Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/265060
|
2006-07-28
CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK: FELESÉG- ÉS GYERMEKBÁNTALMAZÁS
A családon belüli erőszak Magyarországon legalább egymillió nőt és a hozzájuk tartozó gyermekeket érinti, mégis általában elhallgatás és tagadás veszi körül. A bántalmazottak félnek, a kívülállók pedig az áldozatokat hibáztatják. Ez pedig nem segít, sőt fenntartja és megerősíti az erőszakot. A ¬figyelemnek ehelyett az erőszakos férj, élettárs felelősségre vonására kellene irányulnia, hiszen bántalmazás sokszor igen komoly bűncselekmények elkövetését jelenti.
A családon belüli erőszak nem magánügy! Ha Önt/gyermekeit bántalmazzák, joga van minden segítségre!
A családon belüli erőszak jelensége, az erőszakos és az erőszakot elszenvedő személyek megítélése körül felhal¬mozódott tévhitek és előítéletek szövevénye az oka, hogy a beavatkozás és a megelőzés általában elmarad, az áldozatok még annyi segítséget sem kapnak, amennyihez alapvető joguk volna, és amennyit minden hatóságnak kötelessége lenne nyújtani. Az itt következő felsorolások abban igyekeznek segíteni, hogy pontosabban megítélhesse saját, vagy rokonának, ismerősének házastársi/élettársi kapcsolatát. Ha e leírások további kérdéseket támasztanak Önben, forduljon ingyenes segélyvonalunkhoz!
MIÉRT TŰRIK A NŐK A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAKOT?
Ha az alábbi idézetek úgy tűnnek, hogy akár Ön akár ismerőse is mondhatná őket, akkor valószínű, hogy Ön/ismerőse bán¬talmazó kapcsolatban él. Fontos, hogy tisztában legyen lehetőségeivel, és jogaival. Olvassa el a szóró¬lapot, és jelent¬kezzen az Egyesületnél, ha további kérdései vannak!
Gyerekek:
“A gyerekeknek szükségük van apára. Egy erőszakos apa is jobb a semminél.”
Házastársi eskü:
“Azt mondtam, addig maradok a felesége, míg a halál el nem választ. A rossz tulajdonságait is el kell fogadnom.”
Szerelem:
“Szeretem. Amikor nem durva, boldog vagyok. Ha vele maradok, talán a szere¬tetem megváltoztatja.”
A valóság letagadása:
“ Nem is igazán erőszak, amit velem csinál. Ki lehet bírni. Van, akivel sok¬kal rosszabb dolgok történnek.”
Szégyenérzet:
“Jobb, ha nem tud erről senki.”
Bűntudat:
“Biztos én tehetek róla. Valamit nem csinálok jól. Megérdemlem, hogy így bánik velem.”
Az önbecsülés hiánya:
“Úgy sem találnék nála jobbat. Azt mondja, hogy csúnya vagyok, és ráadásul rossz anya és feleség.”
Félelem:
“Megfenyegetett: ha elhagyom, utánam jön, megöl engem, és a gyerekeket is.”
Beletörődés:
“Úgysem tudok változtatni a helyzetemen, ő erősebb nálam. Senki sem tud segíteni rajtam.”
Felelősségérzet (társadalmi nyomás):
“A családnak mindenképpen együtt kell maradnia. A család összetartása a nők dolga.”
Biztonság (gazdasági függőség):
“Nem lennék képes egyedül eltartani magamat és a gyermekeimet. Egyébként is, hová mehetnék?”
Érzelmi zsarolás:
“Azt mondta, nem tud nélkülem élni. Azt mondta, öngyilkos lesz, ha elhagyom.”
A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK FORMÁI
A kapcsolaton belüli erőszaknak a szóbeli erőszaktól a szexuális erőszakig számos megnyilvánulási formája van. Az alábbiakban csupán a legjellegzetesebb példákat soroljuk fel.
Szóbeli erőszak: Ha valaki (rendszerint a férfi) bán¬talmazással, veréssel fenyegeti párját, ha azzal fenyegetőzik, hogy elviszi a gyerekeket, vagy hogy öngyilkosságot követ el, ha lekicsinyli, sértegeti a nőt, vagy gúnyolódik vele, ha nevetség tárgyává teszi (például külseje, vallása vagy faji hovatartozása miatt).
Megfélemlítés: Ha tör-zúz, megrongálja a nő érték¬tárgyait, csapkod, fegyverrel rettegésben tartja, félel¬met keltően viselkedik (dühödten néz, üvölt), támadóan faggatózik, életveszélyesen vezet.
