Tartalomjegyzék
- (2018-07-23)
- (Heppí nyú lájf :))
- (Balatonfüred)
- (2017-03-25 itt és most ....)
- (2015-09-02)
- (31 and the end :))
- (egy sapka sz@r vacsorára)
- (2015-01-03)
- (Veszekedés)
- (2014-11-25)
- (2014-11-13)
- (48 óra után)
- (2014-09-01)
- (345600)
- (432000)
- (604800)
- (92)
- (Mára)
- (58)
- (Te magad légy ...)
- (2014-08-11)
- (Mese felnőtteknek)
- (86400)
- (Bizonytalanság)
- (El akarom mondani...)
- (30)
- (Nem mondom, hogy Hiányzol…)
- (Mit ér Neked)
- (31)
- (Tükör)
- (A legkegyetlenebb dolog a világo)
- (2013-12-26)
- (2013-12-21)
- (2013-12-10)
- (Ó, jössz-e már?)
- (Isola Bella )
- (Bank és bankár)
- (Heppí némdéy :))
- (2013-10-12)
- (Elég nekem)
- (Álmomban már láttalak)
- (Csak csönd ...)
- (2013-09-16)
- (Édes légy)
- (2013-09-13)
- (2013-08-20)
- (2013-07-29)
- (2013-07-22)
- (Érted)
- (2013-03-20)
- (2013-03-16)
- ( Te vagy ...)
- (2013-02-14)
- (72)
- (:))
- (Kettesben)
- (Az igazi Nőt ...)
- ( Voltál szerelmes?)
- (... szeretlek ....)
- (94608000)
- (Szertek)
- (2012-08-21)
- (RentaCar)
- (10 dolog, amit...)
- (Vágyom Rád)
- (A ravasz, az agy és....)
- (First date)
- (Jégkocka)
- (Yró distance)
- (Tudtad hogy...)
- (5)
- (Valakit szeretni)
- (Heppí börsztdéj)
- (Minden nap...)
- (Péntek 13)
- (Bárcsak lehetnék őrangyal)
- (MINEK NEVEZZELEK?)
- (Hogy miért Te…?)
- (Happy Balynt :))
- (Óvatosan...)
- (Total matematika)
- (1100)
- (Vele...)
- (Szerelem)
- (:))
- (Christmas)
- (2011-11-13)
- (311 211)
- (609 969 667)
- (Zsuga Zsiga es a doboz)
- (Papáca és mamáca)
- (2.)
- (Hiányzol)
- (3+4)
- (Second day)
- (First day)
- (Ma láttalak)
- (A szerelem ...)
- (!!!)
- (Vágyom rád...)
- (Szeretet)
- (Minden)
- (2011-05-11)
- (Nemezis)
- (Mit ér ...)
- (Illata elárulja ...)
- (Májusfa)
- (Ilyen a férfi, ha)
- (Erdei sikló)
- (Sárkányok)
- (Mennyit bír a távkapcsolat?)
- (First day)
- (800 nap)
- (A hangja ...)
- (Értesz a párod nyelvén?)
- (Egy nap)
- (Együtt sokkal jobb!)
- (Meglepő tények a csókról)
- (A szerelem ...)
- (Édes légy)
- (:))
- (Az első ...)
- (Mese)
- (Te vagy aki kell)
- (BUÉK)
- (The very first kiss)
- (Boldog karácsonyt)
- (18 éven felülieknek)
- (EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET...)
- (Egy szó)
- (Happy birthday :):):))
- (Előjáték)
- (Névadó)
- (2010-11-01)
- (Te meg én)
- (Köldökzsinór)
- (:))
- (Egy könnycseppben ...)
- (Irigység)
- (Mit érzel)
- (Érintések nyomában)
- (Évforduló)
- (Szerelemben)
- (DNS)
- (96)
- (Szeth: Angyali érintés)
- (Az Eiffel-torony)
- (Neked adom lelkem)
- ( Akarsz-e játszani?)
- (Szenvedély)
- (Szauna)
- (Szinbád ...)
- (Verdák)
- (Fénysebesség)
- (Tojásleves)
- (Adni)
- (Mai gondolat :))
- (Yin és Yang)
- (Te vagy)
- (4ever :))
- (Az igazi szeretet soha ....)
- (Ó barátom!)
