|
Tibor (Á) naplója
Állatfarmi teveemberke [37570 AL], gazdája Tibor (Á)
2007-05-22 Núbia
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/37570
|
2007-05-22 Núbia
Núbia története
A paleolitikum (Kr. e. 500.000 - 8000)
A Nílus völgye a múltban mindig is természetes ökológiai folyosót, útvonalat jelentett Afrika központi területeitől észak felé, különösen a száraz klímaperiódusok idején. Bár a Nílus vízhozam-változásai sok egykori település nyomait eltüntethették, a terület - a folyamparti zóna és az ehhez közvetlenül kapcsolódó vidék - az írott források és a régészet i adatok tanúsága szerint alapvető emberi életteret jelentett már a történelem előtti időkben is.
A legkorábbi emberi megtelepedés nyomai a Nílus-teraszok változásai, valamint a sivatagi erózió nyomán gyakran felszínre kerültek, az így előkerült pattintott kőszerszámok azonban ritkán maradtak eredeti helyzetben. Az alsó paleolitikum időszakából (Kr. e. 500.000 - 100. 000) főként a szakócák különböző változatai maradtak fenn. Az őskőkor középső szakasza (Kr. e. 80.000 - 35.000) az ún. Levallois-szilánktechnológiával jellemezhető, melynek alkalmazásával sokféle szerszámot, kaparókat, lándzsahegyeket is készítettek. Az egykori vadászok településeinek nyomai gyakran a sivatagi tanúhegyek tetején kerültek elő. A felső paleolitikum során a megelőző korszak eszközfajtáinak helyét egyre inkább a pengeeszközök vették át. A térségben előkerült legrégebbi temetők ebből az időszakból maradtak fenn.
A mezolitikum és az első neolitikus kultúrák (Kr. e. 8000 - 2500)
Az őskőkor végső szakaszának jellegzetes eszközei, a geometrikus mikroeszközök - háromszögletű, vagy félhold alakú pengék, kis méretű nyílhegyek - mellett az ún. "Kartúm-mezolitikum" (Kr. e. 8000 körül) néven elkülönített régészeti kultúra már a termelő gazdálkodás felé tartó fejlődés korai példája: megjelentek a háziasított juh - és kecske félék, emellett a halászat is kiemelt szerepet játszott. Az anyagi kultúrában a kerámia elterjedése jelentett alapvető változást.
A neolitikum idején a társadalom fokozatos a differenciálódására utalnak a nagy sírszámú temetőkben tapasztalható különbségek. Először láthatók olyan tárgycsoportok (például elefántcsont ékszerek, a Vörös-tengerből származó kagylók, stb.), melyek kifejezetten luxusigény meglétére utalnak. A települések, melyek főként az egykori Nílus-parton helyezkedtek el, hosszú ideig lakottak voltak.
Az Kr. e. 3500 - 2700 közötti időszakban létezett "Pre-Kerma-kultúra" talán már a legkorábbi felső-núbiai királyság emléke lehet. A korszak nagyméretű, kerek alaprajzú házakból álló települését Kerma mellett tárták fel. A leletanyag kapcsolatot mutat Alsó-Núbiával, egyiptomi hatásnak nincs nyoma, bizonyos egyiptomi lelőhelyeken jelen lévő tárgyak viszont erről a területről származhatnak.
Alsó-Núbiában ugyanebben az időszakban jelent meg az ún. "A csoport", amely magasan fejlett kultúrája, folyamatos kereskedelmi kapcsolatban állt a Predinasztikus-kori Egyiptommal. A Kr. e. 3. évezred elején az egyiptomi Archaikus kor és Óbirodalom uralkodói hódító hadjáratokkal terjesztették ki uralmukat Alsó-Núbiára. A hadjáratok után évszázadokig csak minimális bennszülött régészeti anyag ismert erről a területről, amely valószínűleg drasztikus népességcsökkenésre utal.
(folytatom)
|
Problémás tartalom jelzése
|
