Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
Kószák II. 6. rész

- A II. Bajnokság döntője-

-Másnap-

A három lány ült a páholyban, Gálnak nyoma sem volt. Rigó nyújtott és bemelegített, én és Máté rugdostuk egymást oda-vissza, és a másiknak ki kellett védenie, ami sikerült mindkettőnknek. Gergő a páholynak támaszkodva figyelte a túloldalt, várta az ellenfeleinket. A közönség tombolt, de minden percben egyre csökkent a hangerejük.
- Na jó eleget melegítettünk.- szóltam Máténak és abba hagytuk a rúgásokat.
- Csak majd ne sírj, ha meghúzod a lábad.- mondta mosolyogva Máté.
- Hé srácok!- szólt Andris, ahogy megérkezett közénk -Viktorék jutottak tovább.- tájékoztatott minket.
- Zsííír.- szólalt meg Gergő.
- Látnátok volna hogy harcolnak... 4-0ra nyertek.- adta tudtunkra, de reagálni nem tudtuk, mivel a közönség újra torkaszakadtából üvöltött.
Beléptek a kapun a Sötét harcosok és elhelyezkedtek.
- Kevin te harcolsz először!- szólalt meg a csapatkapitányuk, Boldizsár.
Kevin mosolygott majd felugrott páros lábbal az arénára.

- Hé az Boldi!- szólalt hozzánk Máté.
- Legalább most se élet-halálra fogunk harcolni.- jegyeztem meg. - Rigó tiéd az első harc. Sok sikert! Vigyázz, mert valami furcsát érzek ebben az ellenfélben.- mondtam Rigóhoz odafordulva.
- Nyugi, most már győzni fogok, akárhány inda próbál megállítani.- felelte Rigó és felment az arénára.
- Attól tartok, most nem indákkal fog harcolni az ellenfeled.- válaszoltam neki.

Kevin: 175 cm magas, hosszú vállig érő kócos világosbarna haj, fekete ing és melegítőt viselt.

Rigó: 186 cm magas, tüsi szőke haj, szürke póló, fekete-szürke térdig érő rövid nadrág.

Amíg el nem indult a mérkőzés, addig farkasszemet néztek. Elkezdődött a mérkőzés, ellenfele hidegvérrel nézte Rigót.
- Na ezt meg kell nyerned Rigó!- morogta magának izgatottan és idegesen, majd egy sárga sugárgömböt csinált a tenyerében, ami erősen szikrázott .
- Nem kéne sugárgömböt csinálnod, ha nem tudsz célozni.- jegyezte meg Kevin mosolyogva.
- Chh, honnan veszed, hogy nem tudok célozni?- válaszolta mérgesen Rigó és még jobban erőlködött.
Jobb kezét maga előtt tartotta és ott képezte ezt a sugárgömböt. Kevin két kezét kinyújtotta Rigó felé, amitől Rigó előtt minden elsötétedett és a közönség morajlása is megszűnt, csak saját végtagjait látta. Megfagyott hirtelen egy másodpercre, de tudta hol állt még pár másodpercre ellenfele, így kinyújtotta arra a kezét és kilőtte azt.

Mi azt láttuk, hogy Kevin zsebbe tett kézzel sétálva egy félkört kezdett megtenni, és Rigó ellőtt jóval mellette.

- Hehehe, mellé. Mondtam hogy bénán célzol.- hallotta meg ezt a csöndben Rigó, mire idegességében jobb oldalra lőtt még egy sugárgömböt, ami gyengébb volt.

Mi értetlenkedtünk, hogy most miért lőtt el a másik irányba, de már kezdett megjönni a gyanúnk hogy ez a képessége az ellenfelének. Majd a túloldalról Viktor oda szólt hozzánk:
- Jól látjátok, tényleg megvakította és hangokat se hall, csak Kevinét.- mondta Viktor karba tett kézzel. Aggódva és mérgesen figyeltük tovább a mérkőzést.

Kevin játszadozott vele, Rigó érezte hogy valaki megfogta a hátát. Rögtön odafordult és ütlegelni kezdett, de nem érezte, hogy eltalált volna valakit. Újra érezte a vállán, fordulásból köríves rúgást indított arra, de megint nem talált célt. Ezek után találomra ütött oda, ahova épp vélte ellenfelét, de egyik se talált célt. Negyedperc után megállt és lihegett, majd ekkor mellette egy vörös sugárgömb képződött és arcon találta az, amitől a földre esett. Fogta a fején a nyomát, de pár méterre látott még egyet, ami megindult felé. Nem védekezett így mellkasát eltalálta és hátracsúszott, annyira hogy egy félmétert leesett a fűre, amit megérzett. Feltérdelt, egy sugárgömböt képzett a kezében és oda lőtte, ahonnan látta a piros sugárgömböt, majd térdelésből előre ugrott és az küzdőtérre érkezett.
- Nem fogsz te legyőzni így engem!- mondta kicsit büszkén, de egy ütést érzett meg oldalról, amitől újra padlót fogott.
- Reméltem hogy nem fogod ott feladni. Még szórakozni akarok!- hallotta meg Kevin hangját Rigó visszhangozva.

