Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Fight Club I. 3. rész
-Az Ausztrál bajnokság döntője-
Felértünk a szobánkba, Gergő leült az első fotelra, még mindig fájt a lába. Máté ledőlt a díványra, a lábára pedig ráült Réka és Fanni. Én a másik díványra ültem, mellettem Rigó és Szabolcs helyezkedett el. Erik a másik fotelbe ült be, Timi pedig Máté fotele elé. Aztán bejött Lilla és Hegedűs, kezükben 1-1 zacskó borral és pezsgővel. A konyhából hoztak poharakat és már töltötték is a pezsgőt. Máté felült, és mindenki koccintott majd lehúztuk a pezsgőt. Harmadik pohár után a semmin is röhögtünk, Gergő többet ivott, hogy ne érezze a lábán a fájdalmat, így ő gyorsan kifeküdt. Nem sokára mindanyian elaludtunk.
Reggel felkeltem, fájt a fejem és észre vettem, hogy a földön fekszek, bal lábam a bútorok közti asztalon volt. Lehúztam onnan, és felültem törökülésbe. Mellettem Fanni feküdt arccal a szőnyegnek, jobb keze a fotelon volt, ahol Rigó aludt. Gergő a fotelen ülve volt kicsit lecsúszva, rajta keresztben pedig Timi volt. Baloldalra fordulva vettem észre, hogy Lilla és Hegedűs az asztalon feküdt, néhány összetört pohár között. A másik díványon Máté feküdt , rajta pedig Réka, mellettük a földön Szabolcs volt. Hátra fordulván találtam meg Eriket, aki lecsúszott a fotelról. Megnéztem az órát a falon, de nem láttam odáig, így kicsit behunyorítottam, és az idő 7:39 volt, a verseny 8:00-kor kezdődik. Gergőt meglökdöstem, alig nyitotta ki a szemét, és meglepődve vette észre, hogy Timi rajta fekszik, aki Gergő mocorgására felkelt és ő is csodálkozott, hogy került ide. Lemászott róla, Gergő pedig nyújtózkodott. Fel keltettem Szabolcsot is, aki felnyomta magát és bement a fürdőszobába. Mátét is felébresztettem, vele együtt Rékát is. Réka kicsit elpirosodott, hogy rajta feküdt, gyorsan le is szállt róla. Máté is elmosolyodott, de gyorsan tudattam velük, hogy késében vagyunk így már indultunk is, koszosan, büdösen.
8:07-kor befutottunk, a páholyba csak Timi meg Réka ment. Agódtunk, hogy törölték a mérkőzést, de meglepetésünkre ott állt Andris az arénába, épp a harcuk kezdete elött érkeztünk meg.
Andris: 183 cm magas, világoskék póló, katonai nadrág virít rajta. Haja barna és rövid, szinte tüsis.
Lancelot: 177 cm magas, barna bőrpóló és fekete harisnyát hordott. Hosszú szőke haja lófarokba volt kötve.
- Örültem volna, ha nem egy homit raknak ellenem.- gúnyolódott rajta Andris.
- Szavaid nem érnek semmit, pár perc múlva könyörgni fogsz, hogy ezeket lásd rajtam.- szólt vissza neki Lancelot. A harc elkezdődött, Lancelot az égbe nyújtotta a kezét és egy energiakardot csinált, ami narancssárgán világított.
- Komolyan mondom, úgy fogod azt a kardot, mint egy meleg.- mondta Andris nevetve. Lancelot beidegesedett.
- Várj csak, mindjárt lefagy a mosolyod!- kiabálta el magát, és a bal kezébe egy háromszögletű energiapajzsot csinált, ami szintén narancssárgán fénylett. Ezután még jobban erőlködött, és a testén egy lovagpáncél képződött, ami szintén narancssárgán világított. Andrisnak tényleg lefagyott a mosolya és méregette, hogy vajon hogy tudná legyőzni, de hirtelen nem talált megoldást, ám ekkor meghallotta Timi szurkolását a tömegben, ami erőt adott neki így nem adta fel. Lancelot megindult és ketté akartva vágni Andrist, de arrébb ugrott, így az arénába vágott. Kihasználta ezt a pillanatot, és fejbe ütötte, de a sisakja megvédte őt, így csak kicsit billent ki az egyensúlyából, viszont Andris elkezdte fájlalni a kezét. Lancelot elmosolyodott majd arcon vágta a pajzsal, amitől 5 métert repült, majd a földön landolt.
