Üdv!


1986... A világtörténelem legsúlyosabb atomkatasztrófája békeidőben: felrobban a Csernobili atomerőmű egyik reaktora; A nyugat-berlini bombamerénylet ürügyén Ronald Reagan amerikai elnök elrendeli a líbiai Tripoli és Benghazi városok bombázását! ...és MEGSZÜLETTEM...csak azért, hogy végre valami jó dolog is történjen a világgal. Bár furcsa dolog de a születésem pillanatára nem emlékszem. Mint minden rendes kisgyerek jártam én is bölcsödébe, óvodába, általános suliba, középiskolába, sőt főiskolára is. Hozzá kell tennem az ovi volt a kedvencem… pöttyös kendő volt a jelem :)! Életem egyik legfontosabb momentuma is az ovihoz köthető, mikor beleszerettem az óvó néni első osztályos kisfiába Petikébe…vele esett meg az első csók is az ovi udvarán álló hatalmas fenyőfa alatt. Azután mikor Petike ugyanezt a csókot megeszközölte a nagycsoportos Viktóriával (akinek mellesleg jegyzem meg hétpöttyös katica volt a jele, mindig is irigyeltem érte) összetört a varázs. Mégis a legfontosabb dolgokat az óvodában tanultam: Ossz meg mindent másokkal! Ne csalj a játékban! Ne bántsd a másikat! Rakj rendet magad után! Ne vedd el a másét! Kérj bocsánatot, ha valakinek fájdalmat okoztál! Evés előtt moss kezet! Húzd le a vécét! A frissen sült sütemény és a hideg tej tápláló! Mindennap tanulj, gondolkodj, rajzolj, fess, énekelj, táncolj, játssz és dolgozz egy keveset! Délutánonként szundíts egyet! A nagyvilágban óvatosan közlekedj, fogd meg a társad kezét és ne szakadjatok el egymástól!

Köszönöm, hogy benéztél! Szép napot!