-Ez embertelen! Fel kell adnia! Nem tudd vakon nyerni!- szólalt meg Timi felállva. Ment az aréna közelébe, de útközbe Andris útját állta és átölelte.
- Nyugiii, talpra esett Rigó, ne félj. Nem fog baja esni!- próbálta nyugtatgatni Andris, de Timi továbbra is nagyon aggódott. A közönség elkezdett fújjolni, hogy Rigó össze vissza lő a semmire, miközben teljesen máshol áll az ellenfele.
- Ez nem lesz jó.- jegyeztem meg.
- Lényegtelen, mi 3-man megnyerjük a következő mérkőzéseket és a probléma megoldva.- szólalt meg hátul Gergő.
- Ne írd még le Rigót, bármi történhet.- mondtam neki.
- Ha higgadt marad, akkor lenne esélye, de amint látod megint csak össze-vissza üti a levegőt, miközben ellenfele 4 méterrel odébb áll.- mutatta Gergő kioktatva. Elhallgattam és figyeltem tovább harcot.

Újra megállt kifújni magát Rigó, majd maga mögött meghallotta Kevin nevetését, oda ütött egyet-kettőt, majd maga mellett hallotta ezt, és oda is elvégzett pár ütést. Ezután baloldalán hallotta a kacajt, amire egy sugárgömbbel válaszolt, de megint csak a ringlábát találta el. Ezután egy ütést kapott az arcába Rigó, amitől hátára esett. Még egy piros sugárgömböt látott maga előtt pár méterre keletkezni, majd megindult felé nagy gyorsasággal, de arrébb gurult és oda lőtt egy sárga lézergömböt, aminek most a becsapódását megérezte közvetlen közel, tehát eltalálta.
- Ez az!- kiáltotta el magát Rigó, majd felnyomta magát, oda futott és újra ütögetett a levegőbe, de nem találta meg az ellenfelét.
-P*csába!- mérgelődött Rigó, majd megjelent Kevin mellette és hasba térdelte őt, majd könyökével a földre küldte.
Felnézett a földről de megint eltűnt előle. Próbálta felnyomni magát, de vissza esett. Most kezdett feleszmélni, hogy fáradt. Hasra pördült és feltérdelt. Majd újra meghallotta Kevin hangját, de egyik pillanatban maga előtt hallotta, másik pillanatban pedig maga mögött vagy mellett.
- Látom kezdesz fáradni. Itt az ideje hogy befejezzem vagy még eltudsz szórakoztatni? Ám legyen, akkor most végzek veled.- hallotta Rigó mindenfelől, aki csukott szemmel, nagy lélegzetvételek között hallgatta, és koncentrálni próbált. Az utolsó mondat maga mögül jött és hallott egy léptet is onnan, ekkor egy sárga lézerdiszket képzett a kezében és azzal hátra, felfele ívelve csapott. Hirtelen újra megjött a látása, ám a szeme megszokta a sötétséget, így most túlvilágos lett számára, így hunyorgott. Mögötte Kevin meglepődött arccal állt, majd a homlokánál piros csík képződött és a felső feje lecsúszott az arénára, majd maga a test is összeesett. A közönség tombolt örömében.
- Na gyere Rigó, segítek!- mondta Andris, aki felment az arénára lekísérni őt.
- Nyertem?- kérdezte kicsit meggyötörten és továbbra is takarta a szemét, de már egyre jobban látott.
- Hát persze! Kételkedtél magadban?- kérdezte vidáman Andris.
- Áhh, ez fáj.- szólalt, meg, ahogy érezni kezdte a harci sebeit, többek közt a fején és a mellkasán.

