Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/138259
|
2009-07-17
-----
EZ A SULIM ÚJSÁGÁBÓL RÉSZLET,CSAK MAGAMNAK JEGYZEM FEL!
Nyereménykupon
Minden hónapban új kuponokat vághatsz ki a magazinból.Ezek arra szolgálnak,hogy a szerkesztőknek (Kukel Éva - 5.a,Teknyős Fanni - 5.b)visszaküldöd a kupont ráírva a nevedet.A szerkesztők kisorsolják a kuponokat,és lehet,hogy Te leszel az egyike a nyerteseknek!(értékes csomagokat kaphatsz)
Az első,második,harmadik kihúzottat díjazzuk.Eredményhirdetés:minden hónap
25-én
Aki az újságban meglátja a nevét,az kérjük,jelentkezzen a szerkesztőknél!
-ÚJSÁG FOLYTATÁS-
Állatkerti hírek
-Hírek a Fővárosi Állat- és Növénykertből
Kikeltek a fiókák a tó partján fészkelő szürke gémeknél
Kikeltek az első fiókák az állatkerti Nagy-tó partján fészkelő szürke gémeknél. A részben állatkerti eredetű, félvad körülmények között élő madarak szaporodása ugyan nem újdonság, mégis különleges jelentőségű. Egyes sajtóhírek szerint ugyanis - elvileg - nem is létezhetnének.
A napokban figyelték meg munkatársaink az első szürke gém fiókákat a Nagy-tó partjánál fészkelő kolóniánál. Az már az elmúlt hetekben is sejthető volt, hogy kotlanak, de most bizonyosságot nyert, hogy a kotlás az idei évben is sikeres volt. Jelenleg 7-8 fészekben, fészkenként 1-2 fióka látható.
A tóparti szürke gém kolónia története valamivel több, mint másfél évtizeddel ezelőttre vezethető vissza. Az állományt ugyanis az Állatkertbe1996-ban mentett madárként bekerült hat állat alapozta meg: a nálunk kikelt leszármazottaik élnek a tó partján immár generációk óta. Bár az égi országúton akárhová elrepülhetnének, az állatok inkább a Nagy-tó partján maradnak, hiszen az Állatkert itt folyamatosan gondoskodik a takarmányozásukról, illetve a megfelelő fészkelőhelyekről is.
Jóllehet a tóparti fákon fészkelő szürke gémek rendszeres költése és sikeres fiókanevelése nem számít újdonságnak, ám az idei évben mégis különleges jelentősége van a szaporulatnak. A Nagy-tó térségében ugyanis felújítási munkálatok zajlanak, így az állatkerti munkatársaknak fokozottan figyelniük kellett ezekre az állatokra.
A közelmúltban egyes - részben névtelen - személyek egy rádióműsorban azzal vádolták meg az Állatkertet, hogy a Nagy-tónál zajló munkálatokkal összefüggésben úgymond "a Nagy-tó partján fészkelő vad szürke gémek alól kivágták a fákat, amikor pedig azok épp a tojásokon ültek". Ezt a vélekedést - esetenként nem is véleményként, hanem hírként és tényként,sajnos több médium is átvette, sőt, egy internetes oldal a "hírhez" olyan szerkesztőségi vélekedést is hozzáfűzött, amely szerint a "a madarak biztos, hogy rosszul jártak". Ez már csak azért is sajnálatos, mert április elsején a weboldalunkon is megjelent írásunkból világosan kiderül a vélekedés megalapozatlansága. Hiszen ha - mint egyesek állítják - a fákat kivágták volna a madarak alól - lehetetlenség volna, hogy ennek ellenére mégis sértetlen fákon fészkeljenek. Nem hogy még eredményesen költsenek is!
Márpedig éppen ez történik, s erről olvasóink a mellékelt képek alapján, az Állatkertet felkereső látogatók pedig akár a saját szemükkel is meggyőződhetnek.
Nyári tábor az Állatkertben
Idén is lesz nyári tábor a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A táborban részt vevő gyerekek szakképzett pedagógusok és állatkerti szakemberek segítségével nyerhetnek kivételes bepillantást a kert kulisszái mögé. A program a maga nemében páratlan, hiszen a gyerekek játszva ismerhetik meg a természet titkait, úgy, ahogyan erre sehol másutt nincs lehetőség.
Június 14-én indul az évek óta megrendezésre kerülő „ZOO TÁBOR” első turnusa. A Fővárosi Állat- és Növénykert hivatalos tábora egyedülállónak számít a nyári táborok között, hiszen a tábor résztvevői testközelből ismerkedhetnek meg az állatkerti kulisszák mögött zajló élettel.
Mit rejt az élet-halál ház? Tényleg nyálkás-e kígyó teste? Mekkora a világ legnagyobb bogara? Mit eszik a tarajos sül? Mivel telik az állatgondozó egy napja? Ezekre a kérdésekre egy szokványos állatkerti látogatás során nem mindig lehet kielégítő választ kapni. A „ZOO TÁBOR” azonban olyan helyekre is bepillantást enged, ahová az átlagos állatkerti látogató sohasem jut el.
