Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
Kószák II. 5. rész
- Egy régi barát, a meglepetés-
A stadion folyosóján sétálva állt egy alak, aki a kijáratnál várt minket.
- Rég nem találkoztunk barátaim.- szólalt meg. Kiderült, hogy Viktor az.
Viktor: 184 cm magas, szőke középre állított haj, piros zakó, fekete váll és könyök védőt viselt. Hátán két kard virított és fekete bőrkesztyűt viselt.
- Szóval a ti csapatotok eljutott idáig? Nem hittem volna.- szólalt meg barátiasan Gergő. Össze csapták a kezeiket és erősen megszorították.
- Igen, sőt az újságírók azt írták, hogy a bajnokság döntőjébe is be kerülhetünk.- válaszolt majd Mátéval, Andrissal és velem is kezet fogott.
- Had mutassam be a többieket.- szólalt meg Andris és bemutatta neki Rigót és a három lányt. Viktor kezet fogott Rigóval, a lányoknak pedig megpuszilta a csuklóját, amitől elpirultak.
- Micsoda lovagias lettél.- szólalt meg Gergő.
- Igen, lovaggá lettem ütve. Ja és Máté, gyógyulj meg. Erőd teljében kell legyél, ha majd velünk fogtok harcolni.- mondta Viktor.- Na de most sietek.- folyatta majd elindult a stadionba.
Utána néztünk, majd mentünk a hotelbe, Máté továbbra is Andris segítette.
- Lovaggá lett ütve? Megváltozott egy kicsit.- mondtam meglepve a többieknek.
- Minden ember megkomolyodik egyszer.- adta válaszul Gergő. - De hogy juthatott el idáig a csapatával? És miért hiszik azt, hogy ők a végéig eljuthatnak?- mondta elgondolkodva.
- Biztos vannak kapcsolataik.- szólalt meg Rigó.
Felértünk a szállásunkra, mindenki ledőlt a fotelra, a földre és bekapcsoltuk a tv-t és zene csatornákat néztünk, tehát a lányok kezébe volt a távirányító. Beszéltünk a versenyről, Gergő elmesélte a harcát Arthurral, és informáltuk Szabi tragikus haláláról.
-Mindeközben-
Ahogy Viktor kiért a stadionból, egy titokzatos öreg ember várt rá.
- Remélem sikerül legyőznötök őket.- mondta neki, mire Viktor megállt mellette, de egyikőjük se nézett a másikra.
- Ha nem bízol bennem, akkor miért minket támogatsz?.- kérdezte Viktor.
- Nem hiszed, hogy nyerni fogtok?- kérdezte a titokzatos ember.
- De, simán. Én és Boldi hozni fogjuk a formánkat.- mondta neki.
- Jobb is, különben viselhetitek a következményeket.- válaszolta neki.
- Üres fenyegetőzéssel nem mész semmire!- felelte neki Viktor.
- Ismerhetnél már. Nem szoktam a levegőbe beszélni.- mondta, és bement a folyosóra, kifele a stadionból.
- Azt nem tudom garantálni, hogy a másik kettő tag, akit küldtél, helyt fog állni a mérkőzésen.- mondta még neki Viktor, most már a távolodó alak felé fordulva.
- Ők elvégzik a feladatukat.- mondta nyugodtan neki és végül eltűnt a sötétben.
-Este-
- Oh f*szom, ennek is most kell esnie.- panaszkodott Viktor magának, ahogy eleredt az eső, de a tempóján nem változtatott. Megviselt volt, kifáradt, összesen kétszer kellett harcolnia a selejtezőben, így a csapata 4-0ra nyert. Egyik utcán befordulva egy alak esőkabátban állt előtte 12 méterrel.
- Hello Viktor. Azért jöttem ide, hogy megkérdezzem, beléphetek-e a ti csapatotokba.- kérdezte az idegen.
- Sajnálom, de nincs nálunk tgf.- felelte Viktor komoran.
- És ha lenne üresedés, akkor bevennétek?- kérdezte baljósan. Viktor leemelte egyik kardját a hátáról, ami 1m 22 cm volt. Amiből a penge jött egy díszes angyalt ábrázolt, melynek a mellkasában egy piros rubin volt.
- Egyenlőre nincs.- felelte és maga mellé emelte a kardját vízszintesen. Az eső egyre jobban esett és ez látszott a kardján is. Az idegen nézte a vízcseppek táncát Viktor kardján, tetszett neki ez a látvány.
- Egyenlőre.- mondta végül az idegen, majd levette az esőkabátját, és Lancelot állt előtte. Jobb kezébe a megszokott zöld erőkardot csinálta, és ő is kitartotta oldalra, a vízcseppek rögtön elpárologtak, amik ráestek. - Mielőtt elvenném életedet, bemutatkoznék, Lancelot vagyok.- mondta, és maga mellé húzta a kardot.
