Led Zeppelin - Lépcső a mennybe



Van egy hölgy, aki szerint minden arany, ami fénylik

És vesz is ő magának egy lépcsőt a mennybe

Amikor odaér, tudni fogja, ha a boltok mind zárva is lesznek

Hogy csak egy szavába kerül, és megkapja, amiért jött

Óh, óh és vesz magának egy lépcsőt a mennybe



Ott a tábla a falon, de azért biztosra akar menni

Mert a szavak ugye egyszerre kétfélét is jelenthetnek

Egy fán a patak mellett van egy madár, aki mindig dalol

Az ember gondolatai néha rossz szándékkal teltek

Óh, gyakran elgondolkodom ezen

Óh, gyakran elgondolkodom ezen



Mindig elfog egy érzés, amikor nyugat felé nézek

És a lelkem kiáltva indulni vágyik

A fejemben már láttam a füstgyűrűket a fákon keresztül

És azoknak a hangját, akik ácsorogva nézik

Óh, gyakran elgondolkodom ezen

Óh, gyakran nagyon elgondolkodom ezen



És azt suttogják, hogy nemsokára, ha mind azzal a dallammal szólítjuk

A dudás végre újra észre térít minket

És új nap virrad majd azokra, akik olyan régóta talpon vannak

És az erdőben nevetés visszhangzik majd



Ha valami megmozdul nálad a sövényben, ne ijedj meg

Csak a tavaszi nagytakarítás az, a Majális királynőjének

Igen, két úton lehet végigmenni, de hosszútávon

Úgyis van idő arra, hogy az ember aztán a másikat válassza

És gyakran elgondolkodom ezen



Fejben dúdolsz, és ez nem fog elmúlni, ha nem tudnád

A dudás hív, hogy csatlakozz hozzá

Kedves hölgy, hallja ön, hogy fúj a szél? és azt vajon tudta-e

Hogy az ön lépcsője ezen a suttogó szellőn nyugszik?



És ahogy haladunk végig az úton

Az árnyékunk magasabb, mint a lelkünk

Ott megy a hölgy, akit mindannyian ismerünk

Aki fehér fénnyel ragyog és azt akarja megmutatni

Hogy még mindig minden arannyá válhat

És ha az ember nagyon figyelmesen hallgat

A dallam végre elér hozzá

Amikor minden egy és egy minden

Legyél kemény és ne fújjon odébb a szél



És vesz magának egy lépcsőt a mennybe