Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Fight Club II. 6. rész
-Másnap-
A három lány ült a páholyban, Gálnak nyoma sem volt. Rigó nyújtott és bemelegített, az első harc az övé volt. Én és Máté rúgdostuk egymást oda-vissza és a másiknak ki kellett védenie, ami sikerült mindkettőnknek is, Gergő a páholynak támaszkodva figyelte a túloldalt, várta az ellenfeleinket. A közönség tombolt, de minden percben egyre csökkent a hangerejük.
- Na jó eleget melegítettünk.- szóltam Máténak és abba hagytuk a rúgásokat. Andris is megérkezett hozzánk, és tájékoztatott minket hogy Viktor csapata jutott tovább tegnap, így ő velük küzdünk meg a döntőben. Majd lassú léptekkel beléptek a kapun és megálltak a páholy elött.
- Kevin te harcolsz először!- szólalt meg a csapatkapitányuk, Boldizsár. Kevin mosolygott majd felugrott páros lábbal az arénára.
- Hé az Boldi!- szólalt hozzánk Máté.
- Az. Legalább most se élet halálra fogunk harcolni.- jegyeztem meg. - Rigó tiéd az első harc. Sok sikert! Vigyázz, mert valami furcsát érzek ebben az ellenfélben.- mondtam Rigóhoz odafordulva.
- Nyugi, most már győzni fogok, akárhány inda próbál megállítani.- felelte Rigó és felment az arénára.
Kevin: 175 cm magas, hosszú vállig érő kócos világosbarna haj, fekete ing és melegítőt viselt.
Rigó: 186 cm magas, tüsi szőke haj, szürke póló, fekete-szürke térdig érő rövid nadrág.
Amíg a bíró összefoglalta a két csapat történetét, addig szemeztek egymással, felmérték ellenfeleik erejét. Végül elkezdődött a mérkőzés, Rigó izgatott volt és ideges is, most nem akart veszteni. Ellenfele hidegvérrel nézte Rigót, aki jobb kezébe egy sárga sugátgömböt csinált, ami szikrázott.
- Nem kéne sugárgömböt csinálnod, ha nem tudsz célozni.- jegyezte meg Kevin mosolyogva.
- Chh, nem tudom honnan veszed azt, hogy nem tudok célozni, de mindjárt tartok egy előadást neked a célzásomról.- válaszolta mérgesen Rigó és még jobban erőlködött. Jobb kezét maga elött tarotta és ott képezte ezt a sugárgömböt. Kevin két kezét kinyújtotta Rigó felé, amitől Rigó elött minden elsötétedett és a közönség morajlása is megszűnt, csak saját végtagjait látta. Megfagyott hirtelen egy másodpercre, de tudta hol állt még pár másodpercre, így kinyújtotta arra a kezét és kilőtte azt.
Mi azt láttuk, hogy Kevin zsebretett kézzel sétálva egy félkört kezdett megtenni, és Rigó ellőtt jóval mellette.
- Hehehe, mellé. Mondtam hogy bénán célzol.- hallotta meg Rigó ezt, erre idegességében jobb oldalra lőtt még egy sugárgömböt, ami gyengébb volt.
Mi a nézőtéren értetlenkedtünk, hogy most miért lőtt el a másik irányba, de már kezdett megjönni a gyanúnk hogy ez a képessége az ellenfelének. Majd a túloldalról Viktor oda szólt hozzánk:
- Jól látjátok, tényleg megvakította és hangokat se hall, csak Kevinét.- mondta Viktor karbatett kézzel. Ágódva és mérgesen figyeltük tovább a mérkőzést.
Kevin játszadozott vele, Rigó érzett egy kezet maga mögött, rögtön odafordult és ütlegelni kezdett, de nem érezte, hogy eltalált volna valakit. Újra érzett egy kezet a vállán, fordulásból köríves rugást índított arra, de megint nem talált célt. Ezek után találomra ütött oda, ahova épp véllte ellenfelét, de egyik se talált céllt. Negyed perc után megállt és lihegett, majd ekkor mellette egy vörös sugárgömb képződött és arcon találta az, amitől a földre esett. Fogta a fején a nyomát, de pár méterre látott még egyet, ami megindult felé. Nem bírt védekezni így mellkasát eltalálta és hátracsúszott, annyira hogy egy félmétert leesett a fűre, amit megérzett. Feltérdelt, egy sugárgömböt képzett a kezében és oda lőtte, ahonnan látta a piros sugárgömböt, majd térdelésből előre ugrott és az arénára érkezett. Büszke volt egy kicsit magára, de egy ütést érzett meg oldalról, amitől újra padlót fogott.
