőzőnek alakították át, míg végül kiöregedett cselédek lakhelyéül szolgált.
A XIX. századra a lakótorony körüli épületek összedőltek. A Kinizsi vár feltárása 1954-ben kezdődött meg. Az ódon falak között nyaranta turistalátványosságnak számító várjátékokat, lovagi tornákat rendeznek.
A településen ma romjaiban álló egykori pálos kolostort és a templomot Kinizsi Pál a győztes kenyérmezei csata zsákmányából építtette az 1480-as évek közepén.
A környék utolsó földbirtokosainak, a Zichyeknek a XVIII. században épült kastélya ma is áll, 12 hektáros védett ősparkjának ritkaságai a 32 méter magas, 200 éves famatuzsálemek.
Nagyvázsony és környéke paraszti világának emlékeit szabadtéri néprajzi múzeum őrzi, ahol a kiállítások mellett régi mesterségek szerszámait, termékeit is bemutatják.
A falu irodalomtörténeti emléke, hogy itt volt lelkész Édes Gergely költő, és az ő vendégeként 1798-ban több hónapot töltött itt Csokonai Vitéz Mihály.
Kinizsi Pál Vármúzeum Vár u. 9. H-V 9-18
A Kinizsi-vár négyemeletes lakótornya ma múzeumként működik. Láthatjuk a feltárás régészeti leleteit, az egykori élet kellékeit és egyes jeleneteit, a várról és a kolostorról készült maketteket.
A négyemeletes torony első szintjén börtönkiállítás, az első emeleten az őrség szobája, a másodikon a lovagterem, a harmadikon az asszonyház, egy, a gótikus időkből megmaradt árnyékszékkel.
A negyedik emeleten ásatási leletek kaptak helyet és egy-egy makett a várról illetve a pálos kolostorról.
A kőtárban az épületfaragványok mellett ott találjuk Kinizsi felesége, Magyar Benigna második férjének, Horváth Márk horvát bánnak a sírkövét is. Kinizsi Pál síremléke a kápolnában látható. A torony tetejéről szép kilátás nyílik a környékre.
Kinizsi-vár
A XIV. századi eredetű várat a XV. században, gótikus stílusban bővítették, majd a XVI-XVII. században átépítették. A vár ma reneszánsz játékok, ünnepségek színhelye.
A várba külső kapurondellán át lehet belépni. A várudvarba a vízzel telt farkasverem fölötti hídon és belső kaputornyon áthaladva juthatunk. Ez az udvart veszik körül a palotaépületek; itt emelkedik a 29 méter magas lakótorony vagy öregtorony, amely ma múzeumként is működik.
Az udvarról lépcsőkön áthaladva jutunk el a kápolnába, melynek legfőbb látnivalója Kinizsi Pál vörös márvány szarkofágjának fedele, illetve annak darabjai. A sírkő eredetileg a Kinizsi által alapított pálos kolostor templomában őrizte a nagy erejű hadvezér földi maradványait, ám a kolostor a török időkben rommá let. A sírkőre rázuhantak a kövei, majd 1708-ban, miután kiásták, kincskeresők törték fel a szarkofágot. A sírkő több darabja ezután került a várba; a fejet ábrázoló darabot a vázsonyi vár árkában Deák Ferenc, a haza bölcse találta meg
Szabadtéri Néprajzi Múzeum Bercsényi M. u. 21 K-V 10-18
A volt Schumacher-házban és az udvarán lévő gazdasági épületekben - a néprajzi kiállítások mellett - régi mesterségek szerszámait, termékeit is őrzik. A múzeum része a pajta, a pince és az istálló is.
A ház oromfala vakolatdíszes, udvari homlokzatán oszlopos tornác húzódik. Innen nyílnak a helyiségek, mindegyik külön bejárattal. Középen található a szabadkéményes konyha. A konyhában egy ünnepi ebéd főzésének az eszközeit mutatják be. A konyhából nyílik a kamra. Itt láthatók a főző- és tárolóedények, a lisztesláda, továbbá szalmából készült különféle szakajtók, hústartó, mérleg.
