Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Fight Club II. 1. rész
-Az ünneplés, a szünet-
Ausztráliából vissza jöttünk Magyarországra, Szolnokra. Este érkeztünk meg, így mindenki haza ment, de megbeszéltük, hogy megünnepeljük ezt a győzelmet. A tovább jutó jutalma 10 millió forint, ami a tervünk előlegét megalapozta. Nyitni akartunk egy diszkós kocsmát, Erik volt aki ezt intézte.
Másnap este 7-kor gyülekeztünk Hillerben, ott volt Gergő, Haraszti, Beni, Peti és Bordás az első kinti bokszban. A harmadik bokszban volt Rigó, Szabolcs, Andris, Timi és Fanni. Végül a kettő közötti bokszban voltam én, Máté, Erik, Gál, Bea és Márk. Akik nem voltak a versenyen azok gratuláltak nekünk, és sok sikert kívántak a következő bajnokságra, ami egy hónap múlva lesz Budapesten, ami sokkal közelebb van mint Melbourne. Mondták, hogy erre ők is ki fognak nézni. Gált cukkoltuk, hogy miért nem megy versenyezni, ha szerinte az ő önvédelmi órái a Hemoban többet ér, mint a miénk. Nem válaszolt, csak fújolt és itta a sörét, de hamarosan jó kedve lett neki is.
Mátét elhívta Réka a Hillerből, aki ragaszkodott hozzá, hogy menjek vele. Sétáltunk az úton, majd Réka találkozott Zsuzsival, és leültek beszélni egy lépcsőfokra. Én szóltam Máténak, hogy vissza megyek WC-ni a Hillerbe. Öt perc alatt vissza is értem, akkor már ott állt Máté Rékával egy sikátor elött. Réka harapdálta a kezét, ami látszott, hogy fájt Máténak, de nem akarta leütni. Aztán meglepődve vettem észre, hogy Bea is ott állt, aki még a Hillerben volt. Ahogy közeledtem, Bea kitárta a kezét és rám borult és átölelt. Leültettem a sikátorban egyik lépcsőhöz, és mellé ültem. Réka még mindig harapdálta Mátét, aki elvette a kezét és fájalalta. Erre Réka mondta, hogy add rá puszit. Eleinte Máté még hitt neki, de mivel általában mindig hazudott, tudta, hogy blöfföl ás újra meg akarja harapni, így nem adta oda. Ez nem tetszett Rékának és tökön térdelte és mondogatni kezdte, hogy ő járt karatézni. Máté már a tökét is fájlalta, nem csak az újját.
Közben Bea elkezdte mondani, hogy a párkapcsolata pocsék, és zátonyra futott. Mivel sokat ivott, sejtettem, hogy akkar tőlem valamit, de mivel én is ittas állapotban voltam, nem érdekelt. Ajánlotta, hogy menjünk beljebb, így felálltunk és elindultunk, Mátéék követtek.
- Te miért nem ütsz vissza? Gyenge vagy?- kérdezte Réka Mátétól.
- Nem, de lányokat nem szokásom megütni.- felelte.
- Akkor lökj el. Figyelj, megengedem neked.- bíztatta Réka.
- Ahogy akarod.- mondta Máté és nekilökte kis erővel a falnak. Réka az elvesztette az egyensúlyát és seggre esett.
- B*zd meg te tényleg meglöktél! H*lye vagy?- kiabálta miközben felállt és ütlegelni kezdte.
- Mint a rossz házasok.- mondtam Beának. Ő bólogatott. Mátéék lemaradtak, mi bementünk egy sarokra, ott ölelgetett. Felvettük a szemkontaktust, elkezdtünk játszani az orrunkkal, majd hirtelen csók lett belőle. Addig csókolóztunk, amíg meg nem jelentek Mátéék. Ők viszont gyanút fogtak, és kérdezősködtek. Tagadtuk, de aztán Réka elvitte Beát, én meg Mátéval maradtam. Mind ketten elmondtuk, hogy megtörtént 4 szem közt. Ez feldobta Rékát és mondta, hogy menjünk el jövőhéten újra négyen. Bea és Réka hazaindultak, mi meg vissza mentünk a Hillerbe, nem mondva el ezeket. Még 1 óráig söröztünk, fröccsöztünk majd haza mentünk mindannyian.
Másnap reggel 11-kor a telefonom csengésére ébredtem fel, Bea volt az. Mondta, hogy tartsuk titokban az egészet, ne mondjuk el senkinek. Beleegyeztem, mivel így másnap én se voltam nagyon büszke rá, ami történt. Ám sajnos Márk, akivel Hillerbe ültünk még aznap megtudta Rékától, aki Bea pasijának legjobb barátja, akit mellesleg Bencének hívnak, és elárulta neki.