A táborozó gyerekek bemehetnek például az orrszarvú kifutóba, megismerhetik a tapírok és az alpakák magánéletét, megtudhatják, hogyan mentik meg a gondozók a megsérült madarakat, akiket a látogatók hoznak az Állatkertbe, és részt vehetnek az elefántok és a vízilovak etetésében is. Az Állatkert titkaival való ismerkedés mellett sok-sok játék is várja a gyerekeket.
ZooTáborA tábor programja minden reggel 8 órakor kezdődik, és délután 16.30-kor fejeződik be. Az egyes turnusok öt napból állnak, és hétfőtől péntekig tartanak. Turnusok egészen a nyár végéig minden hétfőn indulnak, az utolsó augusztus 27-én ér majd véget. A táborba 5-14 éves gyerekek jelentkezését várjuk.
Az elmúlt években minden nyáron nagy érdeklődés kísérte a „ZOO TÁBOR” programját. A táborozók közül többen évek óta rendszeresen visszajárnak. Emiatt igyekeztünk az idei programot számos új érdekességgel változatosabbá tenni.
A csoportokat pedagógusok irányítják. Napi 3 étkezést biztosítunk az ifjú természetbarátok számára. A résztvevők 2 db táboros pólót, a 3 képet tartalmazó fényképes emlékalbumot, egy esőkabátot és állatkerti bérletet kapnak ajándékba.
_________________________________________________________________
A hónap állata
Az óriáspanda
Közismertségét és népszerűségét az óriás panda - más néven bambuszmedve, tudományos nevén Ailuropus melanoleucus - vonzó és könnyen felismerhető külsejének köszönheti. Termete és testalkata zömök, medveszerű; gyapjas bundájának alapszíne fehér, de lábán, lábszárán, mellkasán és vállán feltűnő fekete foltokat visel; füle és szemfoltja is fekete. E szemfoltok közepén meglehetősen kicsi, a macskáéra emlékeztető szemek ülnek, a pupillák függőleges réseknek látszanak.
Az óriás panda jellegzetes tulajdonsága, hogy mellső végtagjain ún. "hamis hüvelykujj" található, ami az egyik kéztőcsonthoz csatlakozik. A húsos párnával borított 6. ujjnak pótolhatatlan szerepe van a táplálék megragadásában.
A panda élőhelye
Az óriás panda vadon csak Dél-Kína középső részinek hűvös, csapadékos éghajlatú hegyvidékein, az 1200-4000 m magasságban található bambuszerdőkben él. Itt terem kedvenc eledele, a bambusz. A bambuszerdők összesen mintegy 30 ezer négyzetkilométert foglalnak el, de az óriás panda ebből föltehetően csak legföljebb 6000négyzetkilométert népest be. Erdei élőhelyükön az óriás pandák illat-mirigyeiket fák kérgéhez dörzsölve jelölik ki "birtokukat", azaz territóriumukat. E területek között van ugyan némi átfedés, de az állatok rendszerint kerülik egymást, magányosan élnek.
Az óriás panda éjszakai életmódot folytat: alkonyattól napkeltéig jár táplálék után. Napközben alszik vagy pihen, de nincs állandó "lakása"; hol itt, hol ott húzódik meg egy-egy védett helyen, például sziklák rejtekében vagy egy fa üregében.
A panda tápláléka
Bár az óriás pandát a ragadozók közé sorolják, étrendje túlnyomó részben növényi anyagokból áll, elsősorban a bambusz leveléből, hajtásából és szárából. Általában egy bambuszcsoport közepén lekuporodik a hátsó felére, és elülső mancsaival ügyesen tördeli a bambuszszárakat. Amit letört, azt a szájához tartja, és módszeresen - levelestül, hajtásostul, szárastul - az egészet megeszi.
Amikor az óriás panda ébren van, jobbára táplálkozással tölti idejét, naponta akár 16 órát is. Nagy testtömegének fenntartásához rendkívül sok bambuszt kell megennie, részben azért, mert ez a növény csak nagy mennyiségben fogyasztva ad elegendő tápanyagot, részben azért, mert a panda emésztőrendszere nem működik olyan hatékonyan, mint más, növényi táplálékon élő állatoké. Ezek az állatok általában táplálékuk 80%-át megemésztik, a panda azonban csupán 17%-ot.
Az óriás panda bambuszon kívül más növényeket is elfogyaszt, pl. füvet, virágot, gombát, gumókat, gyökereket, fakérget. Ha sikerül elkapnia egy kisemlőst vagy egy halat, vagy ha belebotlik egy tetembe, azt sem hagyja ott. Rokonaihoz, a medvékhez hasonlóan méhkaptárokat is szívesen fosztogat.
|