Kószák - Sötét harcosok: 1-0

Timi rögtön átölelte, majd leültek a páholyba. Megnézte a sebeit és gyógypuszit adott rá.
- Ez kemény harc volt.- jegyezte meg közben Rigó.
- Hát külső szemlélőknek szánalmasnak tűnt.- mondta Gergő. - De megnyerted vakon, ezért gratulálok.- mondta végül.
- Nem sokan tudták volna megcsinálni ezt utánad.- biztattam ezzel Rigót.
- Ja nem sokan, csak mi 4-en.- mondta Máté poénosan.
- Na mennyetek a f@szomba.- válaszolta Rigó, de vette a poént, mi pedig nevettünk. Timi átölelte majd mondta:
- Na ne bántsátok szegény kobakját.-
Közben eltakarították a holttestet az arénáról, és hívták a következő két harcost.
- Látom még nem Viktor megy, Máté menj most te harcolni.- mondta Máténak Gergő.
- Nem. Gergő most te fogsz harcolni, Mátéé a 3. harc.- mondtam neki.
- Igen? És erről mikor is szavaztunk?- kérdezte tőlem gorombán.
- Ott hogy én vagyok a csapatkapitány, így én mondom ki mikor harcol.- mondtam parancsolóan.
- Változtak az idők azóta, remélem tudod. Én Viktor ellen fogok harcolni!- sziszegte mérgesen Gergő.
- Nem érdekel, hogy te mit akarsz, így döntöttem és kész.- válaszoltam komoly hangon.
A hangosbemondón meg siettették a csapatot, különben kizárnak. Máté elindult volna, de bal kezemmel vissza rántottam.
- Ezt még megbánod Ati!- mondta dühösen Gergő és felment az arénára. A többiek csodálkozva nézték végig a vitánkat és válaszokat vártak, de én az arénára néztem.
- Nem kellett volna vitázni, megharcoltam volna én ezzel is.- mondta megtörve a csendet Máté.
- Tudom, de amióta megerősödött megnőtt az arca. Nem szabad elengedni őt, mert a végén átpróbálja venni az irányítást.- válaszoltam.
- Ezt hogy érted?- kérdezte Andris.
- Azt ölne meg akit akarna, amikor akarná. Röviden ennyi.- mondtam neki.

Gergő: 187 cm magas, rövid barna haj, zöld póló, fekete melegítő, két kezén egy-egy fekete karszalaggal.

Jakaro: 181 cm magas, hosszú fekete haj, szürke póló és fekete csőnadrág szintén fekete övvel.


Gergőnek megvolt már a hangulata a mérkőzésre, dühösen nézte ellenfelét, aki már egy ideje ott állt a helyén. A csata elkezdődött
- Nem hiszem el, hogy mindig kifogom a darkos, emos ellenfeleket.- panaszkodott hangosan.
Ellenfele nem szólt erre semmit csak nézte őt ördögi tekintettel, ami a vékony feje még rémisztőbbé tette, de Gergőt ez nem hatotta meg.
- Remélem nem baj ha gyorsan legyőzlek téged.- mondta Gergő és a jobb kezét maga mellé húzta, 90 fokot zárt be az alkarja és a felkarja. A jól bevált fekete hurrikánt hozta elő.

- Miért veszi elő a legerősebb támadását rögtön az elején?- értetlenkedett Andris.
- Úgy tűnik gyorsan leakarja győzni az ellenfelét.- válaszolt Máté, aki szintén csodálkozott ezen.
- De miért?...- kérdezte újra.
- Példát akar statuálni. Demonstrálni akarja az erejét nekem.- mondtam kicsit mérgesen.

Közben Gergőnek már egy 6 méteres hurrikán jött ki a kezéből, amiben látszott, hogy a belsejében kisebb villámok csapdosnak.
- Légy büszke magadra, hogy ez által fogsz meghalni.- mondta önbizalommal teli.
- Ostobaság volt tőled ez a mozdulat.- mondta vékony hangon Jakaro, miközben nevetett.

Ettől ideges lett Gergő, így még több erőt belevitt a hurrikánba, pár embernek már a közönségben kapaszkodott, de nekünk ennyi még nem okozott bajt, de Andris és Rigó a három lány elé állt.

- Majd meglátjuk mit tartasz ostobaságnak, amikor ez elkap!- kiabálta Gergő és vízszintesre vitte a kezét és tovább növelte gyorsabb iramban a tornádót Jakaro felé, de pár méterrel előtte legyengült és végül megállt.
- Ez meg mi a f@sz?- akadt ki hangosan, majd próbálta újra csinálni, de nem sikerült neki.
- Ez? Látom nem tudod mi az én képességem, mert akkor nem mutattad volna ki rögtön a legjobb támadásodat.- mondta nevetve Jakaro, közben a szeme pirosan izzott - Ha még nem jöttél volna rá, blokkolni tudom az emberek képességeit, csak meg kell mutatniuk mi az.- folytatta még ördögiebb kacajjal.
Gergő idegeskedett, homlokán előjött már egy ér is és izzadt.