A hátsó szoba (lakószoba) régiesen berendezett, de itt helyezték el az utolsó vázsonyi takácsmester, Szauer Ágoston szövőszékét is. A bejárattól balra áll a zöldmázas szemeskályha. Nagyvázsony jelentős asztalos-és fazekasiparral rendelkezett, a kiállított tárgyak erről is tanúskodnak.
Az első szobában időszaki kiállításokat rendeznek, ahol bemutatkoznak az egykori kézműves mesterségek mai művelői. A pincében a szőlőművelés és bortárolás eszközei kaptak helyet. A ház mögötti pajtában mezőgazdasági szerszámok és a gazdaságban szükséges eszközök találhatók. A lakóházzal szemközti istállóban egy nagyvázsonyi rézműves-dinasztia utolsó képviselőjének, Pintér Rudolf rézművesnek teljes szerszámkészlete látható.
Postamúzeum Temető u. 3 K-V 10-18
A korabeli tárgyakkal (például kipróbálható, kézikapcsolásos telefonközponttal!) fényképekkel, dokumentumokkal berendezett múzeum annak emlékére készült, hogy a községben valamikor postaállomás volt.
A faluképi jelentőségű, műemlék épületben 1968 óta láthatóak hírközlés-történeti kiállítások. Állandó kiállítása "Balaton-felvidék hírközlési emlékei", a Balaton-felvidék posta- és távközlés-történetének tárgyi emlékeit valamint dokumentumait mutatja be, lehetőséget kínálva néhány régi telefon használatára és a postamúzeumi CD-ROM kiadványok megismerésére.
A XIX. századi Buda-Fehérvár-Veszprém-Tapolca postakocsi-útvonal Nagyvázsonyon át vezetett, ahol lóváltó állomáshely is működött.
Zichy-kastély Kossuth utca 10-14.
Pontos építési idejét nem tudjuk, a XVIII. század végén már állt, 1820-ban klasszicista stílusban átépítették az eredetileg barokk kastélyt.
Kétoldalt egy-egy különálló épület csatlakozik hozzá, középen egyszerű szökőkút található.
12 hektáros védett ősparkjának ritkaságai a 32 méter magas, 200 éves famatuzsálemek.
Ma lovasprogramokkal foglalkozó intézmény működik itt, az épület belülről nem látogatható.
Pálos-kolostorrom GPS: 46.9852 / 17.6914
A kolostort és a templomot Kinizsi Pál a győztes kenyérmezei csata zsákmányából építtette az 1480-as évek közepén, és a magyar alapítású szerzetesrend tagjait telepítette le e helyre.
Az épület maradványai mutatják, hogy milyen hatalmas és impozáns lehetett, a főpárkány magassága 17 méter. A szentélyben volt elhelyezve Kinizsi szarkofágja, a hajóban pedig Horváth Márké, most mindkettő a várban van.
A kolostor még 70 évet sem ért meg, mivel Veszprém eleste (1552) után az épületet felrobbantották, attól tartva, hogy a török megszállja. A kolostor rövid fennállása alatt is beírta nevét a magyar kultúra történetébe, mivel több kódex is készült itt, köztük a Czeh-, a Festetics- és a Peer- kódex.
Szigliget
A település a Balaton különlegesen szép területének számít, a magyar költők által leggyakrabban megénekelt helyek közé tartozik. Nevezetessége az irodalmárok alkotóházaként működő Esterházy-kastély, kúriák, templom- és várromok.
Szigliget évszázadokkal ezelőtt még sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Tulajdonosa a tatárjárást követően a bencés szerzetesrend volt, 1521-ben a Tóti Lengyel családé lett, és leányági örökösei birtokolták egészen 1945-ig.
A középkori község az avasi templom ma is látható romjának környékén, a tópart közelében alakult ki. Később lakói a vár alá húzódtak, így jellegzetes településkép alakult ki: a Várhegy oldalában a házak egymás fölé épültek sorban.