A következő nap, amikor elindultam edzeni a többiekkel, a házam elött találkoztam öt gyerekkel, köztük Márkkal, és Bencével. Sejtettem, hogy nem azért jöttek, hogy gratuláljanak. Elekzdték oltani a fejemet, hogy milyen sz*r életű vagyok, hogy kikezdtem a barátnőjével, mivel megtudtam, hogy a kapcsolata zátonyra futott. Kicsit meglepett, hogy máshogy tudták meg, mi történt, mint valójában. Verekedni akartak, de végül "megkegyelmeztek" nekem. Elmentek, én meg indultam edzésre, ami a gáton volt. Ott volt már Máté, Gergő, Andris, Szabolcs és Rigó. Edzés elött elmondtam nekik, mi történt, és mindannyian elröhögték magukat, hogy meg akartak verni. Ezek után megkérdeztem Rigót, hogy ő mit keres itt.
- Attól még, hogy az első bajnokság elött 1 nappal síelni voltam, nem azt jelenti, hogy az egész bajnokságról ki akarok maradni.- felete. Majd elkedztük a reggeli 34km futást.
Ezutáni napon már nem volt bűntudatom a történtek miatt, sőt én lettem mérges Bencére, hogy kinek képzeli magát, hogy meglátogat. Este bent voltam a Hillerbe, és beszéltem erről Gergőnek és Harasztinak.
- Hát figyelj, én nem szólok bele a te dolgaidba, de őt megcsalta a barátnője, azzal hogy téged alázott, csak vissza szerezte a tekintéjét, a becsületét. Amúgy meg nem érdekel mit csinálsz vele, te dolgod.- mondta Gergő. Haraszti, aki az unokatestvérem pedig felajánlotta a segítségét, ha meg akarom verni. Megköszöntem neki, majd meghúztuk egyszerre a felest.
-11 nappal a Budapesti Bajnokság elött-
Máténak még mindig nem sikerült Rékával össze jönnie, így újra bementünk este vele. Ezúttal a Kékangyalba mentünk, és magával hozta Fannit, aki az előző bajnokságon is ott volt. Fröccsöztünk, a lányok meghivatták magukat epres vodkára, amit mi álltunk. Kiderült, hogy nagyon tetszett a harcaim neki. Máté ebből ihletett merítve, megkérdezte Rékát, hogy az ő harcai hogy tetszettek.
- Hát jobbra számítottam- mondta nevetve. Mindannyian nevettünk, kivéve Mátét, aki tehetetlenül mosolygot. Én már éreztem a szikrát köztem és Fanni között, aki valóban tetszett nekem, viszont ekkor az ajtón bejött Bea és mellénk ült. A téma megállt, mindenki rá figyelt, én próbáltam kerülni a szemkontaktust vele, viszont beszélni se tudtam a jelenlétében. Fanni kiment telefonálni, mert Andrissal szeretett volna találkozni. Ugrott a lehetőségem és az estém.
Gergő ugyanezen az estén hajnali 2-kor sétált az utcán. Kicsit utálta magát, hogy a döntőben Dromedár megverte őt, mégha csak azért, mert épp másnapos volt. Mivel Budapesten tartották a következő bajnokságot, eldöntötte, hogy elöbb elmegy oda, hátha találkozik Európa legjobb verekedőjével, a Halál Lovasával, aki az előző Világ Bajnok csapatának a tagja. Esténként szokott lovon vágtatni, és akik az útjába áll, azt eltapossa, a rendőrség is kerüli őt, így a versenyre való tekintettel éjfél után nem lehet Budapesten közlekedni reggel 8-ig. Másnap szólt nekünk, hogy elöbb elmegy Pestre.
-9 nappal a verseny elött-
Megint négyen voltunk Kékangyalban, én, Máté, Réka és Fanni. Már a 4. felest megittuk, amikor belépett az ajtón Bence. Kihívott engem a füvesrészre, hogy beszéljünk. Felálltam, kabátomat bent hagytam, ezzel jelezve a barátaimnak, hogy még vissza jövök. Máté utánam kiáltott nevetve, hogy vigyázzak magamra. Fanni agódva tekintett utánam, Réka meg félt, hogy én teszek benne kárt. Követtem, ahogy átment a bokrokon, majd hirtelen megfordult és ököllel szembe ütött. Kiestem az egyensúlyból és segre estem. Majd mind két kezemet két gyerek átkarolta, és felemelt, meg fogta.
- Azt hittem világosan elmondtam, hogy ne találkozz többet Beával. Miért hallom azt, hogy tegnap elött együtt ittatok?- kérdezte követelezős hangon, én még mindig meg voltam lepve, hogy ilyen gyorsan verekedni kezdett. Közben láttam, hogy még Bence mögött van még két gyerek, egyik az Márk volt.
