Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/204934
|
2005. május 25.
volt már olyan érzésed, hogy:
először megláttál vmit. nem szenteltél neki túl sok figyelmet, hisz csak megláttad, és ottvolt a többi mellett. nem volt több. el voltálfoglalva valami mással. amiről azt hitted, hogy az neked jó. nem is figyeltél másra, és azzal a dologgal foglalkoztál leginkább. pl egy cipő. jó az a cipő. kényelmes. meg mutatós is, a haverjaid is megdícsérték. aztán egy idő után rájöttél, hogy arra a dologra, amire eddig nemigazán figyeltél, tehát arra a dologra mégis érdemes lenne odafigyelni. és a jelenlegi cipődet már nem találtad olyan megnyerőnek. mert végülis kényelmes volt, de az a cipő.. valahogy mégsem neked volt kitalálva. azon kívül, hoy kényelmes volt, nem tudtál más előnyt felsorolni neki. nem is igazán volt a te stílusod, meg kicist extravagáns is volt, meg a színe sem volt épp a kedvenced... és elbizonytalanodtál, hogy talán az a cipő.. hogy az milyen lenne? hát azért már nem veszem meg, hogy csak kipróbáljam, és ha meg nemjó, akkor elteszem a szekrény mélyire, és hordom tovább a mostanit, nem, ilyet nem csinálnék, pazarlás lenne. fölösleges. gondolkodtam. vettem egy olyan papucsot, aminek ugyan olyan volt a talpbetéte, mint annak a cipőnek, amire elkezdtem felfigyelni. kellemesnek bizonyult. kényelmes volt, nem izzadt benne a lábam, egyszóval megfelelő volt. és ekkor leültem gondlkodni. merthát mégsem egy apróság, hogy miben járunk, hisz egész nap abba vagyunk. tehát lényeg az, hogy gondlkodtam. mi is lenne nekem a megfelelő. döntést hoztam, a mostani nem illik hozzám. semmiben. anniy előnye volt, hogy kényelmes volt. de a másik cipő is tudja ezt nyújtani. és annak tetszik a színe, a formája, nem annyira szögletes, meg még vízálló is... és afelé kezdtem menni, hogy a mostanit teszem el a szekrénybe. el is mentem az üzletbe, hogy megvegyem. de kicsi volt. talán. nemtudom igazán, lehet csak mert túl vastag zokni volt rajtam. lehet, hogy az én méretemben nem volt megfelelő modell. hogy a cipőt másoknak tervezték. más akarta a cipőt, mást akart a cipő. és ezt rossz volt tudni, rossz volt nagyon. bíztam benne, hogy van raktáron olyan, ami az én méretem. de nem kérdeztem meg. hogy miért, azt máig sem tudom. de hogy megvan-e azóta a cipő, vagy nem...
levélben elmondom:)
szal visszatérve a "volt-e már neked ilyen, hogy:" -ra, noss tehát, volt e már neked olyan, hogy assetudom már mit akartam kérdezni.
no comment...
megyek tanulni. 23:42. ilyenkor már régen dúrmolok...
sebaj, belökök egy nagyonfinom instantkappucsinót... wow...
|