A erődítményt a pannonhalmi apátság építtette 1262-ben. A falut ugyan elpusztította a török, de a várat nem tudta elfoglalni; viszont a császár 1702-ben elrendelte a felrobbantását. Kövei egy részéből emelték a vár alatti kúriákat és gazdasági épületeket. Szigliget legmagasabb pontja 243 méter magas, a dombok, dombcsoportok érdekes nevet kaptak: Rókarántó, Királyné szoknyája, Soponya. Kisfaludy Sándor lelkendezve írta erről a tájról: "ily szépet nem terme még a magyar vad föld és ég".
Esterházy-kastély Kossuth u. 17. H-V 9-16
A klasszicista kastély XIX. század elején épült. Itt kapott helyet 1953-ban az Irók Alkotóháza. A kastély közelében láthatók az uradalmi épületek is, melyek jelentős része védett műemlék.
Az épület végleges formáját 1912 után nyerte el, amikor gróf Esterházy Pál vásárolta meg a területet. Erős építészeti átalakításokkal alakították ki a mai, egységes formáját. Ennek a munkának az eredményei a teraszok, illetve az alattuk lévő helyiségek, a tornyocskák, a manzárdok, a tetőtömegek és a homlokzati kép kialakítása. Az épületben a népi barokk és a klasszicista részek jól elkülönülnek. A későbbi módosítások már az Alkotóház igényeit követték.
A védett park látogatható, az épületegyüttes kívülről megekinthető.
Szigligeti vár Kisfaludy u. 26. H-V 9-19
A várat a pannonhalmi apátság építtette 1260 és 1262 között. A 239 m magas Várhegy tetején hosszan elnyúló, elromosodott épület helyreállítása folyamatos. Gyönyörű panoráma nyílik innen a Balatonra.
A templom mögül indulva először az alsóvárba jutunk, majd egy gyilokjárón át a rondellára. Innen meredek gyalogút vezet az alsóvárnál mintegy 20 méterrel feljebb emelkedő felsővárba. Itt volt az egykori öregtorony és várúr palotája és tornya. 1991-ben látványos munka kezdődött el a várban, teljes feltárása, helyreállítása folyamatos.
Az apátság után a várat a Lengyel család birtokolta, de közben egy évtizedig Török Bálint is volt a tulajdonosa. A XVII. századig többször átalakították. A falut ugyan elpusztította a török, de a várat nem tudta elfoglalni; viszont a császár 1702-ben elrendelte a felrobbantását. Kövei egy részéből emelték a vár alatti kúriákat és gazdasági épületeket.
Szigliget, Csonkatorony GPS koordináták: 46.7982 / 17.4483
Az avasi templomrom a műút és a településre vezető út találkozásánál látható. A középkorban ezen a területen helyezkedett el a falu. Az ősi, XIII. századi templomnak a tornya maradt ránk.
Az egykori templomból megmaradt torony alul négy-, feljebb hat-, végül pedig nyolcszögletű. Valamikor mögötte állt az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom. A mellette lévő part menti területen volt abban az időben a rév, ahogy neve (Réhely) is mutatja.
Szigligeti Galéria Petőfi u. 11.
A római katolikus templom melletti nádtetős épületben működő Szigligeti Galériában rendszeresek a képzőművészeti kiállítások, a népi és iparművészeti bemutatók.
Diszel (Tapolca) GPS: 46.8862 / 17.4944
Az Eger-patak két partjára épült bányászközséget az oklevelek 1255-ben említik először "Terra nomine Dezl", "nobiles de Dezl" neveken. Később, 1329-ben Dyzl. Diszelt királyi udvarnokok lakták az Árpád-házi királyok uralkodása idején.
Ősrégi település: környékén bronzkori leleteket, római épületmaradványokat és római telephelyet találtak 1920-ban. A török megszállás alatt elpusztult a falu, amely a XVI. század végére újraéledt.
A 1720-as években földesura az egyik Esterházy herceg volt. Erőteljes fejlődése 1928-ban, a kőbánya megnyitásakor kezdődött el.
Diszel mai nevezetessége az Első Magyar Látványtár, amely egész évben nyitva tartó kortárs művészeti kiállítóhely.
Diszelt 1977. április 1-jével egyesítették Tapolcával.
Első Magyar Látványtár Derkovits u. 7.