- Reméltem hogy nem fogod ott feladni. Még szórakozni akarok!- hallotta meg Kevin hangját Rigó.
-Ez embertelen! Fel kell adnia! Nem tudd vakon nyerni!- szólalt meg Timi felállva. Jött az aréna közelébe, de útközbe Andris útját állta és átölelte.
- Nyugiii, talpra esett Rigó, ne félj. Nem fog baja esni!- próbálta nyugtatgatni Andris, de Timi továbbra is nagyon aggódott. A közönség elkezdett fújjolni, hogy mi ez, hogy Rigó össze vissza lő a semmire, miközbe teljesen máshol áll az ellenfele.
- Ez nem lesz jó.- jegyeztem meg.
- Semmi gond, mi 3-man megnyerjük a következőket és győztesek leszünk.- szólalt meg hátul Gergő.
- Ne írd még le Rigót, bármi történhet.- mondtam neki.
- Max ha higgadt marad akkor lenne esélye, de amint látod megint össze vissza üti a levegőt, miközben ellenfele 4 méterrel odébb áll.- mutatta Gergő. Elhallgattam és figyeltem tovább harcot.
Újra megállt kifújni magát Rigó, majd maga mögött meghallota Kevin nevetését, oda ütött egyet-kettőt, majd maga mellett hallota ezt és oda is elvégzet pár ütést. Ezután baloldalán hallotta a kacajt, amire egy sugárgömbbel válaszolt, de megint csak az aréna lábát találta el. Ezután egy ütést kapott az arcába Rigó amitől hátára esett. Még egy piros sugárgömböt látott maga elött pár méterre keletkezni, majd megindult felé nagy gyorsasággal, de arrébb gurult és oda lőtt egy sárgalézergömböt, aminek most a becsapódását megérezte közvetlen közel, tehát eltalálta. Rögtön felnyomta magát és oda futott és újra ürögetett a levegőbe, de nem találta meg az ellenfelét.
-P*csába!- kiáltott fel Rigó, majd megjelent Kevin mellette és hasba térdelte őt, majd könyökével a földre küldte. Felnézett a földről de megint eltünt előle. Próbálta felnyomni magát, de vissza esett. Most kezdett feleszmélni, hogy fáradt. hasra pördült és feltérdelt. Majd újra meghallotta Kevin hangját, de egyik pillanatban maga elött hallotta, másik pillanatban pedig maga mögött vagy mellett.
- Látom kezdesz fáradni. Itt az ideje hogy befejezzem vagy még eltudsz szórakoztatni? Ám legyen, akkor most végzek veled.- hallotta Rigó mindenfelől, aki csukott szemmel, nagy lélegzetvételek között hallgatta, koncentrált. Az utolsó mondat maga mögül jött és hallott egy léptet is onnan, ekkor egy sárga sugárdiszket képzett a kezében és azzal hátra (kicsit felfelé) csapott. Ekkor hirtelen újra megjött a látása, ám a szeme megszokta a sötétséget, így most túlvilágos lett számára, így hunyorgott. Mögötte Kevin meglepődött arccal állt, majd a homlokánál piros csík képződött és a felső feje lecsúszott az arénára, majd maga a test is össze esett. A közönség tombolt örömében, Andris felment az arénára lekísérni Rigót. Ő továbbra is takarta a szemét, de már egyre jobban látott. így vette észre, hogy van egy pár seb és monokli rajta, többek közt a fején és a mellkasán.
Kószák - Sötét harcosok: 1-0
Timi rögtön átölelte, majd leültek a páholyba. Megnézte a sebeit és gyógy puszit adott rá.
- Ez kemény harc volt.- jegyezte meg közben Rigó.
- Hát külső szemlélőként szánalmasnak tünt.- mondta Gergő. - De megnyerted vakon, ezért gratulálok.- mondta végül.
- Nem sokan tudták volna megcsinálni ezt utánad.- bíztattam ezzel Rigót.
- Ja nem sokan, csak mi 4-en.- mondta Máté poénosan.
