Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/138844
|
2009-09-09
Pfűűű, de büdös vagyok.. xD
Kimentem a kertbe, gondoltam levegőzök kicsit, meg élvezem az utolsó meleg, napsütéses napokat. Hadd jöjjön ki még több szeplőm.. Megkedveltem őket. Vittem a fényképezőt is, hogy majd fényképezek fűt,fát,bogarat,macskát, mindent, ami odatéved hozzám. Az elemeket persze elfelejtettem feltölteni, de reméltem, hogy arra a 10-20 percre kibírja, amíg tervezem a kintlétet. Hát leültem a kert elejébe a paprikák és paradicsomok közti "útra" és neki álltam eget, gazt fotózni. Odajöttek a macsok is, Tigris befeküdt a paradicsomok alá, tőlem balra, kb 2 méterre. Zoé meg a kerítés mellé, a méteres száraz gazba bújt, kicsit messzebb. Gondoltam egyet és miután kimentettem egy tücsköt a vízből, hasrafeküdtem gazbaporba úgy, hogy a fejem kb 20-30 centire volt a fekvő Tigristől. Letettem a karomra, becsuktam a szemem és tök jó volt. Aztán kb 1-2 perc múlva nagy zajt hallok a szomszéd kerítésétől. Odanézek, hogy mi a franc lehet az és akkor veszem észre, hogy a kutyájuk. Átjött valahogy a mi kertünkbe. Bámult rám, én meg hirtelen nem tudtam, hogy mit csináljak. Kölyök még, 3-4 hónapos lehet, de én bizalmatlan vagyok a kutyákkal, mióta egy megharapott, legyen az felnőtt vagy kölyök, pitbull vagy tacskó.. és főleg németjuhász, pedig nem is az harapott meg, hanem egy öleb. Még szerencse, ahogy elkapta a lábam, ha nagyobb lett volna, nem úsztam volna meg egy-két harapás nyommal, sebbel..
Helyes kölyök, kicsit olyan kölyök pitbull-boxer keverék beütése van. Vagy szimplán ari, senkisemmondjamármegkikvoltakazősei házikutya. Felültem, ő meg elindult felém. Rögtön bemászott az ölembe és elkezdte az arcomat,orromat, számat nyalni, de nem olyan "húú beülök az öledbe, nyugton maradok és nyaldoslak, ha te viszontsimogatsz" hanem igazi kölyökként, nyalogatott, ugrált, karmolt, minden, de egy pillanatra nem állt le. Fél perc alatt tiszta vörös csíkos volt a nyakam, mellkasom, hasam, karom.. És büdöööös. Aztán megelégeltem és leborítottam magamról, a hátára, én meg 4kézláb és ott kezdtem vakarni a hasát, fejét és mondtam neki, hogy Te kis mocsok, hogy gondoltad, hogy átjössz és rögtön ezt csinálod? Azon kaptam magam, hogy végig nevetek. Nem igazán van tapasztalatom kutyákkal. Életemben egyszer volt kutyám, úgy 1-2 hónapra, 6-7 évesen. Egy fekete, gyönyörűséges német dog+vizsla keverék, Cézár. De mivel panelban laktunk, nem maradhatott sokáig, mivel nagy kutya volt. Egy német dog méreteit nem kell senkinek sem elmondani.