Lelki erőszak: Letagad lényeges dolgokat, elzárkózik a nőtől, kizárja őt gon¬dolataiból, érzéseiből, ugyanakkor a nőt ellenőrzés alatt tartja, végletesen fél¬tékenykedik, a nő önbizalmát mód¬szeresen lerombolja, önálló döntéseit rend¬szeresen meg¬kérdőjelezi, vagy akár meg is semmisíti. Mindenért őt okolja, még a nő elleni saját agressziója miatt is a nőt hibáztatja, annak érzéseit, tapasz¬talatait kétségbe vonja (főként a bántalmazás súlyosságát illetően), nem hajlandó megbeszélni a problémákat, kétségbe vonja, ha a nő azt állítja, hogy problémák vannak.
Elszigetelés: Ha a férfi megszabja, hogy a nő mit csinálhat, és mit nem csinálhat, kivel találkozhat, kivel beszélhet, hová mehet, mit vehet föl, nem engedi, hogy másokkal barát¬kozzon, a család¬jával beszéljen, munkát vállaljon, pénzt tartson magánál. Elzárja előle a telefont, mindenhová elkíséri, folyamatosan az ellenőrzése alatt tartja otthon, munka¬helyen, iskolában stb., átkutatja zsebeit, táskáját.
Testi erőszak: Ha a férfi a nőt lökdösi, megüti, megpofozza, fojtogatja, a nő haját húzza, ököllel veri, belerúg, megharapja, rázza, megégeti, fegyverrel (például késsel, lőfegyverrel, nehéz tárgyakkal) fenyegeti vagy bántja a nőt.
Szexuális erőszak: Ha olyan szexuális tevékenységre kény¬szeríti a nőt, amit az nem akar, ha a szexszel fájdalmat okoz neki, vagy megalázza; ha meg¬erő¬szakolja, bántalmazza intim test¬részeit, vagy ha kényszeríti, hogy másokkal közösüljön.
A nő legalapvetőbb jogainak megtagadása, mozgás¬szabadságának, elemi igényeinek korlátozása: Ha nem engedi meg, hogy a nőnek tőle független magánélete is legyen, bezárja, kizárja, megkötözi, éhezteti vagy szomjaztatja, nem engedi tisztálkodni, elrejti a szükséges gyógyszereit, vagy nem ad rájuk pénzt, meggátolja, hogy a nő fogamzásgátló szert, eszközt vagy módszert használjon.
Gazdasági, anyagi erőszak: Nem engedi, hogy a nő dolgozni járjon, vagy le¬gyen saját pénze, illetve ha van, azt elviszi, és saját belátása szerint ad csak belőle, a közös néven levő céggel (Bt., Kft.) zsarolja. Minden kiadást, amire a nő kér pénzt, megkérdőjelez, miközben ő szabadon rendelkezik a pénzzel.
A korántsem teljes lista végén szeretnénk felhívni a figyelmet egy igen gyakori tévhitre: “Igaz, hogy a férfiak inkább odacsapnak egyet, a nők viszont lelki terrorban tartják partnerüket.” Ez az érv szinte minden esetben elhangzik, amikor a családon belüli erőszak témája felmerül. A valóságban azonban a fizikai erőszakot mindig kíséri lelki erőszak is. Nem létezik olyan fizikailag agresszív bán¬talmazó, aki a lelki terrornak valamely – általában számos – formáját ne használná. Nem létezik tehát az idézett “egyensúly” sem – a bántalmazott nő nincs abban a helyzetben, hogy “vissza¬bántalmazza” partnerét. A bántalmazásban az egyik fél (az esetek 95 százalékában a nő) kiszolgáltatott, a másik nem!
FIGYELMEZTETŐ JEL LEHET, HA FÉRJE, ÉLETTÁRSA VAGY BARÁTJA
állandóan leszólja, gorombáskodik Önnel, mások előtt megalázza;
megpróbálja elhitetni, hogy Ön ostoba, értéktelen, vagy akár őrült;
nem engedi, hogy eljárjon otthonról, hogy kapcsolatban legyen barátaival és rokonaival;
állandóan féltékenykedik;
szexuális tárgyként kezeli Önt;
kiszámíthatatlan, robbanékony;
összetör, vagy Önhöz vág tárgyakat “dühében”;
nem hagyja, hogy ön pénzt tartson magánál, vagy mun¬kát vállaljon;
mindig Önt, (vagy másokat) hibáztatja problémáiért;
előző kapcsolatában/kapcsolataiban bántalmazta partnerét.
