Cuccok Center

Teve Center

Karaván Center

Kapcsolat Center

Gaming Zone


Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek


[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

..... naplója


MIMIS [263698 AL], gazdája .....
2009-10-24

Ugrás egy másik naplóhoz!
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/263698 		2009-10-24

Amikor szíved már nem hiányolja szerelmét, és teljesen kiábrándultál, csak egy találkozás kell még, és ha beszéde, megjelenése nem kellt benned új érzéseket, gondolkozz el, hogy valaha szeretted-e igazán?

- Mit szeretsz benne ennyire? Hogy sikeres? - Nem! Azt, hogy nincs rám szüksége!

Mert ezt teszi velünk a Szerelem: repülünk, de könnyen padlót foghatunk; szárnyak nélkül zuhanunk, mint egy darab szikla, és közben azon gondolkodok, mi a francért kellett leugranom!? De érted bevállalom, még a zuhanást is, itt csak egyetlen ember van, aki szárnyakat ad nekem: az Te vagy.

- Úgy tűnik, itt nem divat a bátorság... - Hát félek is, mert azt hiszed, hogy hajtok rád...

Nem sajátíthatlak ki, de nem élhetek nélküled. Isten a tanúm, hogy ezúttal nem kérek semmit és kész vagyok mindent feláldozni. Ha elszakít tőlem az élet, ha meghalsz egy napon, mit számít ha szeretsz, a világot én is itt hagyom!

A szeretet feltétel nélküli. Ha már fenntartások vannak, csak hamis ígéret minden, ez pedig bűnt és rontást szül.

A szerelem egy csodás élmény, ami gazdagítja az ember tudományát. Ám, valamiről megfeledkeztek a tudósok. Arról a bizonyos Bajos szerelemről, ami nagyobb élmény mint a szerelem. Izgalmasabb mint bármi más.

Barátok, család, szerelem ez az élet. Csalódás, fájdalom s megannyi vétek. Őszinte barátok s hazug emberek, megértés, elfogadás és mély sebek. Mosoly mikor legszívesebben kiáltanál, magány mikor csak egy társra vágynál.

Lelkem összetörted, könny csillog a szememben. Mindenhol téged kereslek csak téged szerelmem.

Hiányzik nevetésed, érintésed, az egész létezésed. Itthagytál, s el kell fogadnom ítéleted. Ítélet velem szemben, s velünk... Hiszen ezek után együtt már sosem lehetünk.

Miért szenvedünk ha szeretünk? S miért szeretünk, ha szenvedünk?

Felmerül egy újabb megválaszolatlan kérdés, úgy érzem itt vagyok a végén. Szívemben újra itt egy kérés, arra kér felejtselek én.
Érzem nem lesz egyszerű, de muszáj, hisz tudom, ez már túl meseszerű. Szívem menten megszakad, s félek minden régi seb újra felszakad.
Ráébredtem te soha nem leszel a párom, s ez egy nagyon nagy károm. A teljes felejtést epekedve várom, se ez az egész nem lesz más, csak egy valóra válatlan álom.

Elkezdtek beszélgetni, és minden remek; szereted és tetszel neki. Sokat vagytok együtt, az érzés egyre mélyebb. S egy napon, anélkül, hogy észre vennétek, rájössz, hogy szereted. Az idő megáll; és azt hiszed, hogy az egész világ csakis a tiétek, egyedül a tiétek... Egészen addig, míg egyikőtök lelép, és kitépi a másik szívét, amíg még dobog; és otthagyja a leggyalázatosabb állapotban szegényt.

Ha igazán élnél, én a válladról nézném végig, ahogy élek valaki mással... egyedül ébren, mindennek háttal.

Aki számít, azt Te sosem látod, aki valamit is akar, az a jóbarátod, aki megesküszik, hogy jó barát vagy, pedig többnek tart, mint egy jóbarátnak. Az a sumák fajta, az sosem mondja, csak nevetgél, hogy neki nincsen gondja, pedig elevenen eszi meg a penész érted. Sokra képes, aki szeret Téged!

...értsd meg, kérlek, szeret valóban téged, pedig furcsa vagy néha igazán. Színjátékot ne tervezz, nem kell semmilyen jelmez, csak menj már, mert vár rád az a lány...