- Legutóbb azt mondtad, hogy egyedül fogsz velem verekedni.- jegyeztem meg neki nyugodt hangon. Erre beidegesedett és hasba vágott. A gyomrom ekkor kavarodni kezdett, az ütés annyira nem fájt, kaptam már erősebbet is, de hirtelen hányingerem lett tőle.
- És akkor mi van? Változtak a dolgok, te is megszegted a kérésemet, így nem tartom be a szavamat.- mondta.
- Lényegtelen, egyedül is megverlek mindannyiótokat.- válaszoltam mosolyogva. Újra hasba ütött, majd két kézzel tarkón vágott. Barátai elengedtek, én térdre estem.
- Ha még egyszer találkozunk, nem lesz kegyelem.- fenyegetőzött és elindult a buszmegálló felé.
- Abban biztos lehetsz.- válaszoltam halkan, majd köptem egyet. Jobb kezembe egy sárga energiagömböt csináltam.
- Attila, hagyd őket!- hallottam Mátét, aki épp kijött a Kékangyalból. Energiagömböt vissza szívtam, bár ideges voltam rájuk. de rögtön elillant, amikor Fanni leguggult hozzám és nézte a sérülésem, majd átölelt. Vissza kísért a Kékangyalban, hátulról megint hallottam Réka és Máté veszekedését. Olyanok voltak, mint egy házaspár. Egy óra múlva haza indultunk, de ez alatt közelebb kerültem Fannihoz, aminek egyik nagy rugója a sérülésem volt, habár kérdezte, hogy miért csinálta, eltitkoltuk előle.
-8 nappal a verseny elött-
Gergő már három napja volt Pesten, de még nem találkozott a Halál Lovasával. Éjelente járt kelt az utcán, reggel pedig lefeküdt aludni. Kettő között néha elment futni és úszni. Éjfél elmúlt és a stadion közelében sétált, hátha erre jár. Agódott, hogy lehet nem lesz esélye ellene, mivel ő mégiscsak a bajnok csapat tagja, Gergőnek pedig ez az első. Hirtelen megindult a szél, és egy ló nyerítését hallotta. Hátra fordult, és az utca végén meglátta a lovast.
- Végre megtaláltalak téged Halál Lovasa. Sejtettem, hogy ellátogatsz erre a bajnokságra.- mondta nyugodt hangon, de belül nagyon félt.
- Nevez csak Arthurnak, mondjuk ezután többet már nem fogunk találkozni.- válaszolta.
Arthur: 178 cm magas. Fekete köpeny, szürke mérges arcot ábrázoló maszköt viselt, és fekete köntöst. A köntös alatt pedig sötét, tömör és kemény láncpajzsot viselt.
- Nyugodj meg, nem biztos hogy megöllek Arthur, elég kegyelmes vagyok.- válaszolta erőltetett mosollyal.
- Hát ez jó, tetszik a hozzá állásod.- mondta nevetve Arthur.- Csak az a baj, hogy a te erőd meg se közelíti az enyémet, így nincs semmi esélyed.- folytatta komoly hangvétellel. Kinyújtötta a jobb kezét, tenyere lefe volt nyújtva, majd hirtelen Gergő fele nyújtotta. Egy óriási erő eltalálta Gergőt és nekirepítette egy ház falának, ami betört. Alig kapott észbe, de felállt köhögve. Kinézett a lyukon, látta, hogy Arthur épp leszállt a lováról és elindult lassú mozdulatokkal felé. Gergő meg akarta lepni, így neki futott, de fél úton volt, amikor újra kinyújtotta rá a tenyerét, így újra hátra csapódott, végig csúszott az aszfalton, ami lehorzsolta a hátát. Kezdte belátni, hogy ha nem lesz valami nagy mázlija, vagy elő nem hozza a rejtett erejét, akkor neki vége. Arthur elkezdett felé sétálni, Gergő felállt és várta a következő lépését, de nem csinált semmit, csak közeledett. Mikor már csak pár méter volt köztük, Gergő nekiszaladt, átkarolta a nyakát, mögé került és szívta ki az erejét.
- Heh, azt hiszed, hogy a páncélomon keresztül tudod szívni az erőmet? Hát tévedsz!- mondta gúnyosan, majd átdobta maga felett Gergőt a nyakánál fogva. Gergő gyorsan felállt, de Arthur már elötte volt és fejbe ütötte, és mivel láncpajzs volt ott is a kezén, így annak meg maradt a nyoma az arcán. Folytatta az ütést a hasán, majd lekönyökölte a földre. Gergő forgolódott a földön a fájdalomtól, de Arthur már felette állt és kinyújtota felé a tenyerét. Belenyomta az aszfaltba és egyre mélyebre nyomódott. Gergő próbálta két kezével visszalökni, de nem ment neki, és a nyomás hatására már elkezdett vérezni az orra és a háta is sebes lett.