- Ember, komolyan egy páncélba ütsz bele? Megőrültél vagy mi?- mondta diadalmasan Lancelot. Andris kicsit ingerült lett és rárohant. Jobb ütéssel kezdte, de a pajzsával kivédte, ami szintén megviselte a kezét, így kicsit oldalra fordult. Lancelott utána vágott, és a háta bal felébe belevágott. Andris gyorsan felvette a szemkontaktust vele, hogy ne érje még egy ilyen meglepetés. Látta, hogy a mostani taktikája hasznavehetetlen, így kipróbál valami újat. Kezébe vezette az energiát és egy kék erőtér vette körül a két öklét. Lancelot ezt nem vette észre és újra megindult Andris felé, aki szintén megindult felé. Csapott a kardjával, amit két kezével megfogott. Csodálkozott azon, hogy miért nem vágja ketté a kezét Andrisnak, majd észre vette a kék energiapajzsot a kezén. Mind ketten erőlködtek, végül Andris a kard felsőrészét letörte, a kard megmaradt része amit Lancelot fogott, pedig elötte csapódott le, nem érte el. Andris eldobta a kis energiakard darabot és egy ütést mért ellenfelére, aki a pajzsal védte, viszont átütötte. Lancelot eldobta a pajzsot és hátra lépdesett. Andris magabiztosan állt, nézte ahogy az ellenfele próbál "menekülni". Az aréna végéig hátrált, ott megállt, ekkor Andris rohani kezdett felé. Lancelot jobb kezét maga mögé vitte és ott egy energialándzsát csinált belőle, és amikor túljutott Andris a felén, vállhoz emelte és rádobta. Próbált fékezni és arébb ugrott, de a bal vállába behatolt és a lendület hatására a földnek csapódott. Lancelot lazán elindult felé nevetve. Andris a jobb kezével kihúzta a lándzsát és maga mellé rakta, majd a bal vállához kapott, hogy megállítsa a vérzést.
- Ne aggódj, nem fog fájni sokáig. Megkönnyítem a halálod.- mondta Lancelot és a jobb kezébe egy buzogányt képzett. Futni kezdett, a buzogányt pedig a levegőbe emelte. Andrisban pörgött az adrealin, de meg lett a terve. Amikor már elötte volt, megfogta a lándzsát jobb kezével és azzal átszúrta a páncélját Lancelottnak a hasával együtt. A buzogánya kireült a kezéből és vért köpött. Andris hirtelen elengedte a lándzsát, újra erőpajzsot csinált a jobb öklére és arcon ütötte, amitől balra csapódott pörögve, miközben az így törött sisakja leszállt róla és legnagyobb balszerencséjére hasra esett, így a lándzs átjött a hátán. Andris remegő lábakkal, de állt, jobb kezével fogta a sebét, bal kezét lógatta. Elindult a számláló, de nagy meglepetésre Lancelot felállt a lándzsával a hasában. Megfogta és az energiáját visszaszívta belőle, így eltünt a lándzsa.
- Na milyen érzés átszúrva lenni?- kérdezte nevetve Andris, miközben ő is fájlalta az átszúrt vállát.
- Nagyon.. vicces. Most.. megnyerted... de még fogunk harcolni.- mondta Lancelot majd térdre rogyott és úgy hasra. Leszámolták a 10-et, Andrist nyert, a helyi orvosok bevitték Lancelotot a kórházi sátorban. Andris lejött hozzánk, mi fájó fejjel gratuláltunk nekik, és a szurkolótérben is sírva síkottak örömükben Réka és Timi.
- Nem mész a kórházi sátorba?- kérdeztem.
- Minek? Meggyógyulok magamtól és egyébként is onnan jöttem.- mondtam kis mosollyal az arcán és elindult a páholyba a lányokhoz. Felfelé menet sok gratulációt kapott.
Kószák - Bajnokok: 1-0
- Ilyen csapatnevet? Eredményük alapján már le is vehetnék.- mondta Gergő. Hívták a következő kettő harcost, Gergő vállalta ezt. Fellépett az arénára, de hirtelen elszédült így elesett. Nagy nevetés követte ezt, mi pedig kérdeztük, hogy nem akarna várni, mondta nem, sikerülni fog ez neki. Még párszor elvesztette az egyensúlyát, de talpon maradt.
