Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/17511
|
Szerelem
A szerelem olyan mély és erős érzés, amely által szorosabban kötődünk a másik félhez, mint ha csak csupán szeretetet éreznénk iránta. A szerelem fogalmát a különböző kultúrákban és társadalmi közegekben eltérő módokon határozták meg. Tüneteként biztosan állítják a kutatók, hogy az agyban felszabaduló boldogsághormon (dopamin) mennyisége megnő, ha a szeretett személyről látunk egy fényképet. Ez azonban csak egy tünete a szerelemnek.
A szerelem típusai:
Erosz-Platóni értelemben vett sóvárgás, vágy
Plátói szerelem.
Eredeti jelentése az, amikor egy idősebb férfi tanítja a fiatalabbat mind kulturális, filozófiai, és szexuális szempontból. A szó jelentése manapság jócskán megváltozott, napjainkban a nem viszonzott szerelmet jelenti, de használják a be nem teljesedett szerelemre is, függetlenül a viszonzás meglététől vagy hiányától két ember között, kölcsönös döntésen alapuló helyzetben.
A szexuális kapcsolat nem összekeverendő a szerelemmel. A szerelem nincs tekintettel korra, nemre, társadalmi hierarchia rendszerre, bőrszínre, nemzetiségre, vagyoni helyzetre, szociális státuszra sem. Elmúlásának ideje előre pontosan nem mondható meg, olyan emberi érzelem, amely nem a résztvevők saját akaratán múlik, nem hozható akaratlagosan létre. Létezik olyan viselkedésmód, nyitottság, amellyel az ember befogadó kész állapotba jöhet.
A költészetben a szerelem egyfajta sosem-múló társ, szenvedések okozója. Egy mondás járja: a boldog szerelmeknek nincs történetük.
Szerelmet érezhet az ember több vagy egy ember iránt is, a létezés iránt is (ez a hála legintenzívebb fokozata.) Egyfajta képesség a boldogságra.
„ A boldogság nem a külső gazdagságtól, nem a körülményektől, hanem az intimitás megélésének képességétől függ ”
– Isabelle Filliozat francia pszichológusnő
Ezoterikus megközelítésből, aki szerelmes az nem szabad és tanulnivalója van az adott személlyel, nem véletlen, hogy pont egymásba szerelmesek. Ezt vallja a pszichológia is. A pszichológia egy közel kétszáz éves tudomány, ami a filozófiából ágazott ki. A filozófia még keresi a választ az emberiség nagy kérdéseire, viszont a pszichológiával embereket kezelnek, gyógyszeresen is.
Tartalomjegyzék
1 Tudományos nézőpont
2 Keleti felfogás a szerelemről
3 Szerelem a művészetekben
4 Lásd még
5 Jegyzetek
6 Irodalom
7 További információk
Tudományos nézőpont
Auguste Rodin: A csók, fotó a párizsi Rodin-múzeumból
A tudósok nincsenek egyöntetű állásponton a szerelem mellett. Egyesek szerint csakis biológiai és kémiai okai vannak, és mi ezeknek az áldozataként végeznénk tovább fajfenntartó tevékenységünket. Amit nem tennénk meg, ha belegondolunk, mennyi áldozatot kell hozni. Tehát ezért a természet kegyessége miatt, mi addig is jól érezhetjük magunkat, s erre a megoldás a szerelem.
Más kutatók szerint, a szerelem igen magasra értékelendő dolog, ráadásul egy kulcs a lelki fejlődésben a továbblépéshez.
A szerelem kialakulása együtt jár a szervezeten belül bizonyos hormonális változásokkal, ezek kutatása azonban még nagyon kezdeti stádiumban tart.[1 AL]
Az oxitocin hormon növeli a bizalom kialakulását az emberekben, így szerepet játszhat a tartós kapcsolatok kiépülésében.[2 AL] Az agyban termelődő oxitocin csökkenti a fájdalomérzetet, elsősorban az agyban hatva. A hormon ragaszkodást, elkötelezettséget vált ki az ember lelkében.[3 AL]
Azonban az oxitocin hormon nem a boldogsághormon, mindkettő egyébként érdekes módon az agyban hatva változtat az emberek állapotán, kötődésein. Az agyi hormonok igen jelentősek, szerotonint, vagy bármi mást vizsgálva általánosságban az emberekre. Ráadásul, az agy igen érzékeny terület, imádkozás közben például jóval kisebb agytevékenységet mutattak ki. Az imádkozók eközben boldogságról számolnak be. Tehát az agyunk lesz boldogabb, hiszen ott hat a hormon.[4 AL]
„ (a kapitalizmus) különösen próbára teszi pszichológiailag és morálisan az embereket. Ez rossz rendszer. Mindenki boldogtalan. És hát miről szólnak a nagy XIX. századi regények? Dickens, Balzac, Stendhal, Flaubert, Tolsztoj. Hát a csalódásról. Minden nagy regény a kiábrándulásról szól. Mikszáth is. Kivétel nélkül. Miért szólnak ezek a regények például a házasságtörésről? Mert azt mutatják be, hogy a legutolsó eszmény, a szerelem is teljes mértékben reménytelen. Hiábavaló. ”
– Tamás Gáspár Miklós filozófus
Isabelle Filliozat az EQ című könyvében azt írja, hogy szívesen határozná meg a szerelmet úgy, mint az intimitás megélésének képességét. De elrejtjük magunkat a hozzánk közelállók elől, s pont emiatt nem jön létre a spontán energia-, gondolat-, érzéscsere. Ez nagyon rossz tényállás, viszont lehet rajta változtatni bármikor.
