Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/79139
|
2004. október 18.
Villám
Nádfödeles szívkunyhóm tetejére
csóvát vetett az Isten.
S mivel a szívnek tűzoltója nincsen:
égett, égett menthetetlenül.
Recsegtek az Öröm-gerendák,
ropogott a Béke szarufája,
a pusztán maradt Gondolatfalak
csonkán riadtak az Egek Urára,
s üszökké torzult a Remény-küszöb.
Mentettem mindent, amit lehetett:
véresen, kormosan, minden tűzön át.
De jaj: a szemed fénye
de jaj: a csókod íze,
a legszentebb kincsem: a Neved:
odaveszett! odaveszett!
*******
Nem te vagy a hibás
Nem Te vagy a hibás,
csak egyedül az Isten:
mert nekem adott.
Nem Te vagy a hibás,
csak egyedül az Isten:
mert a szerelemnek is határt szabott.
Sőt tán nem is hibás
sem Ő, se más,
Véletlen tette csak, hogy így legyen:
hogy ami fa, ne nőjön fel az égig,
és elenyésszen, ami szerelem.
******
Mit csináljak?
Mit csináljak a könnyeimmel,
ha mindegyre csak előtörnek,
mit csináljak a fellegekkel,
ha mindig jönnek, mindig jönnek,
mit csináljak szegény szívemmel,
ha minden fájdalomra vérzik,
mit csináljak a vad szelekkel,
mikor a tavaszomat kérdik,
s mit csináljak az emlékeddel, kedves,
ha feledésbe sohasem enyészik?
******
Egy perc és megcsókolsz ismét.
Testem vidám, lángolón akarja.
Égnek a szívek, házak, utcák az álmok.
Minden ég.
Egy perc és a kis ördögök jönnek.
Testükkel a lángot lohasztják.
Jön a kétség a félelem a bánat.
Meghal az öröm.
S mi sóhajtozunk...
csak tízszer annyi percig.
Csodás minden napom mit veled élhetek,
Ámulatba ejtő mind az mit érezhetek.
Te vagy a reménység, a szívárvány nekem,
az, kit senki más nem érinthet -ÉLETEM.
Érzéki percek és éjszakák múltak el,
ébredni veled olyan, mint a mennyország.
Szomorkás napon is csak veled lenni,
veled könnyezni
veled reménykedni.
Veled élni csak minden pillanatban.
Veled vesződni, ha épp olyan napunk van.
Nem feledni a napot, mit megismertél velem.
A hulló csillagot, mi szerelmünk jelképe lett!
Köszönöm a figyelmed és az időt, mit velem foglakozol.
Mindazt mit értem teszel, a pillanatot, hogy veled gondolhatok.
Imádom, már a gondolatát is hogy vagy nekem.
Csodás a nap az éjjel amióta
szíved szívemen érzem.
Tudni a csodás álmokat, csak veled élvezhetem.
Minden mi fontos lehet, csak Te vagy nekem!
Olykor mikor megpihenek, zakatol a szívem egyre
-Rád gondolok, és a mi nagy "szerelmünkre",
ami talán csak egy hazugság, talán menükülés valami elöl
-nemtudom
Csak azt, hogy most jó és ezt hogy soha még nem voltam ilyen boldog.
Ne hidd, ha a szem nem lát és nem hall a fül.
Nincs más mi érezhet itt legbelül.
Sorsunk, hogy együtt legyünk és ne gondoljunk Másra.
Sors az is, hogy kezed kezemben mindig megtaláljam.
------------------
|
