Légy büszke magyar!(ha már itt vagy olvasd el)
-Tudjuk-e, hogy a 895-ös III. Honfoglalás idején, mintegy 500000 magyar érkezett a Kárpátmedencébe, és ha összehasonlítjuk ezt a számot a mai népességi adatokkal (16000000), akkor láthatjuk, hogy mi 1100 év alatt a harmincszorosára növekedtünk a magyarság lélekszámát illetően? A mai Franciaország területén például a IX. században 7000000 ember élt és ma mindössze 58000000 embert lehet találni Frankhonban. Ez alig 8,5-szeres növekedést jelent.

-Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején Európában csak a görögöknek és a rómaiaknak volt írásbeliségük, és amikor mi megérkeztünk a Kárpát-medence területére, már kiforrott, kész, mintegy 1700 éves írásbeliséget hoztunk magunkkal?

-Tudjuk-e, hogy az Ómagyar Mária-siralom, szövegét mi még a mai napig értjük, hiszen szókincsét, mind a mai napig használjuk? Shakespeare drámáit, a "művelt" angol már csak szótár segítségével képes elolvasni, mivel annyit változott a nyelvük az elmúlt 440 év során. A miénk, megtartotta nyelvtanát és szókincsét. Nem volt hajlandó belesimulni, beleolvadni a bagy nyelvi forgatba!

-Tudjuk-e, hogy a Magyar Zenetudományi Intézet regisztrálta a 200000 magyar népdalt, amelyből 100000 már megjelent nyomtatásban is. A 80 milliós Németországban összesen 6000 (!) népdalt tudtak összegyűjteni.

-Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon? Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyűvőt, hétfejű sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.

-Tudjuk-e, hogy Európa nem ismerte a magyarok bejövetele előtt a hús megfőzésének módját? Nem ismerték a villát és a kanalat... Kézzel és késsel ették a sütött húst. Behoztuk a sajátos fűszerezési techniánkat, a darabolást, a fűszerekkel való összefőzést. Az édes, sós, savanyú, keserű; ízek mellé mi hoztuk az erős ízt ételeinkben.

-Tudjuk-e, hogy azért nem járnak tógában ma Európában az emberek, mert mi behoztuk magunkkal a nadrágot, a zakót (kazak), a hosszú kabátot (kaftán). Amíg Európa saruban, csizmában, bocskorban járt, addig mi behoztuk a háromnegyedes sarkos cipőt. Sőt még az alsó fehérnemű is általunk került a világnak erre a részére. Gondoljuk csak meg, ma Skóciában, ha valaki igazán korhűen akar skót népviseletbe felöltözni, akkor nem vesz alsónadrágot a kockás szoknya alá!

-Tudjuk-e, hogy a Honfoglalás idején, mi csodálatos növény-és állatvilággal rendelkeztünk, amit magunkkal hoztunk a belső ázsiai térségből?

-Tudjuk-e, hogy az elmúlt időszakban sikerült, a parlament által, hivatalosan is nemzeti kinccsé tenni őshonos állatfajaink nagy részét? A kilenc kutyafajtát, a három parlagi tyúk fajtát, a szilaj marhát, a három mangalica fajtát, a tincses kecskét, és a galambjainkat. Ez egyben azt is jeleneti, hogy nem lehet őket keresztezni, az országból kivinni. Tehát meg kell tartani a tiszta vérvonalat. A szürke marhát sajnos az osztrákok már levédték előttünk. Szégyen, hogy a mi politikusaink ezt szó nélkül hagyták.