- Te már tudod az enyémet, szóval én nem mutatkozok be.- mondta Viktor és meghajolt.
- Ááá, egy lovag. Én is az vagyok...- mondta Lancelot és meghajolt- de elég a szövegből, készülj a halálra.- vitte fel a hangját és vágott egyet a levegőben.
Viktor látta, hogy egy energia lökéshullám közeledik felé, ezért szaltózott egyet, így alatta átment. Lancelot vágott még párat a levegőben ferdén is, amik elől ellépett Viktor, majd az utolsó elől felugrott, és közelebb került Lancelothoz, majd rárohant. Ezt ő egy másik vágással fogadta, ami elől Viktor nem tért ki, sőt ugyanolyan gyorsan futott. Mielőtt elérte volna a vágás, kardjával ketté vágta, így kikerülte őt és rohant tovább. Lancelot nem hitt a szemének, de nem habozott, felugrott 4 méterre és kardjával ketté akarta vágni Viktort, de ő kivédte, és tartotta közben Lancelot súlyát, közben szikrázott a kardja. Végül Viktor lejjebb engedte a kardját, és a kardjával jobb oldalra csapta Lancelotot, aki egy ház falába landolt.
- Ez hogy lehet? Ketté kellett volna vágnia a kardját!- értetlenkedett magában. Felállt és több erőt adott a kardjába, ami látszott is, és rohanni kezdett Viktor felé. Viktor maga mögé húzta a kardját, befeszítette a kezét és ő is erőt adott a kardjába, ami körül piros erőtér keletkezett, de csak halványan, és össze csapott Lancelot kardjával. Átvette a vezetést Viktor, ő kezdett támadni, Lancelot meg védekezett, és közben sarokba szorította, amit észre vett az ellenfele, ezért egy jobb oldalról történő vágással próbálta vissza szerezni a vezetést, de Viktor is belevágott a kardjába nagy erővel, amitől Lancelotnak kettétört az erőkardja. A lendülettől hátra esett volna, de a fal feltámasztotta, Viktor pedig a nyakához szegezte döfésben a kardját, amin a vízcseppek párologtak el ahogy teltek a másodpercek.
- Kérlek! Jó leszek ne bánts!- könyörgött Lancelot neki. Viktor hátra lépett egy lépést és így szólt:
- Szánalmas vagy! Meg ne lássalak még egyszer!- mondta nyugodt, de komoly hangján.
Lancelot eloldalazott, majd elfutott. Viktor visszaszívta az erejét a kardjából, majd a hátára akasztotta és indult a szállására a nagy esőben, közben észre se vette Lancelot vágásainak rombolását a házakon.
- Másnap -
Bementünk az arénába, a megszokott csapat, a lányok és Gál rögtön leültek a páholyba, a többiek pedig bemelegítettek, kivétel Gergő aki a páholynak dőlve állt.
- Ti vagytok a Kószák, igaz?- szólt nekünk az egyik vezetőségi tag.
- Miért szeretnéd tudni?- kérdezte tőle Máté.
- Az ellenfél csapata feladta a mérkőzést "egyéb okok" címszó alatt.- mondta nekünk.
- Egyéb okok miatt? Chh, csak bepánikoltak biztos.- mondta Máté.
- Végülis 5-1re nyertünk gyakorlatilag, az más kérdés, hogy a semmiért kaptak még 2 pontot.- reagáltam neki.
- Hmm. Gyávák, semmi kétség. Egyedül levertem volna őket.- szólalt meg Gergő mögöttünk.
- Hát akkor már csak a döntő van hátra, amit meg kell nyernünk, és vége van.- mondta Andris.
- Már ha itt abba akarjuk hagyni. A döntő versenyre is elmehetünk, hogy nagyobb hírnévre tegyünk szert.- szólt közbe Gergő.
- Először nyerjük meg a következő mérkőzést, és csak utána filózzunk ezen.- vágtam közbe, mielőtt vitára került volna sor.
A közönség közben idegesen kiabáltak, ahogy tudósították őket a fejleményekről , szerették volna a Kószákat harcolni látni, de így ez elmaradt. Vissza mentünk a szállásra és tv nézéssel töltöttük a napot.
-Egy órával később-
Viktor jött vissza a WC-ről, miközben a csapata már harcolt. Ahogy kiment a szabadtérre, a nagy képernyőre ki volt vetítve az állás.
Sötét Harcosok - Elátkozottak: 2-0
- Kezd unalmas lenni ez a folytonos győzelem.- mondta Viktor a két csapattársának, Kevinnek és Jakaronak, amikor a páholyhoz ért.
- Mind gyengék.- felelte neki Jakaro.
