Hát sziasztok!
Nem voltam soha igazán jó az effajta bemutatkozós dolgokban, mert vagy nem jut eszembe semmi, vagy pedig nem fér ki, annyi mindent le akarok írni...na mindegy is.
Nagyvárosi kislány vagyok. Ennyit kell tudni rólam. (Persze nem kell itt semmiféle felhőkarcolóktól roskadozó metropoliszra gondolni, csak a jó öreg Nyíregyháza szitire :] )

Amiket különösen szeretek:
-nevetni (és hallgatni a körülöttem lévők kétségbeesett kiáltásait: "Fruzsi, nee, ne röhögj, kérlek!")
-olvasgatni, írogatni, értelmetlen eszmefuttatásokat (végezni?! :D)
-szeretgetni kedvenc barátaimat :) ( vagy éppen az agyukra menni, mert ehhez is különleges tehetségem van)
-NAGYON rossz és NAGYON fárasztó szóvicceket, illetve sokszorosan idézőjeles """vicceket""" mondani
-későn lefeküdni, elaludni, majd hajnalban arra kelni, hogy még javában szól a zene a fülemben
-ja igen, a tinglitangli zenéim... azokat is nagyon :) [Placebo, Amorf Ördögök, Jurij, Péterfy Bori, Bright Eyes...etcetc...]
-kedvenc dalszövegeimet leírni sokszor-sokszor-sokszor
-telefonálni, beszélni, beszélni, beszélni...néha nem vagyok képes lakatot tenni a számra.

Na úgy érzem, ezt MOST kell befejeznem. Innen már jönne a sok-sok értelmetlenséggel teletűzdelt szófosás, amivel nem szeretném senki idejét rabolni ) :)

"I was alone, staring over the ledge,
Trying my best not to forget,
all manner of joy, all manner of glee,
and our one heroic pledge.

How it mattered to us, how it mattered to me,
and the consequences.
I was confused, by the birds and the bees,
forgetting if i meant it.

Baby, did you forget to take your meds...?"


Sziasztok! :]