Furcsa, de világ életemben az volt a véleményem, ha egy ember szeretne megismerni egy másik embert, nem elég egy leírás, egy fénykép. Addig, míg nem állsz szemben vele, nem látod a szemét, a mosolyát, és a mozdulatait, nem tudod, hogy ki ő, mi jár a fejében, miről álmodik, mit szeret, és mit nem, milyen a stílusa, mi a célja az életében. Sokszor elegendő elmennünk egymás mellett ahhoz, hogy mindezt megtudjuk, ezek azok a pillanatok, amikor a vadidegen után fordulunk, mert meglátunk benne valamit. Egy szikrát, egy színt, egy érzelmet az arcán, és hirtelen olyan ismerősnek tűnik. Az a baj a mai világgal, hogy már nem foglalkozunk azzal, aki elmegy mellettünk, nem nézünk rá, és nem merengünk el azon, hogy ki is lehet ő valójában. Lehet, hogy már elmentél mellettem, de észre sem vettél. Én viszont észrevettelek Téged...


"Az élet nem arról szól hogy várjuk a vihar elvonulását, hanem arról, hogy megtanuljuk, hogyan kell táncolni az esőben."