- Na menyjetek a f@szomba.- válaszolta Rigó, de vette a poént, mi pedig nevettünk. Timi átölelte majd mondta:
- Na ne bántsátok szegény kobakját.-
Közben eltakarították a holttestet az arénáról, és hívtáka kvöetkező két harcost.
- Látom még nem Viktor megy, Máté menj most te harcolni.- mondta Máténak Gergő.
- Nem. Gergő most te fogsz harcolni, Mátéé a 3. harc.- mondtam neki.
- Igen? És erről mikor is szavaztunk?- kérdezte tőlem gorombán.
- Ott hogy én vagyok a csapatkapitány, így én mondom ki mikor harcol.- mondtam parancslóan.
- Változtak az idők azóta, remélem tudod. Én Viktor ellen fogok harcolni!- sziszegte mérgesen Gergő.
- Nem érdekel, hogy te mit akarsz, így döntöttem és kész.- válaszoltam komoly hangon. A bíró ránk szólt, hogy küldjünk fel egy embert. Máté elindult volna, de bal kezemmel vissza rántottam.
- Ezt még megbánod Ati!- mondta dühösen Gergő és felment az arénára. A többiek csodálkozva nézték végig a vitánkat és válaszokat vártak, de én az arénára néztem.
- Nem kellett volna vitázni, megharcoltam volna én ezzel is.- mondta megtörve a csendet Máté.
- Tudom, de amióta megerősödött megnőtt az arca. Nem szabad elengedni őt, mert a végén átpróbálja venni az irányítást.- válaszoltam.
Gergő: 187 cm magas, rövid barna haj, zöld póló, fekete melegítő, két kezén egy-egy fekete karszalaggal.
Jakaro: 181 cm magas, hosszú feketehaj, szürke póló és fekete csőnadrág szintén fekete övvel.
Gergőnek megvolt már a hangulata a mérkőzésre, dühösen nézte ellenfelét, aki már egy ideje ott állt a helyén. A csata elkezdődött
- Nem hiszem el, hogy mindig kifogom a darkos, emos ellenfeleket.- panaszkodott hangosan. Ellenfele nem szólt erre semmit csak nézte őt ördögi tekintettel, ami a vékony feje még rémisztőbbé tette, de Gergőt ez nem hatotta meg.
- Remélem nem baj ha gyorsan legyőzlek téged.- mondta Gergő és a jobb kezét maga mellé húzzta, 90 fokot zárt be az alkarja és a felkarja. A jól bevállt fekete hurrikánt hozta elő.
- Miért veszi elő a legerősebb támadását rögtön az elején?- értetlenkedett Andris.
- Úgy tűnik gyorsan leakarja győzni az ellenfelét.- válaszolt Máté, aki szintén csodálkozott ezen.
- De miért?...- kérdezte újra.
- Példát akar statuálni. Meg mutatja az erejét nekem. Reméljük nem lesz ez kárára.- mondtam én.
Közben Gergőnek már egy 6 méteres hurrikán jött ki a kezéből, amiben látszott, hogy a belsejében kisebb villámok csapdosnak.
- Légy büszke magadra, hogy ez által fogsz meghalni.- mondta önbizalommal teli.
- Ostobaság volt tőled ez a mozdulat.- mondta vékony hangon Jakaro, miközben nevetett. Ettől ideges lett Gergő, így még több erőt belevitt a hurrikánba, pár embernek már a közönségben kapszkodott, de nekünk ennyi még nem okozott bajt, de Andris és Rigó a három lány elé állt.
- Majd meglátjuk mit tartasz ostobaságnak, amikor ez elkap!- kiabálta Gergő és vízszintesre vitte a kezét és tovább növelte gyorsabb iramban a tornádot Jakaro felé, de pár méterrel elötte legyengült és végül megállt. Gergő értetlenkedve nézett, hogy hova tünt. Próbált még egyet csinálni, de nem történt semmi.
- Ez meg mi a f@sz?- akadt ki hangosan.
- Ez? Látom nem tudod mi az én képességem, mert akkor nem mutattad volna ki rögtön a legjobb támadásodat. De bemetatom én neked.- mondta nevetve Jakaro, közben a szeme pirosan izzott. - Ha még nem jöttél volna rá, blokkolni tudom az emberek képeségeit, csak meg kell mutatniuk mi az.- folytatta még ördögiebb kacajjal. Gergő idegeskedett, holokán előjött már egy ér is és izzadt.