Közben Boldi már az arénában harcolt az ellenfelével.
Boldi: 188cm magas, barna tüsi haj, fekete póló és mellény, fekete bőrnadrág és acélbetétes bakancs. Egy napszemüveget viselt.
Szorkelle: 176cm magas, fekete ruha, hosszú fekete hajjal.
-Este-
Rigó meg Timi bementek a városba kávézni, Gergő az smst kapott egy régi barátnőjétől és elkezdtek levelezni, én a fotelból néztem a sport csatornát, Máté Rékával és Fannival ült egy kanapén, és egymás haját túrták viccből, hogy elrontsák a másik frizuráját. Andris is beszállt hozzájuk, aki a másik kanapén ült Gállal.
- Andris, kijönnél velem egy kicsit Andris?- szólt neki Gál.
- Mit akarsz Gál?- kérdezte tőle, ahogy abba hagyta Fanni hajának a turkálását.
- Beszélni akarok veled.- mondta neki, így végül mind ketten kimentek a hotelszobából majd tovább ki a hotelból.
Nem nagy port zavart, Fanni felállt és a fotel mögé ment, hogy Máté ne tudja elérni a fejét, de ő továbbra is túrta Máté haját. Végül elfáradtak mind hárman, és a két lány lefeküdt a kanapéra, Máté pedig átment oda, ahol Gál ült előzőleg.
- Az élet kellemes.- mondtam magamban és lehunytam a szemem és kifeküdtem a fotelben.
-Utcán-
- Na mi az Zoli, miért hívtál ki?- kérdezte Andris.
- Cigit szívni jöttem.- felelte és már gyújtotta is és kifújta. - Figyelj, a barátom vagy, de hagyd Mátét érvényesülni Rékánál.- felelte.
- Mi van? Nem nyúlom le előle, ha erre célzol.- mondta meglepetten.
- Tudom, de hagyd őt egyedül, nem kell hogy mindig a főszerepben legyél.- mondta neki és ráfújta a füstöt.
Gál Zoli: 177 cm magas, rövid szemig érő barna haj, fekete bőr dzseki és fekete farmer.
- Kicsit nagy a képed a semmire, nem gondolod?- mondta idegesen Andris.
Gál erre eldobta a cigijét és azzal a lendülettel egy köríves ütést mért Andrisra, aki ezt kivédte és hasba ütötte, amitől Gál összerogyott.
- Direkt kis erőt vittem bele, hogy ne fájjon.- mondta Andris neki.
- Pedig jó ha tudod, hogy nekem is vannak képességeim.- felelte Gál és azzal a lendülettel felállt és fejbe verte, amitől az útra esett. - Tudom, hogy te szerinted nem csinálsz semmi rosszat, de a kisugárzásod vonzza a lányokat.- folytatta és ott termett Andris előtt és neki ütötte a hotelünk előtti kisboltba.
Andris ledöbbent, közbe fájlalta az ütés nyomait. Gál sose mutatta, vagy mondta volna, hogy neki is van ilyen képességei. Közeledett felé, ezért Andris egy sugárgömböt rálőtt, amit kivédett könnyedén, de rögtön utána ugrott egy térdeléssel, ami arcon találta, és Gál a hotel bejáratához esett.
- Van egy olyan sejtésem, hogy te nem Máté érdekét nézzed, hanem a sajátodét. Vajon Fanni, vagy Réka kell neked?- kérdezte Andris, mintha egy nyomozó lenne.
Gál beidegesedett és egy köríves ütéssel akarta kiütni, de Andris kivédte és két kezével megfogta, megpörgette és egy kocsinak dobta, aminek nem volt riasztója. Feküdt a törött autón egy ideig, de rögtön mozgásba lendült és a levegőben egy köríves rúgással fejbe akarta rúgni Andrist, de lehajolt, közben megfordult és hasba lőtte Gált, aki ettől repült tovább 5 métert.
- Mi folyik itt?- kérdeztem, ahogy kirohantam a hotel kapujából. Gál felállt, leporolta magát és hörgött.
- Semmi, csak félre értettük egymást egy kicsit.- mondta Andris.- De már minden rendben van.- folytatta.
- Ahogy mondod. De most benéznék a városba mi van. Császtok!- felelte Gál és elsétált.
- Minden rendben Andris?- kérdeztem tőle.
- Igen, de hagyjuk a témát.- mondta nekem.
- Rendben. Nem akarsz feljönni?- kérdeztem tőle.
Andris bólintott és felindult. Én Gál után néztem, aki kihúzta magát és úgy sétált. Gondolkoztam egy kicsit, hogy mi történhetett kettőjük között, és hogy milyen harc volt, ha Gálnak nincs ereje, majd felmentem én is.
|
