|
Esther naplója
God Knows [8290 AL], gazdája Esther
2005. április 17.
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/8290
|
2005. április 17.
Ma kezdődött meg a serdülő bajnokság. "Szépen" indítottunk,nem mondom... Az első meccset Törökszentmiklós ellen játszottuk, és kikaptunk 12- 26-ra... Nem,mintha jobban lettek volna nálunk, csak ők harcoltak és győzni akartak... Bennünk meg valahogy nem volt akkora vágy ez iránt,vagy vágy éppenséggel ha volt is, tenni nem tettünk érte,h valóra váltsuk... Az edzőnk (Ica ) -jogosan- volt ránk mérges, azt mondta,ez 0 volt, és akinek nincs kedve kézilabdázni, az menjen el... Nem ment el senki. (még szép :) )
Fogadkoztunk egymásnak,magunknak,hogy na majd Mezőtúr ellen megmutatjuk,hogy érünk mi valamit!
Az első félidő egész jól ment, harcoltunk,hajtottunk,a félidőben csak kettővel mentek... A végére meg elromlott minden... Feladtuk,vagy nem tudom....Itt is csúnyán kikaptunk... Ica már semmit nem szólt.Csalódott bennünk, éreztük. (Mi is magunkban,nem először és biztosan nem is utóljára) Elgondolkoztam rajta, hogy tényeleg nem érünk semmit? Vagy mi van? Mi a baj? Van értelme csinálni? Megérdemeljük mi ezt a kedves, türelmes edzőt,ha mindig csak csalódást okozunk neki?
Nem jöttem rá,mi a baj... De arra igen,hogy amég 1 csapat vagyunk,mindig van értelme játszani. És talán a következő fordulóban összeszedjük annyira magunkat,hogy meg tudjuk mutatni,azért tudunk valamit, és nem fölöslegesen szenved velünk heti 4,5 órát, és mi sem hiába játszunk ennyit... Ha 1 a cél, és lesz elég akarat, a végén talán lesz öröm is... Talán...
|
Problémás tartalom jelzése
|