- (LASSÚ TÁNC)
- (Ő)
- (Olyan, mint Te)
- (Azért, aki vagy)
- (Egymás iránt)
- (Heart)
- (Murphy törvénye)
- (Mennyit ér)
- (Szeretlek)
- (2mm)
- (2010-04-11)
- (Karjaiban a mennyország)
- (Aranyköpések :))
- (6:3)
- ( Erotikus hangulatban)
- (Müller Péter:A szeretetről)
- (CSoda)
- (Ma megmondom ...)
- (Végtelen szerelem)
- (Egy gondolat)
- (Meddig a)
- (Gondolatok)
- (Aranykoporsó)
- (... vallomás)
- (Érzés ...)
- (El kellett mondanom)
- (Csak úgy :))
- (Valentin nap)
- (:))
- (Ne rohanj ...)
- (SZERELMES VAGYOK ÉN...)
- (Érdekes dolgok)
- (Mai gondolat :))
- (2010-01-21)
- (Mit jelent SZERETNI)
- (Édes álom)
- (Neked adom lelkem)
- (Vadászat szórakozóhelyen)
- (???)
- (Hiányzol)
- (A kő varázslata)
- (Neked)
- (Elmerengve)
- (Tanulj!)
- ( Pacsirtaszót hallok megint)
- (Nem mondtam el)
- (Az alapítvány pereme)
- (Christmas)
- (Hiány)
- (Egy életen át)
- (A büszkeség ártalmassága)
- (Évvégi hajrá)
- (Össze vissza :))
- (Micsoda nő!)
- (Elvarázsoltál)
- (Valaki hiányzik...)
- (Nem tévedés)
- (You're My Everything)
- (Thanks)
- (Gyémánt)
- (Gondolatok a Szerelemről)
- (A gondolat hatalma)
- (80 naplatt a Föld körűl)
- (Sometimes)
- (Levél Y-nak)
- (Végre megtudtuk az igazságot ...)
- (69)
- (Gondűzők :))
- ( Börtönnapló)
- (Horoszkó ( kicsit másképp :) ))
- (Anno domini)
- (Másnap)
- (Lélekpár és Tantrikus egyesülés)
- (Vicces pillanatok :))
- (egy gondolat)
- (Have A Nice Day!)
- (Tényleg létezik?)
- (1000 év)
- (Kell egy társ)
- (Olthatatlanul)
- (Barlangrajz)
- (Csoda)
- (Gondolatok)
- (Megcsókolnál egy békát???)
- (Mert nagyon szeretlek)
- (Boldogság)
- (The Power Of Love)
- ( Telefonba suttogott orgazmus)
- (Igaz szerelem vagy csak kémia?)
- (Vágyom rád!)
- (Éjben)
- (The notebook)
- (Endless Love)
- (I love you)
- (2009-09-18)
- (Ez is, az is :))
- (2009-09-15)
- (44 444 22222222)
- (perfect day)
- (Arashi - Wish)
- (Hosszú, forró nyár)
- (Én én vagyok)
- (2009-09-06)
- (2Angyalai segítség ?? !!)
- (Magamból, a másiknak adni valami)
- (Nézni)
- (Köszönöm, hogy vagy nekem)
- (2009-08-26)
- (There You'll Be)
- (Baby Love)
- (Az élet Veled)
- (Érdekességek)
- (Álmomban)
- (:))
- (Történet)
- (Mikor a nap nyugovóra tér...)
- (Mindenféle)
- (Gondolatok :))
- (csak úgy :))
- (Waka)
- (2009-07-30)
- (Kirakós játék :))
- (Idő)
- (Paulo Coelho)
- (2009-07-18)
- (Mert…)
- (:))
- (2009-07-01)
- (Ez is, az is :))
- (2009-06-29)
- (Müller Péter)
- (A túlsó part)
- (2009-06-24)
- (Egy érzés)
- (Idő)
- (Majdnem ...)
- (Csak játssz!)
- (Minek nevezzelek?)
- ( Vörösmarty Mihály)
- (Álmok)
- (2009-06-09)
- (The return)
- (Gondolatok)
- ( Hiányzol)
- (Híd a folyót)
- (2009-05-09)
- (Most élsz)
- (I'm your baby tonight)
- (2009-05-02)
- (2009-04-25)
- (Névadó)
- (2009-04-20)
- (2009-04-18)
- (2009-04-17)
- (2009-04-15)
- (Hiány)
- (Csókolózz !!)