Gergő: 187 cm magas, rövid barna haj, zöld, kicsit foltos póló, fekete melegítő, két kezén két fekete karszalaggal.
Dromedár: 165 cm magas, fekete kócos haj, sárga póló és kék nadrág.
- Mégis hogy akarsz ellenem harcolni, ha a lépés is kiüt téged?- vigyorgott Dromedár.
- Kussolj te manó! Eltapsolak mint egy bogarat!- válaszolta mérgesen Gergő. Elkezdődött a mérkőzés, Dromdedár vigyorgása hirtelen ördögire változott. Egyenesen Gergő feje felé ugrott, de ő gyorsan elugrott onnan, de egyensúlyát elvesztve a földre esett. Dromodár újra megpróbálta, de Gergő elgurult onnan, majd pörgés közben felállt. Újra ugrott Gergő feje felé, de most egy egyenes ütéssel hasba vágta. Dromedár hátra csapódott, de talpra esett, így már rohant is Gergőhöz. Megelégelte, hogy olyan gyorsan mozog, mint egy motor, így job kezébe egy feketés piros lézergömböt képzett és rádobta. Dromedár nem lassított, két kezét maga elött tartva nekiment, így egy robbanás keletkezett, ami a pálya közepét befüstösítette. Gergő nehezen, de meglátta benne Dromedárt aki ugrova ütött. Kivédte bal kézzel és jobbal pedig torkon fogta így a földbe ütötte. Dromedár két kezével fogta Gergő jobb kezét és próbált kiszabadulni, de nem sikerült neki.
- Na most kiszívom az energiád!- mondta Gergő és Droemdár már érezte is, hogy fog az energiája, így egy határozott mozdulattal kiszabadította magát, és hasba rúgta páros lábbal. Gergő kicsúszott a füstből az aréna szélére.
- Azta k*rva, ez erős.- lepődött meg Gergő, aki próbált felállni, de a jobb kezét nem bírta mozdítani, így felállás közbe majdnem újra elesett. Fogta a bal karját és értetlenkedett, hogy mi történt vele. A füst mögül előjött Dromedár a sátáni vigyorával.
- Ugye nem hitted, hogy legyőzhetsz? Csak gyorsan meg akartalak bénítani, akkoris ha pár ütést el kell szenvednem érte.- mondta miközben lábujhegyén ugrált.- Itt az ideje, hogy feladd, egy kézzel nem tudsz legyőzni.- folytatta. Gergő ideges lett és bal kezében egy piros lángoló gömböt csinált.
- Ugyanmár, ez elöl simán elugrok. Csak az erődet pocséklod.- figyelmeztette Dromedár. Gergő felkiáltott, és kettőjük közé dobta, ellenfele értetlenkedett, de amikor becsapódott, felgyúladt aza rész, és kicspódott a láng egészen Dromedárig. Kiugrott a tűzből, pólója és a haja égett. Próbálta eloltani, de Gergő már oda rohant elé és jobb lábbal vissza rúgta a tűzbe, de kicsúszott a másik oldalon. Ahogy felállt, a tűz újra kicsapódott és Dromedárt újra eltalálta. Még egy tűzgolyót csinált Gergő. Újra kiugrott a tűzből, és idegesen kereste, hogy merre van Gergő, de a tűz miatt nem látta, majd hirtelen elugrott a tűzből és bal egyenes ütéssel kiütötte az arénából, még egy tűzgolyót csinált és rádobta. Nagy éljenzés hangzott a közönségből, mi is nagyon büszkék voltunk Gergőre, de látszott rajta, hogy ez kivitte az összes erejét, csak reméltük, hogy vége a mérkőzésnek. Sajnos a 10. másodperc elött felugrott az arénába és azonnal ekezdte hasba ütögetni Gergőt, aki nem tudott védekezni. Haja félig leégett mér, ahogy a pólója is. Végül bal kézzel elekzdett védekezni, erre Dromedár megfogta azt és átdobta maga felett, de tovább tartotta a kezét. Feszítésbe húzta a kezét, így nem tudott mit csinálni, majd elengedte, amikor erejével sikerült lebénítani azt is. Feltérdelt Gergő, de Dromedár azonnal fejbe rúgta, így hátra esett. Megfogta a két lábát, és elkezdte pörgetni, majd kidobta az arénából. Próbált felállni, de a lába is lebénult. Tíz másodperc alatt nem ért be az arénába, vesztett.