A Látványtár nem egy szokásos kiállítóhely vagy múzeum, hanem kísérlet a tárgyi látáskultúra összefüggéseinek újrateremtésére.
Itt együtt élnek a kert rózsafáinak üveggömbjei az 1930-as évek cigarettaplasztikáival, kortárs festmények az első világháború katonaemlékeivel, és izgalmas párbeszédet folytatnak egymással.
A Vörösváry Ákos, Gyökér Kinga és társai által létrehozott Első Magyar Látványtár Alapítvány Kiállítóháza ugyanakkor a XX. századi és a kortárs művészet fontos bemutatóhelye, évente új kiállítással.
Tapolca
Tapolca természeti értékekben gazdag. Különös nevezetessége a csónakkal bejárható tavas-barlang, valamint a Szent György-hegy bazaltoszlopai. A borkereskedelméről is nevezetes város a környék kulturális központja.
A település neve szláv eredetű, és meleg vizet jelent (toplica).
Tapolca városhoz 1977-ben csatlakozott a szomszédos Diszel község. A városrész érdekessége az itt létrehozott Első Magyar Látványtár, amely a kortárs művészetet bemutató kiállítóház.
A természeti látványosságok közül kiemelkedik a mintegy négy kilométer hosszú tavas-barlang. Szép látványt nyújtanak a 415 méter magas Szentgyörgy-hegy oldalán sorakozó bazaltoszlopok, amelyek az egykori vulkáni működés emlékei. A hegy oldalában régi présházak bújnak meg.
Tavasbarlang Kisfaludy u. 3 jún. 30.: 10-17
A mintegy négy kilométerre tehető, a víz által kialakított járatrendszerből ma két és fél kilométernyi bejárható. A legnagyobb terem csaknem 20 méter hosszú, 3-5 méter széles és 8 méter magas
Az utcaszintről 75 lépcsőfokon jutunk le a barlangba, melynek legnagyobb terme, a Lóczy-terem csaknem 20 méter hosszú, 3-5 méter széles és 8 méter magas. Itt is és a következő, Batsányi-teremben is eredeti szépségükben láthatók a vízoldotta üregek
A Batsányi-teremtől néhány lépés a régi csónakkikötő. Csaknem méteres mélységű kristálytiszta vízen csónakázhat itt a látogató. Így látogatható a Maximum-terem, ahol a rendszer legszebb kristályai vannak.
A barlang kialakulása a térség geológiai múltjával, a mélyrétegekben lévő meleg víz oldó hatásával magyarázható.
Csónakjegyet a pénztárnál lehet váltani.
Városi Múzeum Templom domb 8. K-V 10-17
A múzeumban helytörténeti kiállítást, iskolamúzeumot rendeztek be, valamint itt láthatók a helyi ásatások során összegyűjtött leletek, és kőtár is várja a látogatókat.
A múzeum Közép-Európa egyik legrégibb népiskolai épülete. A régi iratok szerint az egykori végvár várkastélyának romjaira épült Kántorház már 1726-ban létezett. Falai között tanulta a betűvetést Batsányi János (1763-1845), a felvilágosodás kiemelkedő költője. A múzeum eredetileg pedagógiatörténeti gyűjtemény volt, majd kiegészült a városra vonatkozó régészeti, történeti, néprajzi, ipartörténeti és képzőművészeti anyaggal.
Malom Martinovics Ignác u.
Az itt található vízfolyást talán már a rómaiak tóvá duzzasztották, hogy vele malmokat hajtsanak, de az biztos, hogy már az Árpád-korban volt itt malom, mely többszöri átépítéssel a XVII. század végén, a XVIII. század elején nyerte el mai formáját. A malmot 1964-ben szállodává és étteremmé alakították át, és Batsányi feleségéről kapta a Gabriella nevet. A rajta lévő malomkerék ma már csak dekoráció.
Marton Galéria Tigris u. 55. Tel: 1/375-0985
A kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb mestere a Tapolcán élő Marton László szobrászművész, az ő alkotásai láthatók a 2000-ben megnyílt Marton Galériában.
Bejelentkezéssel látogatható!
