Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Könyvem (kis részlet)
Kleomira egyedül van otthon rendbe, szedte magát, majd a lakást is rendbe rakja. Kicsit fáradtan ül le a kanapéra. Felveszi a könyvét, amit olvas, és olvasni kezdi. Pontosabban folytatja az olvasást. Hirtelen zajokat hall a padlásról. Kleo felfigyel rá. A hangok egyre erősödnek. A hang hátborzongató és félelmetes, amely egyre hangosabb lesz. Egyre jobban hasonlít egy zongora dallamra. Rémisztő sötétséget, araszt magából a dallam. Kleo próbál nem oda figyelni rá, mert azt hitte a könyv miatt képzelődik. Odakint besötétült az ég oda kint hatalmas vihar kerekedett. A lány meg is rémült az első villámtól. A zongora dallama durvább és gyorsabb lett, és egyáltalán nem kellemesnek mondható ez a dallam. Kleomirának itt lett elege az egészből. Letette a könyvét, és felfelé indult el elégé megrettenve. Az emelet, mint általában olyan volt első látásra, csak éppen sötétség borította. A villámok világították meg néha-néha, de akkor is csak egy-egy pillanatra. A dallam itt jobban halható, és félelmetesebb.
-A francba, hogy enyém a padlásszoba - mondja remegő hangon a semmibe. A lépcsővel szemben áll. A lépcső egyenesen a padlásszobába vezetett. A lány lassan indult meg felfelé a lépcsőn. Minden lépte halk és óvatos. Hátborzongató sötétkékek az eredetileg fehér falak. Szíve hevesen ver, a zene fentről jön és megdermed. Nem megy tovább. Ekkor a zene dallamossá, hívogatóvá válik.
- Kicsoda vagy micsoda csinálja ezt a zenét?- kérdi inkább magától. Lassan elindul újra. Ahogy felér a szobájába a zene elmúlik. Kleomira értetlenül néz körbe a sötétségbe-
- Mi a fészkes fene folyik itt?- kérdi és próbálná felkapcsolni a villanyt de az nem működik .A lány már-már kezdi elveszteni türelmét és önkontrolját, mikor vissza jön az áram és az égsz szoba csendben ott van, úgy ahogy ott hagyta. A szobája barnás krémes árnyalatokban pompázik. Általában rengeteg fény jön be a tetőablakokon át, de most az eső miatt csak a sötétség szűrődik be.
|
