Üdvözletem kedves fiú/lány. Esetleg egyszerre mindkettő?
Zsani vagyok, egy hódmezővásárhelyi kamaszlány. De ez már a fenti adatokból biztosan kiderült. "Komoly" kérdés foglalkoztat. Vajon elkezdjek magamról beszámolót írni? Megéri ez neked vagy nekem? Attól tartok nem. :) Ha talán más véleménnyel lennél, írj nyugodtan. Egy rövid kis bemutatkozót azonban megpróbálok összehozni.
Egy mindenre nyitott, szabadelvű és nagyszájú (azaz nem félek véleményt nyilvánítani...) lánynak tartom magamat. Nagy álmokkal és tervekkel, ugyanakkor kevesebb szerencsével. A zene számomra akárcsak a levegő, víz vagy a vér: elengedhetetlen az élethez. Sokféle oldalam tud lenni. Ez nem kétszínűséget, hanem az adott környezethez vagy társasághoz való alkalmazkodást jelenti. Na meg persze hangulatfüggő is a dolog. :) Érdekelnek az emberek, érdekel, ki hogyan látja és éli meg a nehezebb időszakokat. Kíváncsi vagyok tapasztalataikra és véleményeikre. Az első három tulajdonság amit gyűlölök egy emberben: előítélet, kétszínűség és önzőség. Utóbbi holtversenybe került a hiúsággal.
Mit is írhatnék még?...Szeretem kicsiny hazámat, és az Alföldet. Imádom a nyarat. Ez az évszak nálam egyenlő a boldog és szabad élettel. Annyi mindent tudnék még írni, de csak egy rövidke irományról volt szó. Ez pedig már így is túllépte a "rövid" fogalom határát.
Végezetül egy idézet féleség, amit valahol hallottam/olvastam, de megpróbálom felidézni.
,,Nekünk embereknek szükségünk van rossz és fájdalmas történésekre. Ezek nélkül nem láthatnánk meg a jót, nem tudnánk örülni apró dolgoknak... Ha nem tapasztalnánk meg, mi az a szenvedés, a boldogság fogalma elvesztené értelmét.´´