13 éves, veszprémi lány vagyok. Imádom a japán kultúrát, az animéket, mangákat. Nyitott vagyok mindenre, szeretek új dolgokat kipróbálni, ételeket megkóstolni, embereket megismerni. Általában csendes, zárkózott típus vagyok, de -bármilyen ellentmondásosnak tűnik- nagyon életvidám, bolondos is. Az emberek többsége elsőre eléggé ridegnek, tartózkodónak lát, de ha valaki jobban megismer, könnyedén rájöhet, hogy valójában humoros, nyitott típus vagyok. Utálom az előítéleteket, ha valakit kiközösítenek a stílusa, életvitele miatt.
Van egy cicusom, a neve Macsó. Jellemében kissé olyan, mint én, igazi kis egyéniség. Nagyon kis kora óta nálunk van, ismerőseink találták az utcán, mikor alig pár napos volt. Miután hozzánk került, velem barátkozott meg először, a két testvéremet a mai napig nem kedveli. Nap közben elég elutasító, sok emberhez hasonlóan megjátssza magát mások előtt, de este, miután mindenki elaludt, bejön a szobámba, ráfekszik a mellkasomra, dorombol; jámbor kiscicává változik.
Magamról még annyit, hogy van egy kissé pszichopata oldalam: imádom a horrorfilmeket, nem tudok betelni velük, mint ahogy a vér látványával sem (félreértés ne essék, nem öltem embert soha és nem vagdosom magamat vagy hasonló :D )
Néha eléggé magamba tudok fordulni, olyankor verseket írok vagy rajzolok. Sokszor megesett, hogy megfordult a fejemben az öngyilkosság is, de van egy nagyon jó barátom, aki rádöbbentett, hogy baromság akár csak erre gondolnom. Ő úgymond a lelki támaszom, de ez visszafelé is igaz, mindig ott vagyunk a másiknak, ha a szükség úgy kívánja.
Lenne még mit mesélnem magamról, hisz nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon nagyon összetett egyéniség vagyok, nem győzöm hangoztatni, mennyire bonyolult jellemem van, de aki hajlandó megismerni, összebarátkozni velem, az egy megbízható, megértő barátra lelhet személyemben ^^
Köszi, hogy végigolvastad a kisregényemet, ha bármit szeretnél, bátran írj! Mint mondtam: mindenre nyitott vagyok :)