- Búcsúz el az életedtől!- kiabálta Arthur és még erősebben nyomta. Gergő még mélyebre került, már több mint fél méterre volt a felszín alatt, és kezdte a teste felmondani a szolgálatott, és ezt ő is érezte.
- Hát így végzem vazze?- kérdezte magától, miközben a homlokából is jött a vér, ami lecsurgott a balszemében. Hirtelen megkönnyebülést érzett, mintha ami nyomná, az csak egy szellő. Kilökte a láthatatlan erőt, ami nyomta, amitől Arthur hátracsapódott egy házba. Óriási fekete erőtér csapódott ki ezzel együtt, ami Gergőből jött.
- Ez meg mi a fene?- értetlenkedett Arthur. Gergő kilépett a gödörből, kezei ökölbe voltak szorítva, egyenesen állt, vér itt ott csöpögött róla.
- Ez? Ez a te halálod lesz most!- kiabálta és jobb kezét felemelte a magasba és egy fekete tornádó jött ki belőle. Vízszintesre vitte a kezét és egy ütést mért vele a tőle 15 méterre lévő Arthurra. A tornádó elérte és beszívta magába, majd felemelte függőlegesbe Gergő. Kisebb sugarakat lőtt bele, amik arthur páncélját vágták. Bal kezébe egy piros sugárgömböt képzett és beledobta a tornádóba. Egy másodperc múlva a fekete tornádó pirossá változott, mivel tűztornádó lett belőle. Pár másodpercig még így tartotta, majd a földbe csapta a kezét, így a tornádó is nekiment kicsivel odébb. Becsapódás körül égett a tűz, Gergő várta, hogy előjöjjön Arthur. Kis idővel már talpra állt, de dőlöngélt, látszott, hogy a köpenye meg a köntöse leégett.
- Nem hittem volna, hogy sikerül előhoznod rejtett erődet, és hogy ilyen erős leszel.- mondta lihegve.- És azt se, hogy le kell vennem a páncélomat, ami visszatartja az erőmet.- folytatta.
- Mi?- lepődött meg Gergő, de Arthur már leszakította a felső páncélját, a vaskesztyűit ledobta, majd erőlködni kezdett. A tüzet az ereje lökéshulláma elfújta, majd a vasnadrágja is letört róla. Végül levette a maszkját is és ledobta.
Arthur: Szürke póló, izmos test és sötétkék nadrágot viselt. Rövid barna haja és borostás.
- Ez az igazi erőm!- mondta hangosan, és ugrásból Gergő fele vette az irányt. Gergő ugyanazt tette, így összecsapódtak, mind a ketten a jobb karjukkal egymás karjába ütköztek. Hátra csapódtak, de megint megismételték, és újra hátra csapódtak a nagy lökéshullámtól. Harmadjára és neki indultak, ezúttal Arthur bal kezével ellökte Gergő kezét és jobb kezével egy csapódóütésből fejbe vágta. Nekicsapódott az útnak, onnan felpattant és egy házba ment bele. Az a ház ezután szétrobbant, Gergő erőteret képzett maga körül.
- Ott emberek laktak. Fogadni mernék, hogy épp voltak is benne.- mondta mosolyogva Arthur.
- Nem izgatt. Téged?- válaszolta Gergő. Ezen meglepődött Arthur, amit ki is használt Gergő és jobb kezével egy feketesugarat lőt rá, ami eltalálta és hátra repült 20 métert. Lábra ugrott, és készült volna támadni, de nem találta Gergőt. Ekkor egy rugást érzett a tarkóján, amit Gergő intézett neki. Hasra esett, de fellökte magát, és már oda fordult Gergőhöz. Épp egy fekete sugarat lőt ki rá, amit Arthur egy kék sugár lövésével kompenzált. Össze csapódott és mind kettő felrobbant, de mind ketten újra lőttek, ami még nagyobb porfelhőt képzett. Lőttek egy harmadikat, ami még nagyobb porfelhőt kavart, ami betakarta őket is. Arthur lőtt egy negyediket is, ami egy házat robbantott szét. Gergő átugrotta és mögé került, majd Arthur bal kezét hátra feszítette, jobb kezével pedig torkon ragadta.
- Most nincs rajtad páncél, haver!- mondta vészjóslóan. Próbált kiszabadulni, de nem ment neki, így erőterét növelte, hogy lerepítse, erre Gergő egy fekete sugárgömböt lőtt a jobb kezével, amivel fogta a torkát. Ettől mind ketten hátra csapódtak, de Gergő rögtön fel is állt. Arthur szájából, és nyakából vér ömlött. Ő térden mászott, majd összeesett.
- Hát sikerült legyőznöm... És most én vagyok a legerősebb a világon!- tört ki magából és óriási lökéshullámmal csapta szét a rozoga házakat, ami az erejéből jött.
|