- A pics*ba! Így hogy fogja tudni legyőzni?- kérdezte Máté.
- Még nincs minden veszve. Nem csak ez az egy támadása van neki, ha jókor használja, még nyerhet.- válaszoltam.
- Ezt blokkold!- kiáltotta fel Gergő, két kezében két fekete sugárgömböt csinált és rálőtte. Mind kettő kicsivel mellément, és a füst beborította. Majd még kettőt csinált és azt belelőtte a füst közepébe, és ezt ismételgette még párszor, addig amíg észre vette, hogy amiközben próbál lőni nem jön már semmi a kezébe. Ez még több ingerültséget és kétséget vonzott maga után. A füst lassan elszállt és ott állt Jakaro, aki porolta le magát.
- Nem rossz taktika, de attól még hogy nem látlak, eltudom venni a képeségedet, hiába a füst.- mondta sátánian. Mutasd még hogy mid van!-kiáltotta. Gergő agyalt, hogy mit tehetne, használhatja a tűzgolyóit, de az nem lenne sok hasznára.
- Na mi van? Megijedtél?- kérdezte nevetve Jakaro. Gergő erre még idegesebb lett és rárohant. Amikor elért elé egy felugrásból ütést hajtott végre, ami elől ellenfele ellépett. Gergő ráfordult és egy köríves ütéssel próbálta eltalálni, de elhajolt előle, kezét Gergő mellkasára tette és egy fekete sugárgömböt képett, ami még helyben felrobbant és hátra taszította Gergőt. A földön fekve értetlenkedett, hogy hogy tudta ilyen könnyen kikerülni az ütéseit, de ez a lövés ismerős volt neki.
- Hehe, amint látod. Nem csak blokkolni tudom a képességeidet, de el tudom tanulni is.- adott választ Jakaro a fel nem tett kérdésre. Gergő felállt, egyre belátástalanabb helyzetben volt. Pólóján egy lyuk tátongott, ami idegesítette, így letépte magáról a pólót. Tudta, hogy ha ezt a képességét is lemásolta, akkor a tornádó támadása is meg van. Jobb kezébe egy tűgolyót képzett és Jakaro elő dobta, a tűz kicsapódott belőle nyíl egyenesen, és eltalálta Jakarot, aki erre a támadásra nem számított. Belepte a tűz. Ezután bal kezébe is próbált csinálni egyet, de nem sikerült. A tűz mögül aztán egy tornádó tört elé, amit Jakaro a kezéből csinált, és azon nyomba vízszintesbe vitte és elkapta Gergőt. Újra függőlegesbe emelte, nagy nevetés közepette. Élvezte a látványt, ahogy a gyors szél néhol belevágott Gergő testébe. Itt néha egy egy fájdalmas ordítás kijött a torkán. Mi tehetetlenül néztük, ezt a harcot, de már nagyon idegesített minket, ahogy ott kínozza a barátunkat.
- Jól van Jakaro, most már elég legyen!- kiáltott fel Viktor.- Fejezd be a harcot.- folytatta.
- Rendben, ahogy akarod.- mondta baljóslóan. Maga mögé emelte a kezét vízszintesen és előre lőtte neki a közönség falának, majd pár másodperc múlva abba hagyta a tornádót. Gergő bele volt préselve a falba, nehezen de kilökte magát. Alig állt a lábán, a számlálás elkezdődött. Remegő lábakkal sétált el a az arénához, majd felmászott 10. másodperc elött.
- El kell ismerni, szívós legény vagy, de esélyed már nincs.- jegyezte meg Jakaro. Gergőnek vérzett a mellkasa több helyen, a homlokán is csurgott a vér meg az orrán, nadrágja itt-ott szakadt volt. Elindult Jakaro felé ingadozva, aki csodálkozott kitartásán, de egy idő után megelégelte és várta a legyengül Gergőt. Hat méterre tőle, Gergő elesett, de mászott tovább. A számlálós elfelejtette elindítani, annyira csodálkott a kitartásán. Elért Jakarohoz, és megfogta a lábát.
- Gyere közelebb!- suttogta Gergő nyögve. Jakaro jót szórakozott ezen, és végül leguggolt hozzá.
- Még közelebb!- suttogta hangosabban, ekkor látta meg Jakaro először, hogy a szája is vérzik az ellenfelének. Közelebb hajolt hozzá.
