|
Árpi naplója
Dromi Papi [150092 AL], gazdája Árpi
2005. április 4.
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/150092
|
2005. április 4.
Kedves tevetársak!
Hosszú sivatagi poroszkálás után úgy döntöttem, hogy elindítok én is egy kis tudományt a Föld geológiájáról.
Kezdjük a kezdeteknél: az első igazi tudományos vita a kontinensek vándorlásáról Dr Alfred Wengener nevéhez fűződik; 1912 január 6-án volt az „ominózus” eset. A tudósok kétkedését és felháborodását az is tetézte, hogy Wengener meteorológus volt. Szegény tudósunkat az előadás során szavakkal szinte ízekre tépték a felbőszült geológusok, mivel Wengener nem tudta, milyen folyamatok zajlanak a litoszféra (kőzetöv) alatt. Ezért elvileg megbukott az előadáson.
A későbbiekben azonban ugyanez az előadás egy híres tudós, Alexander de Toit fantáziáját megmozgatta. Toit geológiai kutatásokat végzett, melyekkel bebizonyította, hogy Wengenernek igaza volt. Negyedévszázados kutatómunkát követően, 1937-ben jelentette meg „Our Wondering Continents” (Vándorló világrészeink) címmel könyvét.
Ma már mindenki tudja, hogy a kontinensek vándorolnak a folyékony kérgen (astenosphera). A kezdetekben az óriási esőzések után a megmaradt szárazföldek és a kiemelkedőben lévő szárazföldek egy óriási kontinenst alkottak, a Pangeát. A Pangea összföld kb 400-250 millió évvel ezelőtt létezett. Azután a litoszféra darabok elcsúszásával elkezdődött a kontinens részekre szakadása.
Mintegy 180 millió évvel ezelőtt kialakult Laurázsia (a mai Észak-amerika + Európa + Ázsia területe), Gondwana (Afrika és Dél-amerika) és Antarktisz-Ausztrália, valamint a leszakadozó-félben lévő India.
Körülbelül 135 millió évvel ezelőtt elkezdődött a Gondwana, Laurázsia, valamint Antarktisz-Ausztrália kontinensek további tagozódása. Ez a folyamat napjainkban is folyik. Lassú, évente kb 2-4cm-es elmozdulásokkal.
(Folytatása következik: A táblatektonika rejtelmei lesz a következő rész)
Dromi Papi
|
Problémás tartalom jelzése
|