Lakóház Fő tér 17.
A Fő tér déli oldalán áll az 1830-ban, klasszicizáló romantikus stílusban épült ház, amely különlegessége a cégértartó sárkány.
Batsányi János költő szülőháza Batsányi utca 12.
Itt született 1763-ban magyar felvilágosodás neves költője, Batsányi János.
Batsányi itt és Veszprémben is tanult. Kassán Kazinczy Ferenccel együtt kezdte szerkeszteni a Magyar Museum című lapot, ebben jelent meg 1789-ben híres verse, A franciaországi változásokra, melyben arra szólít fel, hogy "vigyázó szemetek Párizsra vessétek". Kazinczyval hamar összekülönböztek, de a Martinovics-féle összeesküvésben való részvételük miatt mindkettőjüket bebörtönözték. Barátok már soha nem lehettek. Batsányit később újra elítélték, és Linzbe száműzték, ott is halt meg 1845-ben. A száműzetésbe követte őt felesége, az osztrák költőnő, Baumberg Gabriella. Batsányi hamvait 1934-ben hazahozták, és feleségével együtt a város temetőjében helyezték örök nyugalomra.
Tapolcai pantheon GPS: 46.8829 / 17.4414
A pantheon - többek között - két nevezetes helyi születésű személynek, Török János közgazdásznak, 1848/49-es honvédtisztnek és Felletár Emil kémikusnak az emlékét is őrzi.
Tapolcai vár Templom-domb GPS: 46.8805 / 17.4423
Az egykori vár kapuját és a farkasvermet feltárták, falai egy része még megvan; itt volt a XIII. századi birtokközpont.
Sümeg
Sümeg a Balaton egyik kapuja. Nevezetessége a vár, amely 270 méter magasságban emelkedik a város fölé.
A település a Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál fekszik, út és vasútvonal vezet innen a Balatonhoz.
Sümeg történelme az újkőkorban kezdődik. Egy megtalált ókeresztény bazilika alapfalai azt mutatják: e térség mindig lakott hely volt. A várostól délre, a Mogyorós-dombon talált őskori kovakőbánya leletei geológiai kiállításon láthatók.
Sümeget első alkalommal 1292-ben említi oklevél, 1318-ban pedig már a várról is említést tesznek. Jelentősége a mohácsi csata után nőtt meg, amikor Veszprém 1552-ben elfoglalása után ide költözött a püspökség. A város a török birtokába került, csaknem teljesen el is pusztult, de a vár a püspöké maradt.
A török kiűzése után, 1701-ben tűzvész pusztított, amelyet követően Széchenyi Pál püspök elrendelte, hogy a városfalakon belül csak kőből szabad a házakat építeni; ennek köszönhető a mai városközpont szépsége, hangulata.
Nagy építkezéseket folytatott a városban a XVIII. század közepén Padányi Bíró Márton veszprémi püspök, aki egy időre ismét idehozta az egyházmegye központját. Ma is a város egyik legszebb épülete az 1748 és 1755 között emelt püspöki palota. A palota építésének idején élő Kisfaludy Sándor költő, Sümeg jeles szülötte, pedig a Dunántúl egyik szellemi központjává emelte a kisvárost.
Sümeg 1907-ben elveszítette a városi rangját, s csak 1984-ben nyerte vissza.
Vár GPS: 46.9775 / 17.2819
A vár már a XIII. század közepe táján megépülhetett, hiszen IV. Béla király lakott benne egy ideig a tatárjárás idején. A következő századok alatt folyamatosan bővítették. Ma a legjobb állapotban lévő magyarországi vár.
Szép sétaút vezet Sümeg legismertebb nevezetességébe, a várba. Maga a Vár-hegy is különleges látvány, hiszen szinte teljesen a síkságból emelkedik ki. A helyzetéből adódóan is jól védhető végvár, erősség lehetett. A várban múzeumot is berendeztek, melyben megismerhetjük a vár történetét, a régi büntetések különböző módjait és eszközeit, valamint szablya- és kocsigyűjteményt láthatunk.