- A pics*ba! Így hogy fogja tudni legyőzni?- kérdezte Máté.
- Még nincs minden veszve. Nem csak ez az egy támadása van neki, ha jókor használja, még nyerhet.- válaszoltam.
- Csodálom, hogy ezek után még azt akarod, hogy nyerjen.- mondta nekem Andris.
- Meg kell nyerni ezt a bajnokságot attól még. Ez még összetart minket.- válaszoltam komolyan neki.

- Ezt blokkold!- kiáltotta fel Gergő, két kezében két fekete sugárgömböt csinált és rálőtte. Mind kettő kicsivel mellément, és a füst beborította. Majd még kettőt csinált és azt belelőtte a füst közepébe, és ezt ismételgette még párszor, addig amíg észre vette, hogy miközben próbál lőni, nem jön már semmi a kezébe. Ez még több ingerültséget és kétséget vonzott maga után. A füst lassan elszállt és ott állt Jakaro, aki porolta le magát.
- Nem rossz taktika, de attól még hogy nem látlak, eltudom venni a képességedet, hiába a füst.- mondta sátánian. -Mutasd még hogy mid van!-kiáltotta nevetve.
Gergő agyalt, hogy mit tehetne, használhatja a tűzgolyóit, de az nem lenne sok hasznára.
- Na mi van? Megijedtél?- kérdezte mosolyogva Jakaro.
Gergő erre még idegesebb lett és rárohant. Amikor elért elé egy felugrásból ütést hajtott végre, ami elől ellenfele ellépett. Gergő ráfordult és egy köríves ütéssel próbálta eltalálni, de elhajolt előle, kezét Gergő mellkasára tette és egy fekete sugárgömböt képzett, ami még helyben felrobbant és hátra taszította Gergőt.
- Ez meg mi volt?!- értetlenkedett Gergő a földön fekve. Túl könnyen kitudott térni előle, és a lövése is ismerős volt.
- Hehe, amint látod. Nem csak blokkolni tudom a képességeidet, de el tudom tanulni is.- adott választ Jakaro a fel nem tett kérdésre.
Gergő felállt, egyre kilátástalanabb helyzetben volt. Pólóján egy lyuk tátongott, ami idegesítette, így letépte magáról a pólót. Tudta, hogy ha ezt a képességét is lemásolta, akkor a tornádó támadása is meg van. Jobb kezébe egy tűgolyót képzett és Jakaro elé dobta, a tűz kicsapódott belőle nyíl egyenesen, és eltalálta Jakarot, aki erre a támadásra nem számított. Belepte a tűz. Ezután bal kezébe is próbált csinálni egyet, de nem sikerült. A tűz mögül aztán egy tornádó tört elé, amit Jakaro a kezéből csinált, és azon nyomba vízszintesbe vitte és elkapta Gergőt. Újra függőlegesbe emelte, nagy nevetés közepette. Élvezte a látványt, ahogy a gyors szél néhol belevágott Gergő testébe. Itt néha egy egy fájdalmas ordítás kijött a torkán.

- Ez embertelen!- kiáltotta Fanni.
- Hogy tud valaki ilyen kegyetlen lenni?!- értetlenkedett mellette Réka.

