Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
2007-12-15
Megírtam a harmadik részt is...:
Konstantín erős hangom megszólalt:
-Ez a hang két idegesítő gyermek hangja...Natasaé és Klaudiáé. Ők itt laknak a palotában, a királynő gyermekei. Hét évesek már, de nem sok ész szorult beléjük...Nagyon idegesítőek!-aztán még mondani akart valamit a varázsló, de a két huncut gyerek közbevágott:
-Ne beszélj igy rólunk, vagy megmondunk anyunak!-és kiöltötték kicsi nyelveiket. De hirtelen vissza is huzták, mert anjuk Írisz, azaz a királynő előjött szobályából, hogy fogadja vendégeit. De nem olyan felséges királynői alakja volt. Szomorúnak látszott, mintha nyomná valami a lelkét. Teljesen le volt lombozódva, és a hangja is tele volt fájdalmas szavakkal. Így szólott vendégeihez:
-Ti vagytok azok? Konstantín csapata? Az őrzők?-keseregte. Titusz nagyképűen, már a szava közepébe belevágott:
-Bizony! Mi vagyunk az a hős csapat! Mi a nagy királyok, a verhetetlen harcosok! Minket nem lehet legyőzni és...és...Ja igen! És nem ismerünk félelmet!-Carmen öreganyó meghúzta a fülét, és rámorfondírozott:
-Viselkedj fiacskám! Most otthon ülhetnél, és a tévé előtt csak bambán néznél!-aztán, mintha misem történt volna, mint aki nem csinált volna semmit, eleresztettek Titusz fülét és mosolygott. A négy embergyermek, azaz a lombok,(mert így hívtál a tündérek az embereket) semmit sem értettek. Összenéztek, de hirtelen eszükbe jutott az a gyűlölet...Arnold felordítva kérdezte:
-Mi a meló asszonyom?-és megrángatta a szemöldökét. A királynő rebegve így szólt:
-A Bölcsek Tavában elveszett a Meny Kő, és meg kell szereznetek. De vigyázzatok, mert a jósgomböm azt mondta, hogy valaki meg fog halni.-és lehajtotta a fejét. A vendégek elindultak. Három hosszás út után, ott voltak a Bölcsek Tavánál. Már a víz felszínénél látszott a vízban a meny Kő csillogása, de előbb el kellett menniük Naomihoz a vízistennőhöz, hogy megbeszéljék, ne szabadítsanak a csapatra víziszörnyeket, és egyben elmondták a megbízatásuk célját. Naomi így szólt:
-Persze, persze! Megígérjük, de csak akkor, ha elhozzátok nekem a Szója Gyöngyét.-Carmen anyó fellázadt:
-De hisz abból csak egyetlen egy van, és az is el van rejtve a Szent Sokkarú szobrában. Mit csináljunk? Talán széttörjük!? Maga nem tökéletes!-kiálotta vén hangján. De naomi nem foglalkozott vele és ezt mondta:
-Vagy a gyöngy, vagy a szörnyek.-és fintorgott eggyet. Így elindulta a Szent Gyöngyért. Mikor odaértek, egy piros Guft, azaz egy óriási nagy egyszemű troll félével találkoztak. Ő a gyöngyöt őrízte. A csapat alkudozott vele...Végül beleegyezett, hogy a gyönygyöt oda adja nekik, ha elhozzák a világ legkisseb tündérét, és megeheti. Carmenka megint fel akart kiáltani, de nem tette, és visszahőkölt, mert tudta, hogy ő is kistermetű. Tehát elindultak és a faluba mentek. Ott megtalálták a világ legkissebb tündérét, de nem akarták, hogy meghaljon, így a tündérről másolatot csináltak, csak gumiból. Így visszamentek és odaadták az óriásnak a hamis tündért. Az óriás bekapta, és nem is vette észre, hogy nem igazi. Így a gyöngyöt megkapták. Elvitték Naominak. És Naomi megengedte, hogy nem lesznek szörnyek sem. Így felöltöztek, és beleugrottak a vízbe. Azonban Naomi gonosz volt, és az egyik legvadabb szörnyét elengedte. Miközben a többiek úsztak, egyszer csak Gerda felkiált:
-AÚ!!! A lábamat elkapta valami!-És egyszer csak eltünt Gerda. Nicolas felordított:
-GERDA! NEEEEE!!!-és sírt. Titusz mondta, hogy már nem tehetnek érte semmit. De ő könnyen beszélt. Nem veszetette el barátját, és nem veszett vele őssze. Végre megvan a Meny Kő! Vissza úsztak a partra, és Naomit elátkozták. Azután elmentek a királynőhöz, és odaadták neki amit kért. A küldetésnek vége volt. Mindenki sírt. Hírtelen az égből lepottyan egy sárkány, és egyből bekapta Nicolt. A többiek ordították, hogy neeee! Aztán jött a másik csapás. Hirtelen elborult az ég, és esni kezdett az eső. Egy villám belecsapott Petikébe, és az szörnyethalt. Már Csak Júlia maradt, aki még élt, de ahogy csak hátrált, megakadta a lába egy eldobott zsinórba, és elcsúszott. Lecsúszott a hegyről, és ő is meghalt.
-NEEEEE!-kiált fel az összes gyermek egyszerre saját othonukban. Nem értik a dolgot...Az első percben egy szép helyen voltak, aztán meg kellett szerezni egy követ, utánna meghaltak. Vagy ez csak egy álom volt?
Reggel találkoztak az iskolában. Óra közben Gerda rámosolygott Nicolasra, aztán lassan Júliára, és aztán Petikére. A többiek is ezt tették. Szünetben a négy barát összefutott és átölelték egymást, de mielőtt ezt megtették volna, Gerda így szól:
-A Világon sok titkot rejt még számunkra. De bárhol, bármikor részesei lehetünk.-a többiek bólintottak.
Azóta is minden éjjel az őrző csapattal eggyütt fekszenek eki a kihívásoknak.
Vége
|