A pszichológiában viszont megállapították, hogy a párok egy idő után egymáshoz hasonlóak lesznek, vagy már eleve azok voltak.
Keleti felfogás a szerelemről
Osho, indiai misztikus szerint, a szerelem egy csodás dolog. Addig, amíg kapcsolódásban tart, s nem kapcsolatban. Felfogása szerint a szerelemnek áradnia kellene egy adott személy felé, amíg az életben úgy hozza, de holnap nyugodtan áramolhat egy másik személy felé, kötelezettségek nélkül. Szerinte, mindenkinek ezt kellene csinálnia, és így mindenki boldog lehetne.
A kapcsolatot elítéli, mert az berögzült, a múltra épít: Tegnap szerelmes voltam beléd. De – mondja Osho – az tegnap volt! Ma már lehet hogy elmúlt az érzés, miért folytassák hát a kapcsolatot. Elítéli ezt mint egyfajta rabszolgaságot.
A kapcsolódást preferálja, melyhez azonban bátorságra van szükség.
Antonio Canova: Amor és Psyche
Vátszjájana indiai filozófus Kámaszútra című művében leírja, hogy a szerelemérzés négyféle módon alakul ki az emberek között.
Megszokásból kialakuló szerelem, ami egy cselekvés állandó és folytonos gyakorlásából eredő ragaszkodás, a nemi közösülés megszokásából keletkező szerelem,
Képzeletből támadt szerelem, ami kizárólag a gondolatokból ered. Ilyen például a szenvedély, amit némely férfi, nő és a kasztráltak éreznek a szájközösülés iránt.
Hitből keletkezett szerelem, ami két szerelmes kölcsönös ragaszkodása, mivel mindkét fél a másikban látja kiegészítő felét.
Külső dolgok érzékeléséből létrejött szerelem, amikor az érzékelés által okozott élvezet felülmúlja azt az élvezetet, amelyet a szenvedély többi fajtája kelt, és csak a külső érzékelésen keresztül jöhet létre
Szerelem a művészetekben
A szerelem jelentőségéről sok-sok műalkotás szól. A szerelem akkor teljes, ha az általunk kiválasztott személy is hasonló érzelmeket táplál irántunk, vagyis a szerelem kölcsönös.
„ Itt és most
A gyepet nézem, talán a gyepet.
Mozdul a fű. Szél vagy zápor talán,
vagy egyszerűen az, hogy létezel
mozdítja meg itt és most a világot. ”
– Pilinszky János
„ Szerelem: Ahogy a szél meglebbenti a függönyt.
Nem a szél, nem a függöny - a lebbenés. ”
– Fodor Ákos
Petőfi Sándor
Minek nevezzelek...
Minek nevezzelek,
Ha a merengés alkonyában
Szép szemeidnek esti-csillagát
Bámulva nézik szemeim,
Mikéntha most látnálak először…
E csillagot,
Amelynek mindenik sugára
A szerelemnek egy patakja,
Mely lelkem tengerébe foly –
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,
Ha rám röpíted
Tekintetedet,
Azt a szelíd galambot,
Amelynek minden tolla
A békesség egy olajága,
S amelynek érintése oly jó!
Mert lágyabb a selyemnél
S a bölcső vánkosánál –
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,
Ha megzendülnek hangjaid,
E hangok, melyeket ha hallanának,
A száraz téli fák,
Zöld lombokat bocsátanának
Azt gondolván,
Hogy itt a tavasz,
Az ő régen várt megváltójok,
Mert énekel a csalogány –
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek,
Ha ajkaimhoz ér
Ajkaidnak lángoló rubintköve,
S a csók tüzében összeolvad lelkünk,
Mint hajnaltól a nappal és az éj,
S eltűn előlem a világ,
Eltűn előlem az idő,
S minden rejtélyes üdvességeit
Árasztja rám az örökkévalóság –
Minek nevezzelek?
Minek nevezzelek?
Boldogságom édesanyja,
Egy égberontott képzelet
Tündérleánya,
Legvakmerőbb reményimet
Megszégyenítő ragyogó valóság,
Lelkemnek egyedüli
De egy világnál többet érő kincse,
Édes szép ifjú hitvesem,
Minek nevezzelek?
Pest,
– 1848. január
|