ÉS/VAGY HA ÖN
retteg társa dühétől vagy féltékenységétől;
már nem találkozik barátaival vagy rokonaival, mert társának nem tetszik velük való kapcsolata, vagy azt mondja, hogy Önöknek nincs szükségük senki másra;
rendszeresen aszerint dönt arról, hogy hová megy vagy mit csinál, hogy mit szól ehhez a társa;
gyakran úgy érzi, hogy “lábujjhegyen” kell járnia, nehogy felmérgesítse partnerét;
alkoholt vagy kábítószert fogyaszt, hogy elmeneküljön a fájdalmak és kapcsolatuk valósága elől;
gyakran kételkedik saját képességeiben, tehetetlennek érzi magát.
FIGYELMEZTETŐ JELEK KÍVÜLÁLLÓK SZÁMÁRA
Az itt felsoroltak bármelyike már önmagában is bántalmazásra utalhat, és így a bántalmazás megállapításának másodlagos forrásául szolgálhatnak. Ha barátnőjénél, ismerősénél, roko¬nánál, páciensénél stb. ezek valamelyikét tapasztalja, segítsen neki azzal, hogy tapin¬tatosan rákérdez, nem bántal¬mazzák-e otthon. Ha ezt túl közvetlennek érzi, adja oda neki ezt a szórólapot.
Rendszeres sérülések, vagy olyan sérülések, amelyeket nehéz megmagyarázni. Terhes nőknek gyakran a hasát rúgják vagy ütik. Számtalan esetben a fizikai bántalmazás éppen a ter¬hesség idején kezdődik.
Rendszeres látogatások a háziorvosnál vagy kór¬házakban meghatározatlan panaszokkal vagy erős félelemérzettel, látható fizikai sérülések nélkül. Esetleg több spontán vetélés (a hasat érő rendszeres ütések következtében). Pszichiátriai beutalás akut félelemérzet vagy depresszió miatt.
Szélütés fiatal nőknél, melyet gyakran a fejre mért erős ütések, vagy a nyaki erek fojtogatás által kiváltott sérülése okoz.
A nő elszigetelése – el van zárva pénztől, telefontól, autótól és a közlekedés minden más formájától, családtól, barátoktól, munkalehetőségektől, továbbképzési lehetőségektől.
A nő gyakran beszél partnere “mérgességéről” vagy “heves természetéről”.
A nő retteg attól, hogy bármely hatósági, befolyással rendel¬kező személlyel szóba álljon, mivel fél partnere bosszújától. Védeni próbálja a bántalmazót a hatóságok előtt.
A nő félelmében tartózkodik attól, hogy beszéljen partnere jelenlétében, vagy hogy ellentmondjon a bántalmazónak.
A nő gyakran menekül otthonából.
Öngyilkossági kísérletek, gyógyszer - nyugtatók, anti¬dep¬resszánsok, altatók stb. -, illetve alkoholfüggőség kialakulása (bántalmazott), vagy gyil¬kossági kísérletek és súlyos fizikai bántalmazás (bán¬talmazó).
A bántalmazó nyilvánosság előtt erőszakoskodó, szavaiban bántalmazó viselkedést mutat.
A bántalmazó testileg és/vagy szexuálisan bántalmazza a gyerekeket.
A bántalmazó féltékenységi rohamai, melyekben feleségét házasságon kívüli szexuális kapcsolatok fenntartásával vádolja.
A bántalmazó azzal próbálkozik vagy fenyegetőzik, hogy feleségét elmegyógyintézetbe záratja. Önt is megpróbálja meggyőzni arról, hogy felesége elmebeteg.
A bántalmazó mutathat kívülállók jelenlétében nyugodt, tiszteletreméltó magatartást, ám tanúk nélküli helyzetben agresszív. Ha tehát valaki arról panaszkodik, hogy férje/élettársa bántalmazza, Ön azonban "nagyon rendes embernek" ismeri a férfit, ne feltételezze, hogy az asszony "túloz". Az ilyen magatartás nagyon gyakori a bántal¬mazóknál.
GYEREKEK
A családon belüli erőszak hatását a családban élő gyerekekre külön szórólapon tárgyaljuk.
Kiadja a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) Egyesület
1447 Budapest, Pf. 502.
Telefon: 267-4900
E-mail: nane@posta.net
|
