Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/46330
|
2005. március 16.
nah jó reggelt (18:25)
nem bolondultam meg (sajnos) csak épp most ébredtem fel.
nem tudom hova tenni magam, pedig ma be kéne magam dobnom elég rendesen mármint tanulás szempontjából, de valahogy nem megy.
gátolva érzem magam..sőt asszem magamat gátolom. lefoglalnak a hülye kis problémáim, mégis jól kéne magam érezni...húú mennyi a sok magam így visszaolvasva:DDD
no mindegy...
tehát az a lényeg, hogy annyi szép van mostanában aminek örülni lehetne mégis olyan nehéz...mennyire igaz az a mondás miszerint boldognak lenni sokkal nehezebb, mint boldogtalannak...hát valóban.
én sem vagyok az a tipikus boldog ember, könnyebbnek látom a szenvedést , mint hogy valami kis pozitívummal bearanyozzam az életem ha más nincs, vagy hogy kezdjek magammal valamit.
hát...a könnyebb utat választom mindig, hogy megnehezítsem ezzel az életem...bár nem tudom mennyire lenne választási lehetőségem...nem tudom. egy kicsit olyan keserű íz van a számban több dolog miatt is. legfőképp magam miatt. (a változatosság kedvéért;D)
körülöttem minden olyan furcsán szokott alakulni. mint mindig... most se tudom hol vagyok (vagy épp hol kéne), ijedten kapkodom a fejem, mint valami riadt kis állatka egy sűrű erdőben...keresem a szabad utakat a fény felé, hogy kijussak ebből a kavalkádból. pedig észre kéne vennem mennyi széppel vagyok körülvéve, mennyi szépséget nyújt számomra az erdő, mennyi mindennel lehetnék gazdagabb, ha egy kicsit megállnék és tiszta fejjel körbenéznék. de nem teszem..mindennél jobban érdekel a saját biztonságom, hogy megóvjam épségem, hogy elrejtőzzem, hogy láthatatlanul túléljem ezt a hosszú kalandot.
bármennyire is azt mondom, nem vagyok nyitott...
és még hazug is vagyok. mért mondok olyasmit ami nem igaz? ép ember nem mond olyat ami nem igaz, csupán önszántából... én pedig megteszem. csak szeretném, hogy igaz legyen. arra törekszem, hogy amit kimondtam, annak megfeleljen a valóság. ebből áll az életem..mért mondom valakinek hogy hiányzik, amikor nem érzem úgy..vagyis..mostmár elbizonytalanodtam. hiányzik, de nem tudom mi lenne ha itt lenne. talán akkor már nem lenne olyan jó. talán csak ez a kivárás időszaka az izgalmas, talán nem is igaz az egész...hogy mennyire vannak valós érzelmek?...isten se tudja...egyik részről sem tudom... talán ő is csak azt hiszi. vagy ő komolyan gondolja? egy évet vár rám? nem hiszem...egy év....rengeteg idő..egy év az életemből....és már a felén túlvagyunk a várakozásnak...egy év, komolyan mint egy lávsztori....én pedig nem vagyok lávsztoriba illő:D én nem viszek véghez olyan jellegű dolgokat ami bizonyítja a szerelmem, mert nincs is...nincs szerelem..érzelemmentes vagyok, most meg pláne kb úgy érzem, mint ha valami sósavat önöttek volna a szívem azon területére ahol az ilyen szívügyek kerülnek feldolgozásra:D na mindegy...Így Jártam....már csak nevetek ezeken a dolgokon...
szóval ha úgy vesszük ennek is kéne örülnöm, legalább van nekem egy olyan emberem, aki néha csak úgy ontja magából a szép szavakat irányomban, és róla biztosan tudom hogy szeret, csak kérdéses mi lesz augusztusban...még sok idő van, de egy éve is ezt mondtam:D és csak úgy rohan az idő...rohan rohan, de hová...talán pont az augusztus felé..aztán hogy utána mi lesz..no meg addig :D..hát nem tudom..
és lám, ismételten hívogat ez az oldal, talán azért is mert nem érzem lezártnak ezt a mai napot. nem tudom mért, talán nem akarom hogy vége legyen...nem akarom a holnapot, pedig mennyi mindent rejtegethet számomra..csak ezt nem akarom tudomásul venni...mindig előrelátó vagyok és mindig bejönnek a megérzéseim ilyen téren...vagyis holnap sem fog történni semmi érdemleges, max csak nő a zűrzavar a fejemben...nem akarom a holnapot, márcsak azért sem, mert nem jutottam előrébb a tanulás terén...be kéne adnom holnap sok dolgot, és nem akarom végighallgatni drága tanáraim érzelmi zsarolását az érettségiről, a sok szövegelést, semmi kedvem hozzá...ők nincsenek tisztában azzal a ténnyel, hogy egyedül jobban be tudom osztani az időmet, és a mai napom nem tette azt lehetővé, hogy holmi haszontalan matematika feladatsorok tömkelegein törjem a fejem, bármennyire szeretem is...kötelezőszerűen nem szeretem...betilthatnák, ugyanígy az irodalmat is, akkor biztos többet foglalkoznék vele...:D de komolyan ez nem is olyan rossz ötlet...hát nem?;DD
no komolyabbra fordítva a szót, így fél11kor, lassan már holnap van...ez elég szomorú...újabb nap telik el azzal, hogy megőrülök a gondolataimmal...újabb nap telik el azzal, hogy mit sem teszek, csak még nagyobb zűrzavart csinálok a lelkemben, hogy mit sem teszek, csak próbálom visszavezetni a dolgokat, vajon mi miért is történik. hogy mit hol rontok el folyamatosan ebben az életben...mindig is azt hittem, a jó és a rossz dolgok kiegyenlítik egymást, egyenlő arányban fordulnak elő az életben, és a jó váltja a rosszat, és így tovább..valahol be kéne fejeznem a gondolatmenetet, de még erre sem vagyok képes..akkor ez egy ilyen "se eleje se vége" valami lesz (mint minden mostanában amibe belekezdek)
|