- Jól van Jakaro, most már elég legyen!- kiáltott fel Viktor.- Fejezd be a harcot.- folytatta.
- Rendben, ahogy akarod.- mondta baljóslóan.
Maga mögé emelte a kezét vízszintesen és előre lőtte neki a közönség falának, majd pár másodperc múlva abba hagyta a tornádót. Gergő bele volt préselve a falba, nehezen de kilökte magát. Alig állt a lábán, a számlálás elkezdődött. Remegő lábakkal sétált el a az arénához, majd felmászott 10. másodperc előtt.
- El kell ismerni, szívós legény vagy, de esélyed már nincs.- jegyezte meg Jakaro. Gergőnek vérzett a mellkasa több helyen, a homlokán is csurgott a vér meg az orrán, nadrágja itt-ott szakadt volt. Elindult Jakaro felé ingadozva, aki csodálkozott kitartásán, de egy idő után megelégelte és várta a legyengül Gergőt. Hat méterre tőle, Gergő elesett, de mászott tovább. Elért Jakarohoz, és megfogta a lábát.
- Gyere közelebb!- suttogta Gergő nyögve.
Jakaro jót szórakozott ezen, és végül leguggolt hozzá.
- Még közelebb!- suttogta hangosabban, ekkor látta meg Jakaro először, hogy a szája is vérzik az ellenfelének. Közelebb hajolt hozzá.
- Na mit akarsz?- kérdezte tőle. Gergő egy ideig habozni látszott, szemei össze-vissza nézelődtek, aztán elkezdett hablatyolni.
- Bökd már ki, vagy kinyírlak!- türelmetlenkedett ellenfele.
- Ja semmi, csak kikötődött a cipőfűződ.- mondta Gergő, majd hasba ütötte bal kezével, majd elengedte a jobb kezével Jakaro. Nagyon erős volt az ütés, amitől össze is rogyott és hátra lépett pár lépést, közben megszédült és hátára esett.
- Ez mi?- értetlenkedett a földön fekve, felnézett és látta, hogy Gergő már talpon van.
- Azt hitted, hogy nyerhetsz?!-szólt hozzá Gergő. - Most vagy igazán formában!- mondta mérgesen, majd oda hajolt hozzá, nyakon fogta és a jobb kezét lefogta Jakaronak majd felemelte.
- És most add vissza a képességeim, különben meghalsz!- fenyegette Gergő.
- Ez nem így megy. Sajnálom, de tudom vissza adni. Örökre törölve lettek.- mondta nevetve, közben fuldokolt is. Gergő nagyon beidegesedett és a nyakcsontjait összetörte Jakaronak, majd kidobta az arénáról. Felnézett és ott áll Viktor előtte pár méterre, aki karba tett kézzel figyelte. Egy ideig farkasszemet néztek, majd megfordult és elindult hozzánk.

Kószák - Sötét harcosok: 2-0

- Nagy szerencséd volt Gergő, de ha csapatkapitány szeretnél lenni, nem szabadkozhatsz csak erre.- mondtam neki, ahogy elhaladt mellettem.
- Szerencse? Ezt mind végig kiterveltem.- mondta felháborodottan, majd leült a páholy közepére.
- Na persze.- mondtam kételkedve.

- Ugye tudod, hogy bajok lesznek, ha nem nyerjük meg a következő meneteket.- mondta Boldi Viktornak tájékoztatásként.
- Ja, az öreg nem fog örülni neki. De nyerni fogunk.- válaszolta neki Viktor, majd a ringre ment.

Máté közben felment az arénára, ellenfele Viktor is így tett.
- Remélem nem haragszol a két társad elvesztésedért.- mondta Viktornak.
- Feláldozhatóak voltak. Van még, ahol ezek jöttek.- válaszolt Viktor.
- Kiknek adtátok el magatokat?- kérdezte Máté kicsit mérgesen és csalódottan.
- Senkinek, ő jött hozzánk. Mi csak befogadtuk.- válaszolta Viktor, ezzel lezárva a témát.

Máté: 182 cm magas, szürke póló, kék szakadt farmer. Fél hosszú barna haja felfelé áll.

Viktor: 184 cm magas, szőke középre simított haj, piros színű zakó, fekete váll és könyök védőt viselt. Hátán két kard virított és fekete bőrkesztyűt viselt.

