Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/327300
|
megint♥
Könnyeim tartom vissza, nem szabad sírnom,
Nem akarom gyengeségem mutatni.
Remegek és átfut rajtam a hideg,
Mert elvesztettem, elvesztettem a hitet!
Könnyeim kezdenek száradni arcomról,
Nem szabad a rosszra gondolnom már.
Erösebbnek kell lennem, össze kell szorítanom a fogam,
Hogy csöndben legyek, hogy ne ordítsam, ne áruljam el magam!"
Nagyon szerettelek ♥
Te elfeledhetsz, de én emlékszem még rád
Töltöm még miattad ébren az éjszakát.
Eszembe jut még huncut barna szemed,
mely még most is folyton előttem lebeg
Eszembe jut hangod, melyet még azóta is hallok
melytől befogott füllel sem szabadulhatok
Eszembe jut mosolyod, mely most is feldereng
Elnézem még most is, s szívem megremeg
Eszembe jut kezed, mely oly édes, simogató
eszembe jut ajkad, mely még mindig hívogató
Eszembe jut a köszöntés, melytől új életre keltem én
eszembe jut a búcsúzás, s űr lesz szívem helyén.
eszembe jut az első szó, és még az utolsó is talán
Mikor éjjelente bezörgetsz szobám ablakán
Eszembe jut a forró nyár, a zápor, és a hold
Még most is tisztán él bennem, ami már csak volt...
Még most is sírok miattad, pedig már rég nem láttalak,
Még most is bánom, hogy akkor megtaláltalak
Bánom, hogy a szerelem rám talált veled
és most mégsem foghatom meg két csodás kezed
Még sem láthatom arcod a napfényben
Mégsem veled nézem a csillagokat az égen
Fáj, hogy vége, fáj hogy nem is volt,
Fáj, hogy ennyire fáj nekem a múlt
Fájó emlék nekem minden egyes szavad
s a szó még most is a torkomon akad
Fáj hogy van szerelem, fáj, hogy éreztem már
Nekem nem lenne baj, csak a szívemnek kár
Fáj, hogy nem voltál, s nem is leszel lehet
Nem fáj már a szívem csak... nagyon szerettelek."
|