- ( kedvenc Baby Gabi : Várok rád)
- (NOX : A túlsó part)
- (Unique - Itt vagy)
- ( Nothing Gonna Change ...)
- (Engedd hát)
- (Idézetek :))
- (Lélek és násztánc)
- (Első látásra)
- (Egy befejezetlen vallomás)
- (Adagio : Őrjítő vágy)
- (Versek)
- (2009-03-23)
- (Hogyan ...)
- (Tell Him)
- ( NOX - Álomkép)
- (Köszönet)
- (Thank you :))
- (3/3)
- (3/2)
- (3/1)
- (Nőnapra)
- (Vágyom rád)
- (Érzés)
- (Reggel :))
- (2009-02-22)
- (Versek :))
- (Vers)
- (Valentin napra)
- (Egy érzés)
- (Versek kedvesemnek :))
- (Szomorú történet)
- (Gondolatok)
- (Idézetek 2 :))
- (Idézetek :))
- (Hurrá :))
- (2009-01-30)
- (2009-01-28)
- (2009-01-27)
- (2009-01-26)
- (2009-01-24)
- (2009-01-23)
- (2009-01-20)
- (2009-01-19)
- (2009-01-17)
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/292847
|
DNS
A dezoxiribonukleinsav (közismert rövidítése: DNS; angolul: deoxyribonucleic acid – DNA) a nukleinsavaknak azon típusa, melyben a nukleotid alegységek dezoxiribózt (pontosabban 2-dezoxi-D-ribózt) tartalmaznak. Biológiai jelentősége igen fontos.
A biológiai információ átadódását egyik generációtól az azt követő generációnak az örökítőanyag teszi lehetővé. A prokarióták és eukarióták genetikai információját hordozó anyag (genom) a DNS, vírusokban a genom lehet DNS vagy RNS.
A DNS szerkezete lehetővé teszi az információ majdnem tökéletesen stabil tárolását, pontos megkettőződését és átadását. A DNS kémiai szerkezete magában rejti az evolúcióban fontos szerkezetváltozás lehetőségét is. Az információ nemcsak a fehérjék szerkezetére vonatkozik, hanem módot nyújt azok szintézisének mennyiségi és időbeli szabályozására is, így végső soron a sejtek csaknem valamennyi funkciója a DNS ellenőrzése alatt áll.
A fehérjék szerkezetére vonatkozó információ hárombetűs genetikai kód formájában tárolódik és adódik át. Az információáramlás iránya kevés kivételtől eltekintve: DNS → RNS → fehérje.
A DNS szerkezete.
(A foszfátcsoport citromsárgával, a dezoxiribóz baracksárgával, a bázisok más színekkel jelölve.)
Mint ahogy az a nevéből is látható a DNS egy nukleinsav. A nukleinsavak ismétlődő nukleotid egységekből álló nagy méretű molekulák (polimerek). Minden nukleotid három egymáshoz kapcsolódó elemből áll:
* egy nitrogén tartalmú szerves bázisból (adenin, timin, citozin, guanin),
* egy pentóz cukorból (dezoxiribóz) és
* egy foszfátcsoportból.
A polimer váza a nukleotidok foszfodiészter kötéssel egymáshoz kapcsolódó dezoxiribóz részeiből áll. A foszfodiészter kötés az egyik nukleotid cukor komponensének 3'OH-csoportja és a következő cukorkomponensének 5'OH-ja között található, foszfátcsoport „közbeiktatásával”, amint erre a kötés neve is utal. A szerkezet változó része az egymást követő nukleotidok bázisainak a sorrendje, ez a bázissorrend határozza meg az információt. A bázisok két csoportra oszthatók: pirimidinekre és purinokra. A pirimidinek 6 atomos, a purinok 9 atomos heterociklusos gyűrűt tartalmaznak. Mindkét nukleinsavféleség (DNS, RNS) négyfajta bázist tartalmaz: a purinok közé tartozó adenin és guanin a DNS-nek és az RNS-nek egyaránt alkotórésze. A pirimidinek közül a DNS-ben citozin és timin található, az RNS-ben citozin és uracil van. Az uracil és timin közötti egyetlen különbség az, hogy az 5. szénatomon a timinben egy metilcsoport helyezkedik el. A bázisokat gyakran csak kezdőbetűikkel jelöljük, így a DNS-ben A, G, C és T, míg az RNS-ben A, G, C és U fordul elő.
