Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/177857
|
2005. augusztus 5.
Nem tudom elhinni, de mégis igaz.
Próbálok normális hangvételnél maradni, de úgyis megin elszállok a fellengzős nyelvű fenébe, hogy senkise értse...mert ezt nem másoknak írom, hanem magamnak, vagy a képzeletbeli barátomnak, vagy nemtom, végülis napló...
Itt volt Anita, jó volt, sokat dumáltunk, ki is mentünk faluba, amennyire meg tudom ítélni, jól érezte magát, tök örültem. Viszont ő ma elment, és megint rámszakadt az üresség, a félelem, a fájdalom, ésatöbbi, újabban egyre gyakoribb. Mi a szar van velem? Teljesen megváltozik a gondolkodásom újabban, egyre inkább lehiggadok, ma már be se mentem városba piálni a többiekkel, ok, pénzem se volt, de nem is akartam. Holnap elmegyek mindenképp, inni akarok, berúgni és nem gondolni semmi rosszra.
Olyan rossz egyedül...
Ez nem is én vagyok, szerdán se estem szét, pedig lehetett volna simán, ok, tekintettel voltam Anitára, de én nem az az ember vagyok, akit ilyenkor bármi érdekel, akinek gátlásai vannak, máskor is így kezdem, aztán valami beindul és akkor omlás...
Matyi meg haragszik rám. Szerintem.
Végülis megértem, minden oka megvan rá, úgy konkrétan nem tudom, mi, de én magam is utálom magam, akkor ő engem miért ne.
Az egész társaságnak vége lesz lassan, mert lehet, hogy én is kiszállok, egyre jobban vágyok azokra az emberekre, akik olyanok, mint én, csak itt olyanok nincsenek, és ezeket az embereket tökre szeretem, ők is tolerálják egy csomó hülyeségemet. DE! nem értik meg.
Ezért lesz vége.
Csak félek egyedül lenni. Vagy magammal, na, hadd legyek már skizo.
|
