Az élet olyan, mint egy versenyfeladat: hosszú és nehéz. /Idézve saját magamtól./


Heuréka öcsisajt! Na én meg az Arkhimédész vagyok, a görög korban élek, és a fürdőkádamból kiugorva hirtelen megalkottam a fizika egyik legfontosabb törvényét, amit magamról neveztem el. Vagy nem. Haha.


Nem vagyok egyedi, sem okos vagy szép.

Szakmai önéletrajz(?):
Mindenütt a boldogságot kerestem. Persze nem találtam. Álomvilágot építettem, és beleéltem magam, miközben tudtam, hogy mindez nem igaz, de nem érdekelt. 2010 november 9.-én bevettem 50 Rivotrilt. Nagy nehezen visszahoztak az életbe. Beküldtek a kórházba 3 hónapra. Ott kiderült rólam, hogy autista vagyok. Ez az a hiba, ami miatt el van rontva az egész életem. Nem tudok senkivel kapcsolatot teremteni, barátkozni meg még kevésbé. Boldog-boldogtalanra rázúdítom a lelkem összes szennyes tartalmát, és az emberek nem tudnak mit kezdeni velem. (Ezért veszítettem el az egyetlen embert, aki igaz barátom lehetett volna... :s) Túl sok vagyok nekik. A másik eset pedig az, hogy egészen elzárkózom, nem is beszélek senkivel (tipikus autista viselkedés). A 9.c-ben ezt csináltam. Ők mégis írtak nekem, mikor bekerültem a kórházba. Ez gyógyított meg. Sajnos nem mehettem vissza hozzájuk, mert az osztályfőnökömnek sikerült a tudtára adnom, hogy az anyámnak tartom, amitől annyira megijedt, hogy megpróbált kirúgatni. Ettől visszazuhantam a korábbi "rossz" állapotba. Most már hangyányival jobban vagyok. Rá kellett jönnöm, hogy a boldogság csak eszmény volt. Nehezen, de sikerült.


Egyéb:
Csak én, nem több, nem kevesebb. Barna haj és szem, pattanásos, alacsony :D (164 cm), kövér :s (62 kg), szemüveges, bő kék farmer, gyakran kék pulcsi, fiús, sportos, ronda és ijesztő. Kívülről ennyi látszik belőlem. Akik kicsit jobban ismernek, már tudják, hogy zárkózott vagyok, keveset beszélek, nagyon keveset nevetek, annál többet különcködöm, és lehetőség szerint a komoly, racionális matematikus szemén át nézem a világot. Szembemegyek mindennel, amivel csak lehet. Leginkább a divatokkal és az elvárásokkal. Szeretem a reál tárgyakat, szeretek tanulni és sportolni. Sok mindent utálok, de semmit sem igazán. Csak én, cukormáz nélkül. Semmi különös vagy érdekes.