Kószák - Bajnokok: 1-1
Oda futottam, és karba vettem, majd leültettem a falhoz. Dromedár sátáni nézzésel végig nézte az egészet, majd vissza ment a csapattársaihoz. Bíró hívta a következő két embert. Tőlünk Máté válalta a következő mérkőzést.
Máté: 182 cm magas, szürke póló, kék szakadt farmer. Fél hosszú haja felfelé áll.
Skarten: 179 cm magas, fekete trikót, kék melegítőt viselt. Hosszú szőke hajjal és kék szemmel bolondította a nézőbeli nőket.
- Asszem én most Skartennek szurkolok.- mondta Timi, aki hevesen integetett neki.
- Te megbolondultál? Máténak kell szurkolnunk, hogy meg legyen a nyeremény.- mondta kissé meglepődve Réka. Kicsit késöbb megjött Fanni és Rigó, akik rögtön kényelembe helyezték magukat, és a másnaposságal küzdöttek.
Skarten integetett a nézőknek, és küldözgette a csókokat. Máté kicsit megszeppenve nézte végig az eseményeket.
- Na figyelj ide srác, én azért jöttem, hogy a legfőbb bajnokságban legyőzzem a jelenlegi bajnokokat, szóval nem akarok sok időt rád pazarolni.- mondta gúnyosan Skarten.
- Ezzel a csapattal? Nem fogtok rajtunk tovább jutni, azt garantálom.- mondta Máté.
- Na persze. Elárulom neked, hogy legutóbb a világ bajnokságon 2.-ak lettünk, a "Legyőzhetetlenek" csapata ellen, a 3. bajnokság döntőjében.- informálta Mátét.
- Akkor nagy szégyen lesz, hogy már itt kiestek.- válaszolt Máté és harcipozícióba állt. A bíró intett és kezdődött a harc. Máté előhozta az erejét, erőterét. Skarten elmosolyodott és megindult felé. Máté két karját hóna alá húzta, Skarten 5 méterrel elötte felugrott és jobb kezével belevágott a levegőbe, majd vissza esett a földre. Máté csodálkozott, hogy ez mi volt, de hirtelen a mellkasán és a két karján piros vír csík jelent meg.
- Ezt a világbajnokságban tanultam el az ellenfelemtől. Nem rossz, ugye?- mondta mosolyogva. Máté beidegesedett és egy ütéssel ment neki, de ő hátra szaltózgatott. Máté újra beidegesedett, de újabb fájdalmakat érzett a testét, és újabb vércsíkok keletkezett rajta, ruhája meg egyre jobban szakdt szét, hátraszaltózás közben vagdosot Skarten.
- Amint látod nem kell a közeledbe mennem, hogy megsebesítcselek.- mondta kicsit lihegve, amit Máté észre vett. Megindult újra felé, Skarten újra csapkodott a levegőben, Máté pedig odébb ugrott, így a legtöbbet kikerülte, bár van amelyik eltalálta az oldalát. Már szinte elötte volt, amikor Skarten újra hátraszaltózni kezdett a másik irányba. Máté ekkor kinyújtotta a jobb kezét, bal kezével pedig megfogta a csuklóját. Újra érzett fájdalmat, most az arcán és kezén keletkeztek sebek, de most próbált nem ezzel foglalkozni és sárga lézergömböt csinált a tenyerében, amit ki is lőtt és egy sugárnyalábbal tolta. Skarten abba hagyta a szaltót, majd felugrott a levegőbe.
- Ilyenekre pazarolni az erődet? Elég amatőr vagy nem gondolod?- fakadt ki a levegőben Skarten. Máté elengedte a bal kezével a jobb kezét, és a jobb kezét derékszögben felfordította, ekkor a bal kezével a jobb bicepszét fogta meg. A sugár hirtelen megváltoztatta az irányt és felindult Skarten felé, aki feszült lett és nem tudta kikerülni, így két kézzel próbálta tartani. A sugár nem lassult, Skarten pedig egyre feljebb került, de végül eltérítette, így felrepült az égbe, Skarten meg zuhant le. Máté kapott az újabb lehetőségen, kiszámította, hogy hol fog földre érkezni, és már készítette a következő sugárgömböt. Amikor már majdnem leért kilőtte, ekkor újabb vágásokat érzett a testén és a karján, ruhája tovább szakadt.