http://www.pointernet.pds.hu/kutya/fajtalexikon/image/Nemet%20dog-02.jpg
Ilyen volt, még az a fehér folt is ott volt a mellkasa körül. Aztán apám kivitte a munkahelyére, ahol egyik nap egy vadász azt hitte, hogy csak beszökött és kóbor és lelőtte. Talán még fél éves sem volt. Életem első halálesete volt és életem első depressziós mélyzuhanása. Talán az ő halálával kezdtem a halál megszállottja lenni, félni tőle, majd azt kívánni, hogy vigyen el engem is. Az extra érzékeny és instabil lelkemmel soha nem tudtam feldolgozni azt, hogy meghalt az én kis nagy kutyám. Nagy kiskutyám. Se Lucifert. Se Doriszt. Se Vilit. Se Benőt. Még a szomszéd macska is megviselt, mikor 2 hónapja idejött meghalni. Soha nem fogom tudni feldolgozni egy állat halálát sem. Ezért mondom, hogy nem valók nekem. Viszont nélkülük boldogtalan vagyok. És remélem, hogy anyával ott van Cézár, Lucifer, Dorisz, a két teknős és a papagáj. És ott lesz Tigris, Zoé, Teo és minden állatom, ami lesz és igazi nagy nagy nagy állatkertünk lesz, amiben majd az ottani legjobb barátaim, Kimi, Ville és Heikki fognak segíteni, a saját állataik mellett.
Na de most a szomszéd kutyájához. Nagyon jópofa. Nagyon játékos. Nagyon kölyök. Simogattam, hagytam, hogy ugráljon, közben Zoé és Tigris tisztes távolságban (úgy 10 méter) ült/feküdt egymás mellett és úgy néztek ránk, rám. Olyan megvetően. Hogy "te hülye vagy. mi a szeretnivaló, mi jót találsz abban, hogy rád ugrál, egy pillanatra nem áll le, összenyal és te is ugyanolyan büdös leszel, mint ő? szánalmas.." És akkor ugrott be, hogy én hogy akarok Teo-t "ezek" mellé? Nem fújtak rá.. vagyis.. elindult a Marci (asszem ez a neve) felfedező útra és mikor megtalálta a macska tápot, felfalta. Meg a szalámit, amit hagytak. Olyan fura volt nézni. Én a macskatempóhoz szoktam; egy kisebb darab sajtot/húst is minimum fél percig rágnak, erre jött egy kutyának álcázott porszívó és 2 mp alatt felszippantotta a tápot és a szalámit is. Mikor végzett, elindult felém, mellettem meg ott ült Zoé és mikor meglátta Zoé, hogy szalad felénk, felborzolta a szőrét és fújt rá, de a kutya csak ránézett, aztán folytatta a rámugrálást. Na de tényleg, egy pillanatra nem állt meg. Ez a tempó, huh.. de élveztem minden pillanatát és mikor elment, már hiányzott is. Annyira, hogy vissza is csalogattam kicsit.. Aztán mikor újra hazament, én is bejöttem. Vagyis jöttem volna, ha Zoé nem vágja hanyatt magát, úgyhogy dögönyöztem őt is. Képzelem milyen féltékeny lehetett. Csak hát egy kutyát mégsem mer úgy elkapni, ahogy az anyját szokta. De most bepótolta és jól összekarmolt. Ránéztem a karomra és a kutya karmolásai ill. egészalkarbekapós játék harapásai már nem is látszottak, de a macskáétól 5 helyen véreztem, plussz még Zozó is megharapott, erősebben, mint a kutya. Zozó egy vaddisznó.
Egyébként most szembesültem azzal, most merült fel bennem az a kérdés: Hogy fogok én Teo-ból "modell" kutyát nevelni és hogy fogom tanítani, ha ő is ennyire kajla energiabomba lesz? Márpedig az lesz, mivel ő is lesz kölyök.. Ez a kutya is, legugggoltam és már jött megenni a fényképezőt és engem is, akkor hogy fogom gyönyörű Teo-t "pózoltatni" vászon előtt? Nagyként nem lenne gond, mert akkor kicsit nyugodtabb lenne már (gondolom:v), de kölyökként kell elkezdeni. Nem fogom feladni, mert nem akarom, hogy buta kutya legyen, aki még sétálni sem tud mellettem pórázon (hámon) vagy nem ismeri az ülj, feküdj utasításokat.. A fotózáshoz meg majd hozzászokik idővel. Egy két fekvős, ülős, gyönyörű szemmel gyönyörűen nézős képért arany élete lesz. A semmiért is az lenne neki.
|
