Valójában a macskám neve Puszedli, nem az enyém. Nekem ennél csak egy csúnyább név jutott; Nikolett.

A tevém 2011-ben meghalt, és 2015. 09. 13-án eszembe jutott, hogy vajon fel tudnám-e még támasztani. Hát sikerült, így visszatértünk.

Kizárólag a tevémnek keresek társat, saját magamnak már találtam 3,5 éve. Emiatt nem is írnék magamról túl sok információt, mivel lényegtelen.

Az alábbi bejegyzést viszont meghagyom, mivel kb 8 éve díszíti az adatlapomat, és azóta ugyan már pozitívabban gondolok a jövőmre, leginkább azért, mert az akkor még megvalósíthatatlan dolgokat mégis valóra váltottam (egy potenciális férjjelölt mellett 2014 nyarán még az első diplomámat is megszereztem), úgy érzem kár lenne kitörölni. Íme, hogyan gondoltam a jelenkorra, mielőtt betöltöttem volna a húszat:

Hogyan képzelem el a jövőmet

20 évesen:
Egy ambiciózus fiatal lányka vagyok, tele álmokkal, melyek motiválnak a továbbtanulásra is. Csakis a jövőmnek élek, s mindent megteszek azért hogy 30 éves koromra már egy kedves szerető családom legyen, egy csodálatos férjjel és két gyönyörű gyerekkel. Emellett még szeretnék legalább egy diplomát, egy szuper állást és biztos egzisztenciát.
Lelkesen tevékenykedem a tökéletes jövőmért!

30 évesen:
Hiába kezdtem el a főiskolát, nem fejeztem be. Volt ugyan egy-két pasim, de egyikkel sem jött össze a dolog, így még mindig hajadon vagyok, gyerekek természetesen még nincsenek. A munkahelyem sem az igazi, a főnökömet ki nem állhatom, és még a fizetés sem túl jó. Egy tipikus harmincas szingli vagyok aki péntek esténkét szórakozóhelyeken próbálja megtalálni az igazit, de eddig minden próbálkozás sikertelen. De még mindig nincs veszve minden, hiszen még nem vagyok öreg, még bármi összejöhet!

40 évesen:
Két felbontott eljegyzés, tucatnyi doboz csoki,megszámlálhatatlan csöpögős szappanopera epizód és romantikus lányregény kiolvasása után véglegesen felhagytam a pasizással! Vigaszt számomra már csak a 13 macskám, és az éjjeliszekrényem fiókjában elrejtett rózsaszín nyuszis vibrátorom jelenti. Bánatomat gyakran fojtom alkoholba, a péntek esti szórakozóhelyeket is a helyi kocsmára váltottam. Csúnyának és öregnek tartom magam, az életemet értelmetlennek gondolom, és már tudom hogy minden álmom semmivé vált.

50 évesen:
Mivel 46 évesen alkoholmérgezésben elhaláloztam, ezért ezt a kort már nem élem meg.

Következő életemben egy latin csődőr leszek. A lányok minden feláldoznak egy velem töltött éjszakáért, s sikeresebb leszek mint az össze dél-amerikai szappanopera sztár együtt véve.
Hírnevem észak-Amerikába is eljut, ahol pop karriert futok be, és minden hollywoodi színésznő megfordul az ágyamban. A legnagyobb hibát akkor követem el, amikor Paris Hilton unokájával kerülök túl közeli kapcsolatba, akitől elkapom az AIDS-et. Ennek a betegségnek köszönhetően fiatalon ér utol a halál.


Ennyi lenne a bemutatkozásom. Amint mondtam, társat nem keresek, de ha ennek ellenére többet szeretnél rólam tudni, nyugodtan írj.

Legyen szép napod!