A harc elkezdődött, Viktor rögtön rohanni kezdett Máté felé, ami meglepte őt, de nem tántorodott meg. Jobb kezébe egy kék sugárgömböt csinált és rálőtte. Az aréna felénél túl volt, amikor elérte őt a sugár, de Viktor levette az angyalszárnyas kardját és kettévágta, majd mögötte belecsapódott az aréna falába és a keletkezett füst ellepte egy másodperc alatt. Öt méterre Mátétól, ahol már nem volt füst, ugrott elő Viktor és egy csapással akarta kivégezni ellenfelét, de Máté oldalra ugrott, így csak az aréna betonjára csapott a kardjával. Máté baloldalán bukfencezett el, majd fordulásból felállt Viktorral szemben, aki még mindig térdelt a kardjával. Felállt és elmosolyodott.
- Látom a reflexed az jó. Ennek örülök, mert nem akarlak megölni.- mondta és közben a halovány füst szállt el előtte.
- Hát nem úgy tűnik.- mondta Máté, ahogy védekezőállásba állt.
Viktor újra megindult és 45fok-osan csapott tenyeres irányból (aki járt botos vagy késes edzésre, az tudja miről beszélek) , de Máté hátrébb ugrott, így nem találta el, de Viktor ezután lentről felfelé vágott fonák irányból, de Máté ezúttal Viktor bal oldalára ugrott és onnan egy köríves ütést hajtott végre Viktor feje irányába, de ő elhajolt és hátradőlt, így vágott bele Máté mellkasába. Hátra lépett és megnézte a sebét, ami csak felületi vérzés volt szerencséjére.
- Egy kard ellen kézzel nem lehet küzdeni, akármilyen jó is vagy.- mondta Viktor Máténak.
- Már pedig én azért megpróbálom!- kiáltotta Máté és egy egyenes ütéssel nekirohant, de Viktor ellépett és a kard lapjával beleütött a támadó kezébe.
Máté gyorsan visszaszerezte a szemkontaktust, de látta hogy Viktor megállt.
- Így nincs esélyed.- kezdett bele Viktor, majd leemelte a másik kardját a hátáról a bal kezével.
Az is egy 1 m 22cm hosszú kard volt, amiből a penge kijött az lefele tekerődött le, mint a csigaháza, a markolat felé és a két "csigaház" között volt egy kék színű zafír benne.
- Nekem is van még pár trükköm azért.- válaszolta Máté.
- Nem, félre értesz. Nincs esélyed, ha puszta kézzel harcolsz. Itt van ez a kard.- kezdett bele Viktor. - Fogadd el, neked adom és harcolj ezzel.- majd letérdelt és a kardot átcsúsztatta a földön. Máté kicsit zavarba jött, de lehajolt a kardért.
- Így már kiegyenlített harc lesz!- mondta Viktor és maga mellé emelte a kardját felfelé.
- Úgy legyen!- mondta Máté, aki maga mögé húzta a kardját és rátámadt Viktorra, amin ő meglepődött, de hárította a vágásait, majd végül Máté fentről lefele csapott, amit Viktor vízszintesre emelt kardjával hárított.
- Nem mondtad, hogy ilyen jól tudsz kardozni!- erőlködött Viktor, majd előre lökte Mátét a kardjával, aki a lendülettől pár lépést hátra lépett.
- Nem kérdezted!- mondta mosolyogva Máté. -Nem csak puszta kézzel tanultunk mi harcolni, karddal, késsel is!- tette hozzá.
- Mutatok egy trükköt, amit tanultunk.- folytatta, majd hátra vitte a kardját, jobb kezét (ebben van a kard) befeszítette és a kardja körül halvány kék erőtér keletkezett és így csapott egyet Viktorra, aki kivédte de hátra csúszott az erejétől.
- Belelehet vinni az erőnket a kardunkban. Igaz minden ütéssel egyre gyengül, de akkor belerakunk még plusz erőt.- mondta Máté oktatóan.
- Nem rossz, de látom azért még ebben új vagy.- mondta mosolyogva Viktor és szeme elé emelte a kardját vízszintesen a kardlapja felé volt fordulva.
Bal kezét végig húzta rajta, és ahogy húzta ott piros erőtér keletkezett, sokkal jobban látszott, mint Mátéé. Bal vállához húzta a kardot, majd rárohant Mátéra és onnan vágott rá. Máté kivédte de óriási erő volt ebbe, így ő szabályosan 3 métert hátra csúszott el tőle, de Viktor nem hagyta, hogy feleszméljen. Jobb oldalról is vágott egyet, azt is kivédte, de megint csak hátra csúszott, de most csak 2 métert, majd Viktor felugrott és fentről csapott Mátéra aki kivédte, de megint csak hátra csapódott, ezúttal az aréna szélére. Várta Viktor következő támadását, de megállt.
- Amint látod, ha a másik kezeddel manuálisan adod az erőt, sokkal többet tudsz beletenni rövidebb idő alatt.- mondta neki Viktor. - Csak ugye így egyre fogy az erőd harc közbe.- jegyezte még meg.
- Nem rossz, hát akkor hajrá!- kiáltotta Máté aki felugrott és úgy csapott Viktor kardjára, aki átlökte maga felett a sajátjával. Kétszer átfordult a levegőben, majd lábra érkezett, azonnal megfordult és támadt Viktorra, aki kinyújtotta a kezét, amibe a kardja volt. Még mindig erősen világított a kardja és hirtelen kicsapódott belőle, ami mellkason találta Mátét. Hátra csapódott, a kardját elejtette és az aréna közepén állt meg a csúszásban. Ahogy feleszmélt, Viktor termett előtte és rávágott a kardjával Máté nyaka mellé, és azonnal felállt. Itt mindenkinek hirtelen megállt a lélegzete, még Máténak is. Végül láttuk, hogy nem találta el. Viktor elsétált Máté kardjához és felvette. Oda dobta Máténak, aki még mindig feküdt, de a lapjával érkezett le.
- Állj fel és harcolj! Még egy ilyen hibát ne kövess el!- mondta neki Viktor.
Felállt, már nem lélegzett nagyokat és komoly fejjel válaszolta.
- Nyertél. Nincs itt már mit harcolnunk.- válaszolta Máté és nyújtotta Viktornak vissza a kardot. Meglepődött ezen, de végül elmosolyodott.
- Ahogy gondolod, de a kardot tartsd meg, neked adom.- válaszolta neki. Máté végig mérte a kardot, tetszett neki és végül bólintott, majd lesétált az arénáról hozzánk.