A vár látványos rendezvények, várjátékok színhelye. 1994 óta évenként az idegenforgalmi idényben a veszprémi Petőfi Színház művészei tartanak előadásokat a Sümegi Várszínház rendezvénysorozatának keretében.
Fegyver és Kocsi múzeum, Tóth Tivadar u. 19. H-V 10-18
A középkori lovagi tornák alkalmával használatos eredeti vértek, gótikus sisakok, kardok és lőfegyverek, ágyúk és ostromló eszközök láthatók.
Igazi ritkaságok gazdagítják a gyűjteményt. A hajítógépek és a XVIII. századi kamráságyú a vár tulajdonosának a magángyűjteményből kerültek Sümegre. A Kocsimúzeum szintén a magángyűjtemény része. A fiákerek, parádés- és uradalmi hintók a XIX-XX. század világát idézik.
Püspöki palota Szent István tér 10. 1/202-6288
A város egyik legszebb épülete az 1748 és 1755 között emelt püspöki palota.
Az épület a domborzati viszonyokat követve egy részében földszintes, nagyobb részében viszont emeletes. Középen a barokk építészet szabályai szerint kiemelt, díszesebb, az íves főkaput tartalmazó épületrész. A főkapu felett lévő faragott kőmellvéd erkélyt Atlasz-figurák tartják. A főpárkány alatt helyezték el az építtető püspök címerét. Az épület ebédlőjében és kápolnájában a falképek Vogl György, a stukkók Antonio Orsatti 1750-ben készült barokk stílusú alkotásai; a szobák stukkódíszítése és falburkolata szintén barokk stílusú. A palotát 1830 körül klasszicista stílusban átalakították.
Bejelentkezéssel látogatható.
A Radeczky Huszáregyesület emlékszobája Vároldal u. 5. Bármikor
Az egykori püspöki uradalmi istálló egyik helyiségében van az egykori egyenruhák, fegyverek és egyéb felszerelések, valamint a huszárábrázolások - metszetek, festmények, rajzok - bemutatója.
Kisfaludy-ház Kisfaludy Sándor tér 1. 8-16
A földszintes, tornácos barokk kúria a XVIII. században épült. Itt született és élt a kor népszerű költője, a Himfy-versek írója (Kesergő szerelem, Boldog szerelem), Kisfaludy Sándor, akinek ez a ház emlékmúzeuma is.
Magyar-kúria Vak Bottyán u. 3.
A XVIII. századi barokk kúriát a XIX. század második felében romantikus és eklektikus stílusban átalakították.
Patonai Fazekasház Rákóczi u. 10. 7.30-9.30 óráig, máskor bejelentkezéssel.
Az egykor nagy hírű sümegi fazekasság egyik kiemelkedő mestere volt Patonai Ferenc, a Népművészet Mestere. Házában válogatás látható munkáiból, utódja pedig működés közben mutatja be műhelyét.
Római katolikus, ferences templom Szent István tér 7. H-V.:7-19
A barokk templom 1652-1657-ben épült, majd 1733-ban Witwer Márton kármelita építész tervei alapján bővítették, a következő jelentősebb átalakítás 1949 és 1954 között történt.
A templomot 1652 és 1657 között Széchényi György püspök emeltette, majd 1733-ban bővítették, s ekkor épült a tornya is a győri Witwer Márton karmelita építész tervei szerint. Sajnos, az épületegyüttest 1949-ben jelentősen átalakították. A templom két homlokzati fülkéjében barokk faszobrok láthatók. A templombelső legértékesebb része a főoltár, amelynek fő ékessége a középkori Pieta-szobor. A főoltár és a szószék faragványai Domokos Ferenc győri faszobrász munkái. A szószék 1760-ban készült, valamivel később a két barokk mellékoltár. A freskókat Kontuly Béla festette, a faragott kálvária Búza Barna munkája. A belső falakon látható egy 1699-es csodatétel képe; azóta a templom híres búcsújáró hely, melyet szeptember 8-án nagyon sok ember keres fel. Az orgona is a XVIII. századból maradt ránk. A templom alatti kriptában két veszprémi püspök nyugszik. A sümegi ferences kolostor volt a Balaton-felvidéki ellenreformáció egyik központja a XVII. században, az épületben hitvitákat is tartottak.
