Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/82561
|
2006-08-13
Végül is sikeresen összejött a balatoni út. Nagyon jó volt, csak az idő hagyott mindket "cserben".
Az első nap, mivel az idő nem volt megfelelő elmentünk kirándulni Balatonfüredre, Csopakra és Veszprémbe. Csopakon a pincében vettem egy "kis" bort. A barátaim kostolták meg, és elmondásuk szerinte nagyon "ütősnek" találták.
A második nap, végre tudtunk fürödni, mert idő kedvezett Nekünk. Igaz jó meleg volt, de a Balcsi az elmúlt napok rossz időjárása miatt nagyon lehült -20 fokos volt- ezért én csak lábszárig merészkedtem a tóba. A fürdés után tisztálkodtunk, és "belevetettük" magunkat Siófok éjszakai életébe. Hogy mennyire más az ottani esti élet, az sok túrista és teljesen más szórakozási szokások jelezték. Egy utca -Petőfi S. u.- telis-tele van szórakozóhelyekkel, egymást érik a nívósabbnál-nívósabb pubok és diszkók.
A harmadik nap az idő messze nem volt olyan jó, mint a második nap. Igaz, mire kiértünk -vagyis megreggeliztünk kb 12 óra tájban, és kiértünk a strandra 14 óra tájban- addigra már szép idő kerekedett. A nap este megint bulizással ért végett. Persze a buli előtt rendesen "bepakoltunk" igazi meleg vacsorával, a vasút melett lévő Balaton étteremben, ahol még az üdülési csekket is elfogadták. Végre nem csak szállásra tudtam használni, Hála.
Mivel a negyedik nap teljesen elromlott az időjárás (sajnos), ezért inkább elmentünk kirándulni. Beültünk a kocsiba és elindultunk Tihanyba, bár az indulás megint elég későre sikeredett, volt vagy délután fél egy. Átkompomtoltunk Szántódnál és megtekintettük a Tihanyi Apátságot. Nagyon régen láttam, lehettem vagy 10 éves, de azóta nagyon-nagyon sokat változott, fejlődött a környék. Evvel a kis kirándulással el is ment az idő, kb este 8 körül értünk haza. Szuper volt a rossz idő ellenére is.
Az ötödik nap (utolsó nap), mivel az időjárás még mindig a rossz arcát mutatta felénk, ezért barátosnőm, Írcsi kérésére, aki nagy múzeumba járó hölgy, megtekintettük a Kálmán Imre múzeumot és felette lévő kinetikai kiállítást. Mindkét kiállítás nagyon érdekes volt, az odaadó tárlat vezetés hatására, köszönet a múzeum munkatársainak. A város megtekintése után megebédeltünk szokott helyünkön és könnyes búcsút vettünk a Magyar Tengertől.
Ja, nem is mondtam, hogy kikkel is voltam a Balatonon. Hármán mentünk -igaz négyen szerettünk volna, de végén jó, hogy csak hárman maradtunk, mert a sok csomaggal így is épp csak befértünk a kocsiba- Irén, aki Tiszaföldváron lakik és Cibakházán az Általános Iskolában tanít, Zsolti aki velem együtt Abonyban lakik és kenyerekkel "furikázik" éjszakánként, na meg Én, akit már nagyon is ismerhettek. :)
|