- Nem rossz próbálkozás Skarten de most véged!- kiáltotta Máté. Skarten leérkezett és már előtte volt a sugár, így maga elé tette a kezét így neki csapódott a sugár, ami kilökte az arénából neki a nézőtér falának. Máté abba hagyta a lövést, és térdre esett a fáradtságtól, a számolás elindult. Máté balszerencséjére Skarten ahogy tudott feljött az arénára.
- Na mi van fáradsz? Mondtam, hogy spórolj az erőddel, és a védekezésre is figyelhetnél.- mondta fölényesen és újra vágott a kezével. Ez ketté vágta a pólóját, ami így leszakadt és vér fröcskölt ki belőle.
Mi agodalommal teli figyeltük az eseményeket, Fanni meg Réka pedig már sírt kétségbe esve, hogy álljon le, hagyja abba.
Máté a hátára esett, most vette észre igazán, hogy a teste tele van kis sebekkel, ellenfele pedig csak pár helyen volt megégetve a sugárnyalábjának köszönhetően. Nehézkesen felállt, és sugárgömböt képzett a bal kezébe. Dobta volna rá, de Skarten újra vágott, ami a jobb vállát eltalálta, így a sugárgömb Máté elött csapódott be, ami felrobbant.
Óriási porfelhő keletkezett, Réka magába roskadva sírt, Timi is vissza pártolt Mátéhoz, és könny csordult a szemében. Rigó magához ölelte és simogatni kezdte a haját és nyugtatgatta.
Skarten elmosolyodott Máté szerencsétlenségén. Hirtelen a füstből egy kék lézersugár csapódott ki, egyenesen a figyelmetlen Skartenben. Újra nekicsapódott a nézőtér falának, de most be is törte azt. Füst mögül Máté előkerült, aki alig állt a lábán, jobb keze még a lövés tartásának helyzetében volt. Nagyokat liheget, a számolás elkezdődött, de Skarten elájult, így vesztett. Amint kihírdették a győztest, Máté a földre esett hassal. Felrohantam hozzá, megfordítottam, kiderült, hogy ő is elvesztette az eszméletét, az orvosi csapatok átvették tőlem és bevitték a kórházi sátorba. Réka leigyekezett, hogy megnézze hogy van, de nem volt túl fényes állapotban.
Kószák - Bajnokok: 2-1
Gergő már újra tudta mozgatni végtagjait, így már jobban volt.
- Most rajtad áll vagy bukik minden. Remélem megnyered és nem a semmiért voltunk itt.- mondta nekem. Felsóhajtottam, majd felmentem az arénára. A tömegből Rigó hangja ütötte meg a fülemet.
- El ne bazd nekünk! Nem azért jöttünk ide, hogy veszíteni lássunk!- kiabálta. Mellette Fanni integetett és sok sikert kiabált. Erőt vettem magamon és már néztem, hogy ki a következő ellenfelem.
Attila (én): 192cm magas, tüsi haj, piros póló fekete melegítővel és bal kezén egy zöld karszalag.
Brosicsek: 196 cm magas, fekete felfelé zselézett haj, fekete pólója mögül duzzadnak az izmai és világos kék színű farmert viselt.
- Eltörlek mint egy fa darabot.- mondta Brosicsek miközben ropogtatta az öklét, aki nem mellesleg félelmetes látvány óriási izmaival.
- Ahhoz nekem is lesz pár szavam.- válaszoltam, és ekkor a bíró elindította a mérkőzést.
- Nem hinném.- mondta és eltűnt, mint egy szellem. Meglepődtem, de hirtelen nagy nyomást éreztem a hasamban. Brosicsek jobb oldalamon volt és hasba ütött egy köríves ütéssel. Hátra csapódtam ki az arénából a nézőtér falának, ami félig betört. Kilöktem magam belőle és hasra estem. A bíró elkezdte a számolást, próbáltam felállni, de a hasamat fogtam a fájdalomról, így csúszva indultam el. Látszott, hogy így nem érdek oda időben, fel is adtam a reményt, de hirtelen egy rugást éreztem a bordáimon, ami vissza repített az arénába. Brosicsek volt, aki újra eltünt és az arénára teleportált. Most már a bordáimat is fájlaltam, de felálltam nehezen.