- Na mit akarsz?- kérdezte tőle. Gergő egy ideig habozni látszott, szemei össze vissza nézelődtek, aztán elkezdett hablatyolni.
- Bökd már ki, vagy kinyírlak!- türelmetlenkedett.
- Ja semmi, csak kikötődött a cipőfűződ.- mondta Gergő, majd hasba ütötte bal kezével, majd elengedte a jobb kezével Jakaro. Nagyon erős volt, amitől össze is rogyott és hátra lépett pár lépést, közben megszédült és hátára esett.
- Ez mi?- értetlenkedett a földön fekve, felnézett és látta, hogy Gergő már talpon van.
- Elbíztad magad. De most véged van!- szólt hozzá Gergő. - Komolyan azt hitted, hogy ennyit tudok?- kérdezte mérgesen, majd oda hajolt hozzá és lefogta a fejét és a jobb kezét Jakaronak és felemelte.
- És most add vissza a képességeim, különben meghalsz!- fenyegette Gergő.
- Ez nem így megy. Sajnálom, de tudom vissza adni. Örökre törölve lettek.- mondta nevetve, közben fulldokolva is. Gergő nagyon beidegesedett és a nyakcsontjait összetörte Jakaronak, majd kidobta az arénából. Felnézett és ott áll Viktor elötte pár méterre, aki karbatett kézzel figyelte. Egy ideig farkasszemet néztek, majd megfordult és elindult hozzánk.
Kószák - Sötét harcosok: 2-0
- Nagy szerencséd volt Gergő, de ha csapatkapitány szeretnél lenni, nem szabdkozhatsz csak rá.- mondtam neki, ahogy elhaladt mellettem.
- Szerencse? Ezt mind végig kiterveltem.- mondta felháborodottan, majd leült a páholy közepére.
- Na persze.- mondtam kételkedve.
Máté közben felment az arénára, ellenfele Viktor is így tett.
- Remélem nem haragszol a két társad elvesztésedért.- mondta Viktornak.
- Ugyan, csak épp őket találtuk, akik érnek is valamit. De megnyerem ezt a csatát, ezt garantálom!- válaszolt Viktor.
- Ahhoz nekem is lesz pár szavam!- mondta Máté miközben harcpozícióba állt.
Máté: 182 cm magas, szürke póló, kék szakadt farmer. Fél hosszú barna haja felfelé áll.
Viktor: 184 cm magas, szőke középre simított haj, piros színű zakó, fekete váll és könyök védőt viselt. Hátán két kard virított és fekete bőrkesztyűt viselt.
A harc elkezdődött, Viktor rögtön rohanni kezdett Máté felé, ami meglepte őt, viszont meg akarta állítani. Jobb kezébe egy kék sugárgömböt csinált és rálőtte. Az aréna felénél túl volt, amikor elérte őt a sugár, de Viktor levette az angyalszárnyas kardját és ketté vágta, majd mögötte belecsapódott az arénába és a keletkezett füst ellepte egy másodperc alatt. Öt méterre Mátétól, ahol már nem volt füst, ugrott elő Viktor és egy csapással akarta kivégezni ellenfelét, de Máté oldalra ugrott, így csak az aréna betonjára értkezett a kard csapása. Máté baloldalán bukfencezett el, majd fordulásból felállt Viktornak szemben, aki még mindig ott térdelt a kardjával. Felállt és elmosolyodott.
- Látom a reflexed az jó. Ennek örülök, mert megölni nem akarlak.- mondta és közben a halovány füst szállt el elötte.
- Hát nem úgy tűnik.- mondta Máté és újra harcipozíciót vett fel. Viktor újra megindult és 45%-osan csapott tenyeres irányból (aki járt botos vagy késes edzésre, az tudja miről beszélek) , de Máté hátrébb ugrott, így nem találta el, de Viktor ezután fentről felfelé vágott fonák irányból, de Máté ezúttal Viktor bal oldalára ugrott és onnan egy köríves ütést hajtott végre Viktor feje irányába, de ő elhajolt és hátradőlt, így vágott bele Máté mellkasába. Hátra lépett és megnézte a sebét, ami csak felületi vérzés volt szerencséjére.
- Egy kard ellen kézzel nem lehet küzdeni, akármilyen jó is vagy.- mondta Viktor Máténak.