Talán egy álom vagy tévedés, amikor reggel nem jön az édes ébredés, a könny felszárad, de megmarad a kétkedés, amit az élettől kapunk, vajon miért kevés.
Talán egy pillanat, ami szebb a többinél, egy érzés, ami szavakban már mit sem ér, talán egy angyalra vagy csak egy látomásra várva, kerülöd a szépet a tudatodba zárva.

Tudom hogy a halál után is van élet, hisz szívem már rég meghalt érted, de én mégis élek.

Mikor a hold feljön, a nap lemegy, az nagyon fáj, hogy nem vagy velem. Nem tudlak feledni, nem is akarlak, te vagy az éjj legfényesebb csillaga. Szíved másnak adtad, tudom jól, de legbelül érzem, hogy így a jó. Nem tehetek róla, ne lázadj fel, szívem csak érted gyúl lángra fel. Később majd rájössz hogy szeretlek, s te engem viszont szerethetsz. Hiszem hogy így lesz, s remélem, hogy egyszer majd te is megérted, miért véstem e sorokat vérző szívvel, s könnybe lábadt szemekkel néked! Tudnod kell, hogy csak téged szeretlek s hogy élni nehéz így nélküled! Amikor a fellegekben járok. mindenütt rád találok, elfog egy érzés tagadnom kár, az én szívem csak rád vár.

...a szerelem makrancos betegség, gyógymódja benne magában rejlik, az aki betege, nem akar kigyógyulni belőle, s akit levett a lábáról, az nem óhajt talpra állni.

Kisasszonyok, ne sírjatok! A férfi mind kalandor, fél lába itt, fél lába ott, csak gondtalan csatangol. Ne sírj, leány, a férfiért, légy hetyke, fürge, pörge, csak vállat vonj, ha bánat ért - Hej, táncra, körbe-körbe! Ne nyújtsd a jajt, ne nyögd a bajt, ha kínja olykor elfog! Míg nyár virít, míg lomb kihajt, a férfi úgyse lesz jobb. Ne sírj, leány, a férfiért, légy hetyke, fürge, pörge, csak vállat vonj, ha bánat ért - Hej, táncra, körbe-körbe!

Nincs kéznél kit úgy szeretnél, azt szeresd hát ki kéznél van épp!

...szeress, legalább úgy, ahogy engem, szeress valaki mást...

A szív jó tanácsadó lehet, de csak annak, akinek sok a vesztenivalója.

A szerelem tele van csapdákkal. Eleinte, amikor ki akar bontakozni, elvakít a fénye és nem engedi, hogy észrevegyük az árnyékokat, amelyeket pedig éppen ez a fény idéz elő.

Úgy tettem, mintha az én világom továbbra is a mi közös világunk volna. De kellemetlennek éreztem a színlelést.

Ne áltasd magad téveszmékkel a szerelem felől. Nem lehet elintézni finom, úri módon, anélkül, hogy bepiszkítanád a kezed. Erő és bátorság kell hozzá. S ha nem bírod elviselni annak a gondolatát, hogy bemaszatold a szép, tiszta lelkedet, akkor inkább hagyd a fenébe az egész életet, és eredj el szentnek. Mert akkor úgysem válnál be soha emberi halandónak. Vagy a túlvilágot választjuk, vagy ezt itt.

Gyűlölök és szeretek. Miért? Nem tudom én se de érzem: Így van ez. És szívem élve keresztre feszít.

Volt egy lány, aki megtanulta, nem baj, hogyha fáj s hitte, hogy egy napon majd ő is rátalál aki jóban-rosszban majd mellette áll és többé nincs határ...

...a nagy szerelem sem olyan, mint a versekben. Van a mámor meg a szenvedély, de később csak a fájdalom marad. És az utóbbi sokkal tovább tart...

Tudod, hogy szeretnék neked megadni mindent, de nem lehet... mert üres vagyok.

Hidd el, hogy annyira félek én! Nem tudom, van e még remény, hogy egyszer majd engem úgy szeretsz, ahogyan kit sosem feledsz...

De nem várhatok rád, mert rád várni olyan, mint esőre várni aszályban, hasztalan és időlopó.