A pentóznak két típusát találjuk meg a nukleinsavakban: a DNS-ben a dezoxiribóz, míg az RNS-ben a ribóz fordul elő. A különbség közöttük az, hogy a dezoxiribóz 2. szénatomján -OH csoport helyett csak -H van. A bázisok a pentóz 1. szénatomjához kapcsolódnak glikozid kötéssel. (A pirimidinek az 1., a purinok a 9. nitrogénatomjukkal kapcsolódnak a pentózhoz.) Hogy megkülönböztethessük a bázisok és a pentózok atomszámait, az utóbbiakat vesszővel (pl: 5', 3') jelöljük.
A bázisok és a pentózok által alkotott vegyületeket nukleozidoknak nevezzük, melyek egy foszfát csoporttal kiegészülve alkotják a nukleotidokat. A nukleinsavakban a nukleotidok összekapcsolódva polinukleotid láncokat hoznak létre, melyek gerincét alternáló pentóz és foszfátcsoportok képezik.
A DNS szerkezetének felfedezése
Az 1950-es években három csoport tűzte ki céljául a DNS szerkezetének felfedezését. Az első csoport a londoni King's College-en alakult és Maurice Wilkins vezette. Később Rosalind Franklin csatlakozott. Egy másik, Francis Crickből és James D. Watsonból álló csoport alakult Cambridge-ben. A harmadik csoport Caltechben volt és Linus Pauling vezette. Crick és Watson fizikai modelleket készített fémrudakból és golyókból, amikben egyesítették a nukleotidok ismert kémiai szerkezetét ugyanúgy, mint a kapcsolatokat, amik a nukleotidokat a következőhöz kapcsolják a polimer hosszában. A King's College-en Maurice Wilkins és Rosalind Franklin röntgensugár-elhajlási mintákat vizsgáltak a DNS-láncon. A három csoport közül csak a londoni csoport tudott a szerkezet tisztázására alkalmas, jó minőségű elhajlási mintát készíteni.
A DNS kémiai szerkezete
A hélix-szerkezet
1948-ban Pauling felfedezte, hogy sok protein tartalmaz hélikus alakzatokat. Pauling erre a szerkezetre röntgenmintákból következtetett. (Pauling Astbury adatai alapján később egy háromláncos hélix-szerkezetre következtetett hibásan.) Még a kezdeti elhajlási adatokból a DNS-ről, amit Maurice Wilkins készített, nyilvánvaló volt, hogy a szerkezetben hélixek vannak. De ez a megérzés csak a kezdet volt. Az a kérdés, hogy hány szál kapcsolódik, még nyitott maradt, ugyanúgy, mint hogy vajon ez a szám ugyanannyi-e minden hélixnél, vagy hogy a bázisok a hélixtengely felé néznek, vagy attól el, és végül hogy mik a konkrét kötési szögek és az atomok pontos koordinátái. Ezek a kérdések motiválták Watson és Crick modellezési próbálkozásait.
Egymást kiegészítő nukleotidok
A modellezésben Watson és Crick arra korlátozták magukat, amit kémiailag és biológiailag ésszerűnek láttak. A lehetőségek spektruma viszont még mindig széles volt. 1952-ben áttörés következett be, amikor Erwin Chargaff meglátogatta Cambridge-t és Cricket inspirálta azokkal a kísérletekkel, amiket 1947-ben publikált. Chargaff megfigyelte, hogy a négy nukleotid aránya változik a különböző mintákban, de bizonyos nukleotidpárok esetén – adenin és timin, guanin és citozin – a két nukleotid mindig egyenlő arányban mutatkozik.
Watson és Crick modellje
Crick és Watson DNS modellje, ami 1953-ban épült, jelenleg a Londoni Nemzeti Tudományos Múzeumban tekinthető meg.
Watson és Crick elkezdtek kettős hélix elrendezéseken gondolkodni, de nem volt elég információjuk a csavarodásról és a távolságról a két szál között. Rosalind Franklinnek fel kellett fednie néhány felfedezését az Orvosi Kutatási Tanácsnak és Crick ezt az anyagot láthatta Max Perutz OKT-hez fűződő kapcsolatain keresztül. Franklin munkája igazolt egy kettős hélixet, ami a molekula külsején volt, és betekintést nyújtott a szimmetriájába, pontosabban, hogy a két spirális szál ellenkező irányba fut.