- Már pedig én azért megpróbálom!- kiáltotta Máté és egy egyenes ütéssel nekirohant, de Viktor ellépett és a kard lapjával beleütött a támadó kezébe. Máté gyorsan visszaszerezte a szemkontaktust, de látta hogy megállt Viktor.
- Így nincs esélyed.- kezdett bele Viktor, majd leemelte a másik kardját a hátáról a bal kezével. Az is egy 1 m 22cm hosszú kard volt, amiből a penge kijött az lefele tekerődött le, mint a csiga háza, a markolat felé és a két "csigaház" között volt egy kék színű zafír benne.
- Ne aggódj, nekemis van még pár trükköm azért.- válaszolta Máté.
- Nem, félre értesz. Nincs esélyed, ha puszta kézzel harcolsz. Itt van ez a kard.- kezdett bele Viktor. - Fogadd el, neked adom és harcolj ezzel.- majd letérdelt és a kardot útcsúsztatta a földön. Máté kicsit zavarba jött, de lehajolt a kardért.
- Így már kiegyenlített harc lesz!- mondta Viktor és maga mellé emelte a kardját felfelé.
- Úgy legyen!- mondta Máté, aki maga mögé vitte a kardját és rátámadt Viktorra, amin ő meglepődött, de hárította a vágásait, majd végül Máté fentről lefele csapott, amit Viktor vízszintesre emelt kardjával hárított.
- Nem mondtad, hogy ilyen jól tudsz kardozni!- erőlködött Viktor, majd előre lökte Mátét a kardjával, aki a lendülettől pár lépést hátra lépett.
- Nem kérdezted.- mondta mosolyogva Máté. - Nem csak puszta kézzel tanultunk mi harcolni, karddal, késsel is.
Mutatok egy trükköt, amit tanultunk.- folytatta, majd hátra vitte a kardját, jobb kezét (ebben van a kard) befeszítette és a kardja körül halvány kék erőtér keletkezett és így csapott egyet Viktorra, aki kivédte de hátra csúszott az erejétől.
- Bele lehet vinni az erőnket a kardunkban. Igaz minden ütéssel egyre gyengül, de belerakunk akkor még plusz erőt.- mondta Máté oktatóan.
- Nem rossz, de látom azért még ebben új vagy.- mondta mosolyogva Viktor és szeme elé emelte a kardját vízszintesen a kardlapja felé volt fordulva. Bal kezét végig húzta rajta, és ahogy húzta ott piros erőtér keletkezett, sokkal jobban látszott, mint Mátéé. Bal vállához vitte a kardot, majd rárohant Mátéra és onna vágott felé. Máté kivédte de óriási erő volt ebbe, így ő szabályosan 3 métert hátra csúszott tőle, de Viktor nem hagyta, hogy feleszméljen, jobb oldalról is vágott egyet, az is kivédte, de megint csak hátra csúszott, de most csak 2 métert, majd Viktor felugrott és fentről csapott Mátéra aki kivédte, de megint csak hátra csapódott, ezúttal az aréna szélére. Várta Viktor következő támadását, de megállt.
- Amint látod, ha a másik kezeddel manuálisan adod az erőt, sokkal több bele tudd menni rövidebb idő alatt.- mondta neki Viktor. - Csak ugye így egyre fogy az erőd harc közbe.- jegyezte még meg.
- Nem rossz, hát akkor hajrá!- kiáltotta Máté aki felugrott és úgy csapott Viktor kardjára, aki átlökte maga felett a kardjával. Kétszer átfordult a levegőben, majd lábra érkezett, azonnal megfordult és támadt Viktorra, aki kinyújtotta a kezét, kardja még mindig erősen világított és hirtelen kicsapódott belőle, ami mellkason találta Mátét. Hátra csapódott, a kardját elejtette és az aréna közepén állt meg a csúszásban. Ahogy feleszmélt Viktor termett elötte és rávágott a kardjával Máté nyaka mellé, és azonnal felállt. Itt mindenkinek hirtelen megállt a lélegzete, még Máténak is, majd láttuk, hogy nem találta el. Viktor elsétált Máté kardjához és felvette. Oda dobta Máténak, aki még mindig feküdt, de a lapjával.
- Állj fel és harcolj! Még egy ilyen hibát ne kövess el!- mondta neki Viktor. Felállt, már nem lélegzett nagyokat és komoly fejjel válaszolta.
- Nyertél. Nincs itt már mit harcolnunk.- válaszolta Máté és nyújtotta Viktornak vissza a kardot. Meglepődött ezen, de végül elmosolyodott.
