Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Zs, a Székelyföld kari egyik árvagondozója naplója


Patás Piros [103139 AL], gazdája Zs, a Székelyföld kari egyik árvagondozója
2005. június 20.

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/103139
2005. június 20.

2005 június 18. szombat
Csaj hétvége második napja

Szombat reggel felébredés után a panzióban reggeliztünk, előtte megnéztük az éjszaka brekegő békák egyikét. Mi ekkora békát mostanában nem láttunk. Összekészülődtünk, útvonalat néztünk, s ismét útnak indultunk, itt a környékbe nézelődni. Végig csodálatos táj övezte utunkat. Első megállónk Mohora lett volna, ahol a Vay-Zichy kastélyt néztük volna meg, de ezt ismét nem találtuk. Folytattuk utunkat Csesztvére, ott megnéztünk a Madách kúriát, melynek parkosított kertjében áll egy nagy fa, ahol Madách nagyon szeretett üldögélni és irogatni. A fa érdekessége az, hogy olyan, mintha háromba tört volna, és a két szélső letört része a földön feküdt, de a gyökere a földben, így a letört rész is élt. Ezután elmentünk megnézni a Pitye forrást, melynek vize a település legtisztább vize. Tovább haladván utunkon eljutottunk Balassagyarmatra. A főutcán leparkoltunk és gyalog indultunk tovább. Megnéztük a megyeházát, a városházát. Ezen a főutcán szép ódon épület volt szinte minden ház. Elsétáltunk a Palóc Múzeumig. Ennek környékén sétáltunk egyek a palóc ligetben. Láttuk, hogy itt található a skanzen is, de azt épp zárva találtuk. A Palóc Múzeum szépen berendezett és fenntartott múzeum, betekintést nyerhettünk a régen élt palócok életébe. Ebben a múzeumban kiállított egy „drótszobrász” képeit is. A Palóc Múzeum előtti téren volt egy magyar zászló, és egy néha szökő szökőkút is  Ezek után sétáltunk vissza az autó felé ismét a főutcán. Így láttuk meg a posta épületét, melynek homlokzatára egy postakocsi volt festve, ami nagyon szép. Fagyizás és kávézás után tovaindultunk egy kis kerülővel Bánkra, az országhatár mellett autózva. A táj szépsége vitathatatlan volt ismét. Miután visszatértünk a panzióba, megint elővettük a térképet és kinéztünk egy kisebb útvonalat, majd továbbmentünk. Bánktól nem messze jelölt a térkép egy kék turista útvonalat, mely felvitt volna minket egy hegyre. De mivel az útvonal az ásványbányán megy keresztük, s e bányának a főnöke megtiltotta a bányán az átjárást, így nem tudtunk felmenni a hegyre ott. Autóba szálltunk, visszafordultunk, és felmentünk az útra, ami a hegyre vitt volna fel minket, de ezt az utat egy agyagbányából lejövő teherautók használták csak, nem tudtunk autóval felmenni. Így hát leparkoltunk, és mentünk gyalog tovább. A hegyre felmásztunk jódarabon, de sajnos rá kellett jönnünk, hogy az agyagos, néhol vizes úton nem tudunk felmenni. Viszont utunk közben a hegyről lenézve egy igazán gyönyörű völgyet láttunk. Itt mary junior bemutatta nyomolvasói tudását, és mutatott nekünk őznyomot. Lesétáltunk az autóig, és azzal folytattuk utunkat, egészen a közeli Alsópetényig. Láttuk a térképen, hogy itt van egy park, amit sikeresen meg is találtunk. Ekkor eldöntöttük, hogy a régi fák között fogunk megvacsorázni. Igazán szép hely volt, s valaha még szebb lehetett, mikor még nem volt a parkban egy focipálya. A hideg vacsora elköltése után ismét autóba ültünk, s folytattuk utunkat Keszegig. Itt, ezen a kis településen megnéztünk egy kastély, amit most általános iskolának használnak. Mire eddig elértünk, kissé ránk esteledett, és visszamentünk a szállásra. A pihenésnek, bohóckodásnak és a dumcsizásnak szenteltük az estét, közben megittuk az előző estéről maradt bort, majd elszenderedtünk, ami mindhármunknak könnyen ment, mert a békák is aludtak.

A képen Madách fája látható.



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat