|
R!co naplója
R!co Jr [10338 AL], gazdája R!co
2008-07-22
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/10338
|
2008-07-22
"Jó tett helyébe jót várj" - mondta az ifjú harcos, majd egy dobozt nyújtott át a már DÉMONI szépségűnek nevezhető angyalnak. Mélyen a szemébe nézett, majd elmosolyodott. Egy lépést tett hátra, s közben ahogy csúszott ki a vörös bársonnyal díszített doboz a kezei közül, amit marasztalt a lány selymes tenyere, szinte alig észrevehetően végigsimította a lány kézfejét. Le engedte karjait, arcán jóleső elégedettség lett úrrá. Megfordúlt, közben válláról ébenfekete haja dacolva a gravitációval megemelkedett... kinyúlt a levegőben, s láthatóvá váltak hátáról a nyakáig húzódó hegei, melyek úgy szelték végig a nyakát, mit a búzaföldet az eke könyörtelen villája. Majd egy pillanat és haja vissza szállt a vállára, eltakarva véletlen felfedett véres küzdelmek nyomait, amiről jól tudta a lány, hogy az érte folytatott kegyetlen harcokban szerzett, de soha nem szólt volna róla... ennél büszkébb volt a vitéz.
Némán elindúlt az ifjú, lépteit tompán verte vissza a szűk évszázados folyosó. Árnyéka hol megnyúlt, mint az óriás, hol összement, mint egy törpe a vadúl táncoló fályák tüze mellett elhaladva. A harcosból csak homályos körvonalakat látott már, mikor kíváncsisága legyőzte ámulatát, kinyitotta a dobozt. Két Arany datolya csücsült benne békésen. Szikrázása betöltötte a termet, mellette elhalványodtak a gyertyák, és a nap sápadni kezdett irigységében. A hegek, az a mosoly... most... mind értelmet nyert. Kiáltott volna, de a bátor harcos messze járt már, és ez így volt jól. Neki többet jelentett, hogy odaadhatja ámulatba ejtve a gyönyörű tündért, mint bármennyi szó. A lány lecsukta a dobozt, és alig hallhatóan annyit lehelt a levegőbe... -Köszönöm- a teremre újra féhomály borúlt... csak a csertyák monoton pislákolása tartotta a fényt valamelyest."
|
Problémás tartalom jelzése
|