Keszthely
Múzeumai, műemlékei, történelmi nevezetességei, az igényesen felújított Festetics-kastély révén Keszthely az egyik leggyakrabban látogatott Balaton-parti város. A virágzó település a XX. század első évtizedétől kedvelt nyaralóhely, amely vonzó kulturális kínálattal is várja az ide látogatókat.
Itt volt a Festetics család birtokainak központja. A kastély magját 1745-ben kezdték el építeni. Ma ez az ország negyedik legnagyobb kastélya. A műemlék épületben kapott helyet a Helikon Kastélymúzeum, a kastélypark védett természeti érték. A Festeticsek alapították a városi kórházat, a gimnáziumot, valamint Európa első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont. Az ehhez tartozó egykori majorsági épületekben múzeumot rendeztek be, amely a majorsági gazdálkodást, a cselédéletet és az iskola történetét mutatja be.
Festetics-kastély Kastély út 1 1000-1800
Ez az ország negyedik legnagyobb - 101 helyiséggel rendelkező -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. Ma az egész műemlék épület múzeum. Parkja védett.
A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.
A kastély egy része a II. világháború végétől szovjet hadikórház, aztán magyar laktanya, majd egyetemi kollégium volt, de otthont adott a városi könyvtárnak és a zeneiskolának is.
Balatoni Múzeum Múzeum u. 2. K-V 10-18,
A megye legrégebbi - 1898-ban alapított - múzeuma mutatja be a tó környékén a legteljesebben a Balaton történetét, a tó körül élt emberek világát, a halászat, a hajózás és fürdőélet emlékeit.
Az emelet 11 termében tematikus kiállítás ismerteti meg a látogatót a Balaton kialakulásával. Látványos diorámákban tanulmányozható a tó és környékének gazdag növény- és állatvilága. Bemutatják a balatoni halászat történetét, eszközeit, a takarmánygyűjtés, rétgazdálkodás, fűszernövény-termesztés tárgyait. Az újkőkortól a XX. századig követhetjük végig a környék ékszer- és viselettörténetét, illetve az agyagművesség fejlődését.
Külön foglalkoznak a térség fürdőtörténetével, a balatoni hajózással - és a környezetvédelemmel is. A kőtár az ókor és a középkor építészeti értékeiből, míg a Halápy János emlékszoba 23 képpel a Balaton híres festőjének életművéből ad ízelítőt.
Georgikon Majormúzeum Bercsényi u. 65-67. K-V 10-17;
A Georgikon Főiskola egykori tangazdasági majorjának két nagy udvar köré csoportosuló épületei adnak otthont a majorsági gazdálkodást, a cselédéletet és a Gergikon történetét bemutató kiállításoknak.
Az 1817-1825 között épített, többszintes magtár a maga korában a legkorszerűbb elvek alapján készült. Pincéjében a hagyományos szőlészeti, borászati eszközökkel, a híres balatoni szőlők történetével ismerkedhet meg a látogató. A földszinten és az emeleten látható kiállítás a Georgikon 1797-1848, és a Gazdasági Tanintézet, illetve akadémia 1865-1945 közötti történetét mutatja be. A Majorok népe című tárlat a majorsági gazdálkodás és a cselédség nehéz sorsú életét eleveníti meg. A padlástérben az épület eredeti funkciójához igazodóan A gabonafélék tisztítása és raktározása a XIX. században címmel rendeztek kiállítást.
Sétálóutca, Kossuth Lajos u.
A sétálóutcává alakított Kossuth Lajos utcát nemes anyagokkal, gránitlapokkal, bazaltkockákkal burkolták. Számos műemlék jellegű és műemléki védettséget élvező épület található itt.
Az épületek legnagyobb része a XIX. század második felében épült, a kor divatjának megfelelően romantikus vagy eklektikus stílusban. A sétálóutca végét a Georgikon és a meredek Szalasztó utcák keresztezik. A XX. század elejéig itt egy erecske csörgedezett, amelyen egy kőhíd (a Johannes-Brücke) vezetett át.
