Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/328902
|
3.-4. napom Mrs. Flowerrel
3. napom:
Nos ahogy montam jöttem, és hoztam néhány érdekes idézetet:
Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondaná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire a búrát tettem, mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam… Ő a barátom.”
Azt szokták mondani, hogy az igaz barátság az, ha helyet adunk a szívünkben valakinek, aki legalább annyira fontos, mint saját magunk. Igaz barát az, aki feltétel nélkül tud szeretni, annak ellenére, hogy tudja hogy ki vagy, ki voltál és talán ki lesz majd belőled. Az igaz barát az, aki belelát az életedbe és tudja mi a jó neked. Aki látja a fától az erdőt és megpróbál megóvni a csalódásoktól. Aki meghallgat, ha valami baj van, ha nagy öröm ért, vagy ha egyszerűen beszélgetni van kedved.
Sok olyan ember van, akit elfogadunk barátnak, aztán csalódunk. Nem felelhet meg mindenki barátnak. Hatalmas felelősséggel járó szerep ez. De amikor jönnek a problémák, amikor segítségre lesz majd szükségünk, akkor kiderül ki az az igaz barát.
A feltétel nélküli feláldozás.
Ez talán az a tulajdonság, ami leginkább kéne, hogy jellemezzen egy barátságot:
„- A barátom nem jött vissza a rohamból, Sir. Kérek engedélyt kimenni és megkeresni őt.
- Nem engedélyezem - mondta a tiszt. - Nem akarom, hogy kockáztasd az életedet egy olyan emberért, aki valószínűleg halott.
A katona ennek ellenére kiment, és egy óra múlva maga is halálosan megsebesülve, halott barátjának tetemét cipelve tért vissza. A tiszt dühöngött:
- Mondtam, hogy halott. Most aztán mindkettőtöket elvesztettem. Mondd volt annak valami értelme, hogy kimenj, és becipelj egy holttestet?
- Ó, persze, hogy volt, Sir- válaszolta a haldokló. - Amikor megtaláltam még élt. És azt mondta nekem: „Jack, biztos voltam benne, hogy értem jössz.”
Remélem te is ezt érzed a barátod iránt :)
4. napom
Sajnos ma megbetegedtem. nem volt valami jó, és most is elég rosszul vagyok. De találtam még néhány idézetet:
Az életben eljön egy olyan szakasz, mikor nem a szerelem uralkodik a szívünk felett. Ekkor tudjuk csak igazán értékelni a barát szót.
Ha meghalok...talán lesznek barátok, akik meggyászolnak, akik továbbviszik közös örömeinket és fájdalmainkat, akik hordozzák az emlékem. Ez a lélek halhatatlansága, a végtelen örökség, a gyász táplálója. De egyben a hité is.
Van egy apró, elvarázsolt, külön kis világ. Ami csak a tiéd és csak az enyém; a miénk… a kettőnké… közös.
Csak te érted, és csak én értem, csak mi. Ketten. Más senki ezen a földön.
Saját Napunk – a szeretetünk – ragyogja be, saját csillagaink – a mosolyaink – díszítik az egét. A Hold, mely éjszaka világít a bizalom kettőnk között.
A levegő, mely nélkül meghalnánk – a tudat, hogy létezel nekem és hogy létezem neked. A víz, mely életben tart: a sok kedves szó, melyekkel egymáshoz szólunk.
Mindezek együttesen táplálnak minket, és bennünk egy érzést: barátok vagyunk mindörökké!
|