A szív lassú halállal hal meg. Egyenként hullajtja el a reményeit, akár a fa a leveleit, míg nem egy szép nap elfogynak. Nincs remény, nem marad semmi.

A szerelem egy olyan ígéret, amit eleve törötten adnak át!

Mikor mosolyt hoztál, ékszerekre vágyott, mikor reményt adtál folyton csak bántott, mikor naiv voltál, ő mindig kegyetlen, nem való hozzád, hidd el nekem.

Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya mikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd.

A szerelem egy természetellenes érzés, amely arra ítél két ismeretlen embert, hogy szánalmas és egészségtelen módon függjenek egymástól, úgy, hogy minél erősebb a kötelék, annál hamarabb szakad szét.

Úgy érzem elvesztem a messzeségben, s szívemet ott hagytam a sötétségben. Keresem ki rabolta el tőlem, de arca csak homály a ködben.

Nem mondom, hogy nem tudok nélküled élni, mert tudok. Csak nem akarok.

Már tudom milyen éjjel-nappalnak lenni, milyen örökké együtt és mégis külön.

A szívem az súgta írjak neked, az eszem mélyen tiltakozott. A szívem keres, de az eszem tudja az igazságot. A szívem nem hallgatott az eszemre, s így a kelleténél is nagyobb fájdalom sújtja. Hibázott mikor azt kérte, hogy írjak neked!

Elfeledni a szépet oly nehéz, kerestem kutattam mást de még bennem élsz. Az én szívem nem nyílik másnak már, talán kell még egy tél és kell még egy hosszú nyár!

Aki szeret, annak varrd fel kabátja gombját, mert meglehet, hogy felvarrja más; Aki szeret, annak hallgasd meg baját-gondját, mert könnyen meglehet, hogy meghallgatja más; Aki szeret, azzal sose légy morc, goromba, mert könnyen meglehet, hogy rámosolyog más; Aki szeret, szeresd! Öleld meg naponta, mert könnyen meglehet, hogy megöleli más, és akkor hidd el, nem ő a hibás!

Az emberek szörnyű dolgokat művelnek egymással, leggyakrabban a szerelem álcájában és nevében.

Az élet furcsa, zegzugos útjai sohasem oda vezetnek, ahová eleinte hisszük. Az ember még csak nem is sejtheti a végzetét.

A szenvedély, melyen nem tudunk uralkodni, olyan, mint a lepke, mely a tűz fénye körül repked mindaddig, amíg halálra nem perzselődik.

Barátságot ajánlani, ha szerelmet kérünk: a legkegyetlenebb. Kő, melyet adnak, ha éhen kenyeret kérünk.

A legnehezebb dolog szeretni valaki, hagyni, hogy hibázzon és ennek ellenére tovább szeretni őt!

Az Istenek kockáznak, és kiszabadítják ketrecéből a szerelmet, ezt az óriási erőt, amely éppúgy képes építeni, mint romba dönteni - minden attól függ, hogy éppen merről fúj a szél, amikor kiszabadul börtönéből.

Ha keresed a szerelmet, nem találod, ha keresed a párod egyedül maradsz- a magány ellen mit tehetsz? Igaz tanácsot senki sem adhat neked, de ha őszintén megéled a szívedet, a szerelem rád nevet, ha bátran megéled az életed, a társad megfogja kezed.

A lányok hamarabb megtanulják, mi az az érzés, mint a férfiak, mi a gondolkodás...

Volt valami a mellkasomban, amit szívnek hívnak, de ez itt inkább egy hideg kődarabhoz hasonlíthatott.

Kicsi még a szív, vigyázz, hogy épen nőjön fel, nem mindegy, hogy hány sebet kap, s melyiktől vérzik el...
Ha szenvedélyesen szeretünk valakit, mindig több fájdalomban lesz részünk, mint örömben. De az ember azért mégsem mondana le erről az élményről. Aki sose szeretett igazán, nem is tudja, mi az élet.

Szeretnélek látni, csak Rád gondolok. Este, ha csendben lefekszem, rólad álmodom. Azt álmodom, hogy itt vagy velem, de mindez csak álom, álom vagy Nekem.

A szerelembe - mondják - belehal, aki él. De úgy kell a boldogság, mint egy falat kenyér.

Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat