Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Az ember....
Az ember egy napon rádöbben arra, hogy életében semmi sem fontos, Sem pénz, s nem előrejutás, csak az, hogy valaki szeresse őt igazán.
"Most a szív nyugodni vágyik, szenvedélye ellobog, mert belátja, hogy a másik szív érette nem dobog.
Ám ha fojtott izgalomban még remegve az se baj:
A víz nem csitul le nyomban, bár elült a vadvihar.
Jött az óra válni kellett észre sem vetted vajon, bár szemed láttára pergett forró könnyem arcomon?
Megvetetted leplezetlen önfeláldozomásomat.
Féltél, hogyha szánsz, szívedben ujra szítod lángokat.
Ám hiába igyekeztem szenvedésem rejteni, mert szerettelek, szerettél, s nem tudlak felejteni.
Villámot lövelt a mennybolt.
Nézd a parton azt a két sziklát, mely hajdan egy volt ,s állta vad dühét.
Látod, a két tört vonal hogy összeillik? Van, amit a természet egymásnak alkotott, és a sors ketté szakít.
|
