Bonjour, mon cher! Loui Dimitri Leblanc.-mély meghajlás-

Egy 183 centiméteres, izmosabb alkatú férfi. Hófehér bőréhez szinte művészien illik derékig érő, hullámos haja, mely gesztenyebarna színben pompázik, ami pár tincsben a gyerekkorra utaló szőkeséget mindmáig magán viseli. Szeme színében szintén tökéletes, a kíváncsi tekintet smaragdzöld színével villan a látnivalók felé. A megbabonázó tekintetet még a szemüveg sem tudja elcsúfítani.
Amilyen gyönyörű a külső, oly feslett a belső pompa. A bohém élet követője. Élete olyan, mint saját maga. Rendezetlen, könnyed, könnyelműen optimista. Kéjvágyó, csalárd, hűtlen szerető, ennek ellenére ő maga féltékeny típus. Szenvedélyes, önfejű, könnyű megbántani és nem is felejt. Középút nincs, csak fekete és fehér. Nehéz neki megfelelni. Maximalista mind magával, mind ismerőseivel szemben Törekszik a tökéletesre és nehezen ad le elképzeléseiből. Noha kevésbé adatik meg számára a lehetőség, mégis törekszik az előkelőségre, ha nem is oly mereven, mint egy vérbeli angol. Állandóan szerelembe esik, de sosem mutatja ki olyan nyálas romantikával, mint az olaszok, bár a vérmérséklete megegyezik velük.
Született 1980. október 23., Párizs, Franciaország. Szülei híresek és gazdagok voltak. Míg az édesapa ügyvéd volt, anyja a francia divatba vetette bele magát, mint divattervező. A gyermek sorsát már születéskor el akarták dönteni, s mikor korban oda jutott teljesítette szülei kérését, nekikezdve a mérnöki egyetemnek, noha tanulmányait sosem fejezte be. Pezsgett benne a francia virtus, forrt a vére, vágyta a bohémiát, a szabadságot. Annak akart élni, amire mindvégig vágyott. Hisz volt saját álma, de a megvalósítás sosem ment, míg a szülők keze alá tartozott. De végre lázadt, melyet a szülők méltón meg is háláltak, és elküldték a fiút otthonából. Kevéske, spórolt pénzével, egyedül vágott neki Párizs utcáinak. Padlásszobát bérelt egy szegényes társas házban, melytől tökéletes a kilátás a hívogató Moulin Rouge-ra, melynek ő is gyakori látogatója. Finanszírozza magát portrék rajzolásából, s tehetségét képező fő ágazatából az akt festésből. A régi luxust felcserélte a bizonytalan, szegényes életmódra, az álbarátokat a hűségesekre, a felelőtlenekre. A kényszer házasságot a valódi, bár kevésbé tartós szerelemmel. A családját egy szakadt, kóbor kismacskára.
Való igaz, sok a féltékeny gazdag élete miatt, s bolondnak tartják, hogy ily könnyedén képes volt mindent maga mögött hagyni, de a férfi nem bánja, hisz most először ilyen felhőtlenül boldog, hisz végre senki nem írja meg neki előre a jövőjét. Minden bizonytalan és kétséges. A holnapját a ma határozza meg, mindig az aznapjának él, s sosem tudhatja biztosra mit hoz akár csak a következő óra..