- Ne hogy azt hidd, hogy hagyom, hogy kiszámoltasd magad. Pokollá teszem neked ezt a mérkőzést, és addig verlek, amíg nem könyörögsz, hogy öljelek meg.- mondta baljóslóan Brosicsek. Feszült lettem, nem hittem, hogy ilyen erős lesz az ellenfelem, és hogy teleportálni is tud.
- Nem rossz terv... De még... nekem is van.. pár trükk a... tarsolyomban.- mondtam levegő szerzések közt. Ütéseitől fájt, hogyha túl nagy lélegzeteket veszek. Jobb kezemet ökölbe szorítottam, és belevittem az erőmet, így zöldesen világított. Futva megközelítettem a karba tett kézzel álló Brosicseket, és arcon ütöttem, de mint a szellem elhalványult és a kezem átment rajta. Földre érkezve újra csak meglepődtem, de már mögöttem termedt és bal kézzel hátba ütött amitől térdre estem, majd ő fordulásból fejbe rúgott és elcsúsztam az aréna szélére. Oldalomon feküdtem és kicsit rázkódtam a sokktól. Hirtelen megragadta Brosicsek a pólóm nyakát és felhúzott a levegőbe. Ijedten figyeltem, ahogy mosolygot és eldobott az aréna közepére. Mielött leestem volna fölém teleportált könyökkel arcon vágott így csapódtam be az arénába. Vérzett az orrom és már a számból is köhögtem vért. Rájöttem, hogy a közelharci ütések elől simán elteleportál, így lövésekkel kell harcképtelenné tennem. Megint megragadta a pólóm nyakát, ekkor jobb lábammal nyakon rúgtam, ami kicsit kiborította az egyensúlyából, de tovább tartott, ezért a jobb kezemben képeztem egy sárgasugárnyalábot és a fejére lőttem. Nagyot robbant, és ezúttal elengedte a pólómat, így hátra csúsztam, magam elött tartva X alakban a kezeimet. Figyeltem, hogy sikerült-e ezzel legyőznöm, de nagy meglepetésemre ugyanúgy állt, ahogy belerúgtam. Értetlenkedtem, majd láttam, hogy a pólóm nyakából hiányzik egy darab, amit megtaláltam Brosicsek kezében.
- Szánalmas próbálkozás.- mondta és eltünt. Adrealin pörgött bennem, tudtam, hogy el kell innen mennem, így jobbra ugrottam bukfencezve. Egy másodpercen belül ahol álltam, Brosicsek csapódott be. Ahogy felálltam a bukfencből két tenyeremet kinyújtottam és egy sárga lézergömböt lőttem rá, amit eltalálta. Felugrottam oldalra, és onnan rálőttem jobb kézből egykék lézergömböt, ami erősebbet robbant. Ahogy leértem még egyet rálőttem, az is eltalálta. A füst még nagyobb lett, de tudtam, hogy nem hagyhatom abba. Hátra ugrottam és egy kéklézernyalábot lőttem rá két kézzel. Pár másodperc múlva abba hagytam, és lihegve jobb térdemre támaszkodtam, amíg a balt letettem. Figyeltem, ahogy elment a porfelhő és megláttam Brosicseket. Pár másodpercmúlva, ahogy egyre tisztult a kép látszott, hogy a pólója leszakadt és néhány sebet is hagyott a támadásom. Jobbra számítottam, de örültem, hogy sikerült megsebesítenem. Örömöm nem maradt meg sokáig, 1 másodpercre nem oda figyeltem, és amikor vissza néztem már nem volt ott. Két kéz hátul átkarolt, felemelt és ott elkezdett szorítani. Két kezem a szorításban volt, így nem tudtam védekezni, próbáltam kitörni belőle, de erősebbnek bizonyult és ropogtatta a csontjaimat. Erőlködtem, de minden másodpercben kicsit erősebben szorított, majd elengedett. A tizedikig erőlködtem, majd kezdtem észre venni, hogy mindjárt kettétör. Pillantásom Gergőre talált, aki bosszankodva és tehetetlenül nézett. Felnéztem Rigóra, aki felállt és úgy nézte csodálkozva az eseményeket, mellette Fanni, aki eltakarta a szemét. Erőt vettem magamon és újra próbáltam kiszabdulni, de még mindig nem sikerült.
