Üdvözletem. Szerepes.~(!)

Név: Okoyaki Teru
Faj: Valamiféle furcsa istenség dolog...
Származási hely: Made in Japan
Kor: 21
Beállítottság: Neki mindegy. A többség úgyis csak egy luk, kit érdekelnek?

Csomagolás: Fekete haj, kék szemek, de csak egy, nyugodt és kifejezéstelen arc, néha kedves mosoly. A vállán egy sárkánytetoválás, ami a mellkasáig belóg. Izmos, csak nem látszik rajta, mert kis nyurga, de szálkás, erős testalkat, sebhelyekkel megtűzdelve. Hát igen... szakmai ártalom.~

Töltelék: Habár kívülről nem tűnik annak, de egy kőkemény pszichopata, imádja a vér látványát, és még hobó létére is folyton van nála egy karneváli maszk... játszani, a maszk pedig viszonozza a szeretetet, semmilyen paranormális erő nem hat rá, ha felveszi. Csak azokkal kedves, akiket ismer és akiket szeret. Ha nagyon muszáj, gyengéden is képes viselkedni, bár még nem volt rá túl sokszor példa.

Long, long time ago:

Valaha régen volt családja,
élete és igazi,
teljes értékű neve...
De mára nincs. Pár rossz üzletnek köszönhetően elvesztett mindent. Szerelmes volt, menyasszonya volt... de meg kellett ölnie... és a legsiralmasabb, hogy szemrebbenés nélkül tette... Az egyetlen ember, akit meghagyott az öccse, aki elmenekült és messze telepedett le, de aztán ő is meghalt. A kisfiút Jacknek hívták, s mikor a lelke felszabadult visszatért a bátyjához, hogy védelmezze, mint, ahogy a bátyja is folyton védelmezte őt. Az életét valahol egy tömeg mészárlás közepette vesztette el... Neve talán sohasem volt, de próbálja visszaszerezni.

Meló: Igazából? Nincs neki... Hajléktalan, és nemigen tud ellene tenni semmit. Társadalom által kitaszított, de ebben az a poén, hogy még élvezi is... Milyen fura az élet... nem?

Otthona: Hát... az sincs teljes mértékben. Egy ronda járvány miatt kiürült hatalmas elmegyógyintézetben lakik, amit kénye kedve szerint néha megrongál. Imádja, hogy ott bármit csinálhat, és szereti felfedezni a szobákat.

Egyéb káros, nemkáros, legális, illegális dolgok: Láncdohányos, már ha tud bagót szerezni....