Kószák - Sötét harcosok: 2-1

Meglepődtünk ezen lépésén Máténak, de legtöbben megértettük.
- Hát ez elég szánalmas volt Máté, mit ne mondjak. Feladod a harcot? Mit képzelsz te magadról?- kérdezte mérgesen Gergő.
- Legyőzött engem. Megölhetett volna, de nem tette.- válaszolta.
- Chhh, ha én harcoltam volna ellene legyőztem volna. Máté meg simán legyőzte volna az én ellenfelemet és akkor már a győzelem a miénk lenne.- mondta idegesen nekem Gergő.
- Lényegtelen, mivel én megnyerem a saját harcomat.- mondtam neki és felléptem az arénára. Viktor még ott volt, de elindult lefele.
- Hát többet vártam volna tőled Máté!- mondta Réka neki a páholyból.
- Hát naa, nem tehetek róla.- mondta kicsit mosolyogva.

Ahogy lelépett az arénáról Viktor Boldi fellépett rá. Volt valami ijesztő benne, ahogy néztem az egész harc alatt nem nagyon mutatott ki semmi érzelmet, poker arccal nézte az egészet. Úgy tűnik sokat változott, amióta nem láttuk.

Attila(én): 192cm magas, tüsi barna haj, piros póló, egy cipzáros pulóver rajta, ami egy kicsit levolt húzva, fekete melegítővel.

Boldi: 188cm magas, barna rövid haj, fekete póló és mellény, fekete bőrnadrág és acélbetéses bakancs. Egy napszemüveget is viselt.


- Gratulálok, hogy idáig eljutottál Boldi.- mondtam neki.
- Sokra megyek vele.- válaszolta fél mosollyal.
- Továbbra is az a célod, hogy egy céget építs fel a nyereményből?- kérdeztem tőle.
- Nem mind1 az már neked? Te kocsmát akartál, most akkor maradjon is az.- válaszolta.
- Csak érdekelt. Amúgy amikor kész lesz, titeket is szívesen fogunk látni köztünk.- mondtam neki vissza.
- Nem lesz kész, mert mi fogunk tovább jutni.- mondta baljóslóan.
- Majd kiderül.- válaszoltam és befeszítettem az izmaimat, egy kisebb erőhullámot kibocsátva ezzel. A mérkőzés elkezdődött. Boldi elmosolyodott, kicsit nevetett is, maga elé nézett és levette a napszemüvegét, majd rám nézett, szeme pirosan világított. Ijesztő látvány volt. Ezután a kezében lévő napszemüvegét rám dobta, erre nem számítottam. Elért engem, de bal kézzel megfogtam, a lendülete a kezemet kicsit hátrébb lökte. Ránéztem a szemüvegre, nem értettem, hogy ez mégis mire volt jó, de amint visszanéztem Boldi legutóbbi állóhelyére, már nem volt ott.
- Mi a fra...?- mondtam, de közben oldalról Boldi felugrásból fejbe térdelt.
Estem volna le a földre, de megragadta a bal kezemet, hátam mögé húzta és közben a jobb kezével kivette a kezemből a szemüvegét és felrakta. Nyögtem egyet, majd végül Boldi önelégülten hátba rúgott erősen és így kiestem az arénából. A számlálás elkezdődött.
- Be kell ismernem ez szép húzás volt.- mondtam, miközben nehézkesen felálltam és felé fordultam, de akkora már a kezdő helyén állt. - Durva.- mormoltam magamban.
Felléptem az arénára és most figyeltem nagyon rá, ő meg felvette a semmit mondó tekintetett, mintha egy hulla lenne, amit a napszemüveg csak fokozott. Jobb kezembe egy zöld sugárgömböt csináltam és rálőttem. Ő elfordulva kikerülte, közben pár métert előrébb jött egy szempillantás alatt. Meglepetésként ért, de rögtön csináltam még egyet a bal kezembe és a jobb kezembe is egyaránt, majd először a ballal, majd a jobbal lőttem, mind kettőt ugyanígy elkerülte, és már csak 3 méter volt közöttünk. Ekkor egy jobb egyenes ütéssel akartam eltalálni, de elterelte és bal kézzel bordán ütött. Maga mögé rántott, a lendület vitt magától, és ahogy felé fordultam, ő a levegőben volt és fejbe rúgott. Pár lépést megint hátráltam, majd mielőtt bármit észlelhettem volna tenyérrel hasba vert és a pálya közepére repültem a levegőben, majd leestem. Felnyögtem itt is a fájdalomtól.