- Ahogy gondolod, de a kardot tartsd meg, neked adom.- válaszolta neki. Máté végig mérte a kardot, tetszett neki és végül bólintott, majd lesétált az arénáról hozzánk.
Kószák - Sötét harcosok: 2-1
Meglepődtünk ezen lépésén Máténak, de legtöbben megértettük.
- Hát ez elég szánalmas volt Máté, mit ne mondjak. Feladod a harcot? Mit képzelsz te magadról?- kérdezte mérgesen Gergő.
- Legyőzött engem. Megölhetett volna, de nem tette.- válaszolta.
- Chhh, ha én harcoltam volna ellene legyőztem volna. Máté meg simán legyőzte volna az én elenfelemet és akkor már a győzelem amiénk lenne.- mondta idegesen nekem Gergő.
- Ne a volnát nézd.- mondtam neki és felléptem az arénára. Viktor még ott volt, de elindult lefele.
- Hát többet vártam volna tőled Máté!- mondta Réka neki a páholyból.
- Hát naa, nem tehetek róla.- mondta kicsit mosolyogva.
Ahogy lelépett Viktor Boldi fellépett. Volt valami ijesztő benne, ahogy néztem az egész harc alatt nem nagyon mutatott ki semmi érzelmett, poker face-el nézte az egészet. Úgy tűnik sokat változott, amióta nem láttuk.
Attila(én): 192cm magas, tüsi barna haj, piros póló, egy cipzáros pulóver rajta, ami egy kicsit levolt húzva, fekete melegítővel.
Boldi: 188cm magas, barna rövid haj, fekete póló és mellény, fekete bőrnadrág és acélbetéses bakancs. Egy napszemüveget is viselt.
- Gratulálok, hogy idáig eljutottál Boldi.- mondtam neki.
- Sokra megyek vele.- válaszolta fél mosollyal.
- Továbbra is az a célod, hogy egy céget építs fel a nyereményből?- kérdeztem tőle.
- Nem mind1 az már neked? Te kocsmát akartál, most akkor maradjon is az.- válaszolta.
- Csak érdekelt. Amúgy amikor kész lesz, titeket is szivesen fogunk látni köztünk.- mondtam neki vissza.
- Nem lesz kész, mert mi fogunk tovább jutni.- mondta baljóslóan.
- Majd kiderül.- válszoltam és befeszítettem az izmaimat, egy kisebb erőhullámot kibocsátva ezzel. A mérkőzés elkezdődött. Boldi elmosolyodott, kicsit nevetett is, maga elé nézett és levette a napszemüvegét, majd rám nézett, szeme pirosan világított. Ijesztő látvány volt, de ahogy a mesterünk tanította "Ne félj harcközben, mert akkor biztosan veszteni fogsz". Ezután a kezében lévő napszemüvegét rám dobta, erre nem számítottam. Elért engem, de bal kézzel megfogtam, a lendülete a kezemet kicsit hátrébb lökte. Ránéztem a szemüvegre, nem értettem, hogy ez mégis mire volt jó, de amint visszanéztem Boldi legutóbbi állóhelyére, már nem volt ott.
- Mi a fra...?- mondtam, de közben oldalról Boldi felugrásból fejbe térdelt lentről felfelé. Estem volna le a földre, de megragadta a bal kezemet, hátam mögé húzta és közben a jobb kezével kivette a kezemből a szemüvegét és felrakta. Nyögdölőztem, majd végül Boldi önelégülten hátba rúgott erősen és így kiestem az arénábó. A számlálás elkezdődött.
- Be kell ismernem ez szép húzás volt.- mondtam, miközben nehézkesen felálltam és felé fordultam, de akkora már a kezdő helyén állt. - Durva.- mormoltam magamban. Felléptem az arénára és most figyeltem nagyon rá, ő meg felvette a semmit mondó tekintetett, mintha egy hulla lenne, amit a napszemüveg csak fokozott. Jobb kezembe egy zöld sugárgömböt csináltam és rálőttem. Ő elfordulva kikerülte, közben pár métert előrébb jött egy szempillantás alatt. Meglepetésként ért, de rögtön csináltam még egyet a bal kezembe és a jobb kezembe is egyaránt, majd először a ballal, majd a jobbal lőttem, mind kettőt ugyanígy elkerülte, és már csak 3 méter volt közöttünk. Ekkor egy jobb egyenes ütéssel akartam eltalálni, de elterelte és bal kézzel bordán ütött. Maga mögé rántott, a lendület vitt magától, és ahogy feléfordultam, ő a levegőben volt és fejbe rúgott. Pár lépést megint hátráltam, majd mielött bármit észlelhettem volna tenyérrel hasba vert és a pálya közepére repültem a levegőben, majd leestem. Felnyögtem itt is a fájdalomtól.