- Véged van, ahogy mondtam, összetörlek.- mondta nevetve. Én szorítottam a fogaimat a fájdalomtól, végül eszembe jutott még egy lehetőség. Erőt gyűjtöttem mind két kezembe, sikerült meglazítani a szorítását, de áttörni nem, így lendületből hátra húztam, Brosicsek szorítását is kihasználva bordáiba könyököltem. Elengedte a szorítást, ezt kihasználva fordulásból jobb kézzel fejbe ütöttem, amiben még mindig benne volt az erőm. Hátra csúszott, követtem és bal kézzel fentről fejbe vertem, amitől elesett és feltörte az arénát. Megint elfáradtam, majd érezni kezdtem a szorításainak a fájdalmát. Felnéztem újra a páholyba, mindenki szemében újra előjött a remény, még Fanniéba is, aki már nézett.
- Megleptél, be kell vallanom. Nem hittem, hogy ilyen sokáig fogod bírni, de én még mindig jobb erőben vagyok mint te.- hallottam meg Brosicsek hangját.
Jobb kezembe újra belevittem az erőmet, majd Brosicsekre néztem.
- Ahogy akarod, csapjunk össze.- válaszolta meg a felnem tett kérdésemet. Elkezdett erőlködni, erőt gyűjteni, így tettem én is, majd rohanva elindult felém, majd én is neki eredtem. Pár méterre egymástól mind ketten felugrottunk és a levegőben az öklünk összecsapott, ami egy óriási nagy robbanást szült, porfelhő betakart minket, mindenki csak nézett, hogy mi történt. Pár másodperc múlva a por mögül villámok szikráztak, majd a szél elfújta a port. Mind a ketten tarottuk az öklünket, az szikrázott és minden másodpercben egyre nagyobb erejű lökéshullám fújta a stadion belsejét.
A nézők hátra csapódtak a szék hátámlájának. Gergő észre vette, hogy a sátor, amiben Máté van, az nem fogja sokáig bírni, így oda futott és erőpajzsot vont elé, amit tartott. Fanniék legugoltak a páholyban, és csak annyira látszódott a fejük, hogy lássák mi történik lent.
Egyre erősebb lett a lökéshullám, és mind a ketten észrevettük az arénában.
- Ha most feladod, a lökéshullám még nem öl meg!- mondta nekem Brosicsek.
- Ennek örülök, de én sose adom fel!- válaszoltam neki. Pörögtek a másodpercek, lökéshullám még nagyobb volt.
- Átléptünk a biztonságos határt, megfogsz hallni!- mondta nekem Brosicsek és erősebben kezdte nyomni. Felém a lökéshullám nagyobb lett de visszaállítottam az egyensúlyt, én is erősebben kezdtem nyomni.
- Tudod, neked kellett volna kihátrálnod, amíg lehet, szóval most halj meg!- kiabáltam neki és még erősebben rányomtam. A lökéshullám ő felé kezdett megerősödni, próbálta vissza billenteni, de nem sikerült, és hirtelen a keze feladta a harcot. Ekkor egy óriási nagy robbanást keletkezett, amitől ő kicsapódott az arénából, de még a stadion falán is áttört. A nézők fellélegezhettek, a lökéshullám abba maradt. Én álltam az arénában, jobb kezemet lógattam, kifáradt teljesen.
Gergő az erőpajzsot feloszlatta, kicsit kifárasztotta ezt. A páholyból Fanni és Timi sikítva, mosolyog lerohantak, rögtön mögöttük Rigó jött. Feléjük fordultam, elmosolyodtam és bal kezemmel mutattam nekik a hüvelyk újjam (Y), majd lesétáltam közéjük. Fanni átölelt, rögtön utána Timi is. Pár másodpercig így ugráltak körülöttem, majd abba hagyták az ölelést. Rigóval összecsaptuk a kezünket, majd rögtön fájlalni kezdtem azt, mivel teljesen legyengült.
- Szép volt, tovább jutottunk az Európa Bajnokságba.- mondta a sátornak nekidőlve Gergő.
Kószák - Bajnokok: 3-1
Ausztrál Bajnokság továbbjutói a Kószák!
|