- Gyerünk Attila, harcolj!- kiáltotta Rigó, ahogy felállt Timi mellől.
- Sokat erősödött Boldi, mióta utoljára láttuk.- mondta bosszúsan Máté.
- Nem baj, akkor is nyerni fog.- mondta Timi aggódva.
- Ajánlom neki.- válaszolt Gergő miközben figyelte a harcot, és most felegyenesedett és úgy figyelte a küzdelmet.

Felálltam a földről kicsit dühösen, Boldi az mosolygott pár méterről előttem.
- Mit erőlködsz? Hozzám se tudtál érni, add fel magad!- adta a tanácsot Boldi.
Erre a földre köptem, amiben vér volt.
- Még nem láttál semmit, ellenben veled, én már tudom az összes mozdulatodat.- válaszoltam neki.
Boldi elhúzta az ajkát majd előttem termett és egy körívest ütött, de felemeltem a könyökömet és kivédtem, kicsit megrogytam, de tartottam, majd jobb kezemmel egyenes ütést hajtottam felé, de ezt a köríves ütéses kezével elhajtotta és a bal kezével testemre ütött, de én az elhajtott kezemmel elcsaptam azt, és a külső oldalára léptem és közben a bal kezemmel arcon ütöttem. Jobb lábával a bal elé lépett ennek hatására, így nagyjából hátat fordított nekem. Megfogtam a két vállát, hátra rántottam és közben a jobb lábammal az ő lábába beletapostam, így a földre esett. Épp eszmélt volna fel, de jobb kezemben egy narancssárga sugarat képeztem és rálőttem, ami teljesen befedte őt. Füst keletkezett ettől, de a sugár hatására kipörgött onnan a szemüvege nélkül. Kicsit beporosodott, de más baja nem volt. Felállt, mellényét megrántotta, látszott rajta hogy ideges volt, a szemével ölni is tudott volna.
- Nem vagy te olyan erős, mint először hittem.- mondtam kicsit diadalmasan.
- Meglátjuk!- válaszolta a hideg hangján, de lehetett érezni benne a dühöt.
Kezét ökölbe szorította, egy másodperc alatt előttem termett és guggolva hasba akart ütni, de én hátra léptem és a karommal leütöttem a kezét, ezzel a lendülettel felállt és körívest ütött, ami elől leguggoltam, mert már így is le voltam hajolva, és onnan egy felütést mértem az állára, ami eltalálta. Hátralépett pár lépést, kereste az egyensúlyát, közben a jobb kezembe bele vittem az erőmet és arcon ütöttem, amitől kirepült az arénából, nekicsapódva a stadion falának. A számláló elindult, Boldi pedig kilökte magát a falból és a lábára érkezett. A mellénye a térdéig ért, ami már fehérlett a vakolattól.
- Szép mozdulat.- mondta Boldi, majd hirtelen az aréna szélén termett.
- El kell ismernem te meg gyors vagy.- mondtam csodálkozva.
- Hmm.- mondta Boldi majd előttem termett, és ütögetni kezdett, de kivédtem azokat, miközben hátráltam. Egyik védésnél a másik kezemmel mellkason ütöttem, majd az ütőkezét megfogtam, megfordultam és kidobtam az arénából. Feltápászkodott, a számláló számolt. Jobb kezembe újra bele vittem az erőmet, Boldi is így tett. Mielőtt leszámolták volna a 10-et, Boldi felugrott ütést mért az arcomra, én pedig az övére. Ennek hatásárai áttörte a stadion falát, én pedig kirepültem az arénából. Forgott velem a világ, de nehézkesen felnyomtam magamat. Láttam, hogy Boldi nem mozdul, de én felültem az arénára, majd felguggoltam. A számláló letelt, Boldi nem volt ott, így nyertem.

Kószák - Sötét harcosok: 3-1







© Napfolt Kft. - Médiaajánlat

 


© Napfolt Kft. - Médiaajánlat