-Gyerünk Attila, harcolj!- kiáltotta Rigó, ahogy felállt Timi mellől.
- Sokat erősödött Boldi, mióta utoljára láttuk.- mondta bosszúsan Máté.
- Nem baj, akkoris nyerni fog.- mondta Timi aggódva.
- Ajánlom neki.- válaszolt Gergő aki figyelte a harcot szokásosan támaszkodva.
Felálltam a földről kicsit dühösen, Boldi az mosolygot pár méterről elöttem.
- Mit erőlködsz? Hozzám se tuttál érni, add fel magad!- adta a tanácsot Boldi. Erre a földre köptem, amiben vér volt.
- Még nem láttál semmit, ellenben veled, én már tudom az összes mozdulatodat.- válaszoltam neki. Boldi elhúzta az ajkát majd a elöttem termedt és egy körívest ütött, de felemeltem a könyökömet és kivédtem, kicsit megrogytam, de tartottam, majd jobb kezemmel egyenes ütést hajtottam felé, de ezt a körívesütéses kezével elhajtotta és a bal kezével testemre ütött, de én az elhajtott kezemmel elcsaptam azt és a külső oldalára léptem és közben a bal kezemmel arcon ütöttem. Jobb lábával a bal elé lépett ennek hatására, így nagyából hátat fordított nekem. Megfogtam a két vállát, hátra rántottam és közben a jobb lábammal az ő lábába beletapostam, így a földre esett. Épp eszmélt volna fel, de jobb kezemben egy narancssárga sugarat képeztem és rá lőttem, ami teljesen befedte őt. Füst keletkezett ettől, de a sugár hatására kipörgött onnan a szemüvege nélkül. Kicsit beporosodott, de más baja nem volt. Felállt, mellényét megrántotta, látszott rajta hogy ideges volt, a szemével ölni is tudott volna.
- Nem vagy te olyan erős, mint elsőre látszol.- mondtam kicsit diadalmasan.
- Meglátjuk!- válaszolta a hideg hangján, de lehetett érezni benne a dühöt. Kezét ökölbe szorította, egy másodperc alatt elöttem termett és gugolva hasba akrt ütni, de én hátra léptem és a karommal leütöttem a kezét, ezzel a lendülettel felállt és körívest ütött, ami elől leguggoltam, mert már így is le voltam hajolva, és onnan egy felütést mértem az állára, ami eltalálta. Hátra lépett pár lépést, kereste az egyensúlyát, közben a jobb kezembe bele vittem az erőmet és arcon ütöttem, amitől kirepült az arénából, nekicsapódva a stadion falának. A számláló elindult, Boldi pedig kilökte magát a falból és a lábára érkezett. A mellénye a térdéig ért, ami már fehérlett a vakolattól.
- Szép mozdulat.- mondta Boldi, majd hirtelen az aréna szélén termedt.
- El kell ismernem te meg gyors vagy.- mondtam csodálkozva.
- Hmm.- mondta Boldi és elöttem termedt és ütögetni kezdett, de kivédtem azokat, miközben hátráltam. Egyik védésnél a másik kezemmel mellkason ütöttem, majd az ütőkezét megfogtam, megfordultam és kidobtam az arénából. Feltápászkodott, a számláló számolt. Jobb kezembe újra bele vittem az erőmet, Boldi is így tett. Mielött leszámolták volna a 10-et, Boldi felugrott ütést mért az arcomra, ő az enyémre. Ő áttörte a stadion falát, én pedig kirepültem az arénából. Forgott velem a világ, de nehézkesen felnyomtam magamat. Láttam, hogy Boldi nem mozdul, de én felültem az arénában, majd felguggoltam. A számláló letelt, Boldi nem volt ott így nyertem.
Kószák - Sötét harcosok: 3-1
Lesétáltam a csapattársaimhoz, a stadion őrjöngöt, társaim is gratuláltak.
|