Babamúzeum, Kossuth u. 11.
A kerámia és porcelánfejű, kezű és lábú babákat textiltestek fogják össze. A történelmi Magyarország népviseleteit, iparos és polgáröltözeteit közel félezer baba prezentálja.
A múzeum egyik látnivalóját 14 év alatt alkotta meg Miskei Ilona. 4,5 millió, az ország legkülönfélébb bányáiban összegyűjtött pannon őstengeri csiga felhasználásával építette meg a Parlament kicsinyített mását.
Ugyanitt népi építészeti emlékek makettjeit, történelmi személyiségek panoptikumát és egykori kínzási módokat megjelenítő bemutatót is találnak az érdeklődők.
Fekete István-emlékhely, Matula-kunyhó Fenékpuszta (Diás-sziget)
A Kis-Balaton világát Tüskevár című regényével megismertető és megszerettető Fekete István író egykori használati tárgyaiból, írásaiból látható kiállítás. Felépítették Matula kunyhóját is
A nádból készült halászkunyhó érdekessége, hogy a Tüskevár leírásai és egy 1950-ből származó fénykép alapján építették meg.
Az emlékhely az író egykori kedvenc tartózkodási helyén, a Diás-szigeten található. Ez fokozottan védett terület, ezért csak vezetővel látogatható a Vönöczky Schenk Jakab Kutatóháztól induló túrák keretében.
Bacchus Bormúzeum Erzsébet királyné u. 18
Az 1911-ben épült pinceág kiállításán különleges üveghordók is láthatók. Bemutatják itt az ország összes borvidékét, az azokra jellemző szőlőfajtákat, illetve a legnagyobb borászatokat.
A tárlaton végigkísérhető a szőlőtermelés, borkészítés folyamata a kiállított hagyományos eszközök segítségével. Ezek között igazi kézműves remekek is láthatók, bizonyítva, hogy a magyar borkultúra nem elválasztható, hanem szerves része a magyar kultúrának. A gyűjteményben muzeális magyar borok és a világ leghíresebb és legdrágább borai is megtalálhatók - a kettő ugyanis részben igen, de nem mindig fedi egymást.
Kis-Balaton
Valaha a Balaton nyílt vizű öble volt, amely az idők során hordalékkal feltöltődött, és lápos sás- és nádtengerré vált. Szigorúan őrzött természetvédelmi terület, különösen gazdag a madárvilága.
A Kis-Balaton madárvilága a Kányavári-szigetről (Balatonmagyaródtól 2 km-re északra) jól megfigyelhető. Tanyázik itt nagykócsag, kormorán, kanalas gém, üstökös gém, búbos vöcsök, szürke- és vörösgém, szárcsa, nádi rigó, sitke stb. Napjainkig itt 250 madárfajt figyeltek meg (Magyarországon 370-et), ebből közel 150 itt fészkel.
Az 1922-es vízrendezést követően kb. fél négyzetkilométeres víztükre maradt a Kis-Balatonnak. Helyreállítása, újbóli elárasztása 1980 óta folyik. Az 1980-as évek közepén megépült az 1870 hektár felületű, 28 millió köbméteres új tó, amely szűrőként működik. A Zala folyó 22 kilométeres utat tesz meg a mesterséges tóban, majd csak ezután tér vissza régi medrébe.
A természeti értékek megőrzésében fontos szerepet játszik, hogy a Kis-Balaton az 1920-as évek óta szigorúan őrzött természetvédelmi terület, és a Keszthelyi-hegységgel együtt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.
A Kis-Balaton fokozottan védett területeire csak előzetes engedéllyel és kísérővel szabad bemenni.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a Kis-Balaton területén a természeti értékek megismerésére szakavatott vezetővel csónaktúrát, lessátrakból természetfotózást, madármegfigyelő túrát tart. A túra részeként látogatás tesznek az érdeklődők a Fekete István-emlékszobához és a Matula kunyhóhoz a Diás-szigeten
A Kányavári-szigeten kialakított Búbos vöcsök tanösvény kísérő nélkül, szabadon látogatható.
|