Watson és Crick ki lettek segítve Franklin adataival. Ez vitatható, mivel Franklin kritikus röntgenmintáját Franklin tudomása és beleegyezése nélkül mutatták meg Watsonnak és Cricknek. Wilkins a híres 51-es fotót egyből azután mutatta meg Watsonnak a laborjában, miután az sikertelenül próbálta rávenni Franklint, hogy segítsen megelőzni Paulingot a szerkezet megtalálásában.
Az 51-es fotó adatai alapján Watson és Crick nem csak azt tudták megállapítani, hogy a távolság a két szál között állandó, hanem a pontos 2 nanométeres értékét is meg tudták mérni. Ugyanaz a fotó adta meg nekik a a hélix 3,4 nanométer/10 bázispár „sűrűségét”.
Az utolsó ötlet akkor jött, amikor Crick és Watson meglátták, hogy a bázisok kiegészítő párosítása magyarázattal szolgálhat Chargaff elgondolkoztató felfedezésére. Ennek ellenére a bázisok szerkezetét hibásan tippelték a tankönyvekben enol tautomernek, mivel nagyobb eséllyel vannak ketonformában. Amikor Jerry Donohue rámutatott erre a téveszmére Watsonnak, Watson gyorsan rájött, hogy az adenin-timin párok, és a guanin és citozin párok majdnem megegyező formájúak, és egyenlő méretű „létrafokokat” hoznak létre a két szál között. A bázispárokkal Watson és Crick gyorsan olyan modell felé tért, amit már azelőtt bejelentettek, mielőtt Franklin bármelyik munkáját publikálta volna.
Franklin két lépésre volt a megoldástól. Nem jött rá a bázispárok létezésére és alábecsülte a szimmetria létét. Ennek ellenére egyedül dolgozott, nem volt rendszeres kapcsolata egy partnerrel (mint Crick és Watson esetében) és más szakértőkkel (mint Jerry Donohue-val). A jegyzetei azt mutatják, hogy mind Jerry Donohue munkájára tekintettel volt a bázisok tautomer formájával kapcsolatban (a ketonformát használta 3 bázisnál), mind Chargaff munkájára.
Franklin adatainak elárulása Watsonnak dühített néhány embert, akik úgy hitték, Franklin nem kapta meg a kellő elismerést és esetleg felfedezte a szerkezetet egyedül, Crick és Watson előtt. Crick és Watson híres cikkében a Nature-ben 1953-ban azt mondták, hogy a munkájukat Wilkins és Franklin munkája ösztönözte, a munkájuk alapja volt. Ennek ellenére megegyeztek Wilkins-szel és Franklinnel, hogy cikkeiket a Nature közös lapszámában hozzák nyilvánosságra az ígért szerkezet hasznára.
Watson és Crick modellje nagy figyelmet vonzott már a bemutatásakor. Az 1953. február 21-ei végkövetkeztetésükhöz jutván Watson és Crick az első bejelentést február 28-án tették közzé. Cikkük az „Egy szerkezeti változat a dezoxiribonukleinsavra” április 25-én került nyomtatásba. Egy hangsúlyos bemutatón 1957-ben Crick lefektette a "központi dogmát", ami megjósolta a kapcsolatot a DNS, az RNS és a fehérjék között, és megformálta a „szekvencia-elméletet”. A replikációt, a kettős hélix szerkezet egy kritikus bizonyítékát 1958-ban fedezték fel, a Meselson-Stahl kísérlet formájában. Crick és munkatársai kimutatták, hogy a genetikai kód egymást nem átfedő, kodonnak nevezett bázishármasokból áll. Har Gobind Khorana és mások nem sokkal ezután megfejtették a DNS-kódot. Ezek a felfedezések voltak a molekuláris biológia kezdetei.
Watsont, Cricket, és Wilkinst 1962-ben orvosi Nobel-díjjal jutalmazták a DNS szerkezetének felfedezéséért. Franklin addigra meghalt rákban 37 éves korában. A Nobel-díjat nem osztják posztumusz, ha még élt volna, a döntés a megosztott Nobel-díjról nehéz lett volna, mivel maximum hárman oszthatják meg a díjat, de mivel a munkájuk vegyészetnek számít, feltételezhető, hogy Wilkins és Franklin inkább kémiai Nobelt kapott volna.
|
