Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/3617
|
Albumelemzések
2009-07-15
Elsősorban azoknak a bandáknak az albumjairól fogok véleményt alkotni, akik ott vannak a nagy kedvenceim között, és akiknek jóval jelentősebb figyelemmel követem a pályafutását. Úgyhogy ide jönnek, amíg ideférnek, aztán majd csinálok több részt is neki, bár a közeljövőben egyelőre nem nagyon lesz olyan album, amit nagyon várnék, idén kb. az összes nagy favoritom adott ki albumot.
Matenrou Opera - Anomie [2009.06.24.]
Összegzés: Egy 6-ost adnék az albumra - a számok önmagukban nem olyan rosszak, de inkább csak a hallgatható kategóriába tartoznak, és nem az élvezhetőbe. Többet vártam tőlük, de lehet, hogy én tettem túl magasra a lécet. Valószínű, mert az utóbbi kiadványaikból általában mindig csak 1 szám fogott meg valamennyire, a másik 2 meg egyáltalán nem. Szóval az első cuccaikhoz képest ez rendkívűl gyenge anyag lett tőlük.
A lassabb, líraibb számok közül (Tsuki no suna, Honjitsu e to tadoru ai, Utopia, Nemureru yoru) egyik sem közelítette meg a Kaze no tori szintjét, amit szerintem nem is fognak. Az előbb felsoroltak közül az Utopia-t érdemes talán megemlíteni, mert igaz, hogy vokál nélküli volt, mégsem volt unalmas, ellenkezőleg, nagyon tetszett. A Nemureru yoru viszont az album leggyengébb dala, szerintem.
Kedvencem az első kiadványaik közül került ki (Ruriiro de egaku niji), úgyhogy ez se mostani teljesítményüket dicséri.
Szvsz a Last game helyett bármi más jobb lett volna, például a Datura. Nem szeretem ezt a számot, a refrén olyan semmilyen.
Szóval erősebbet, emlékezetesebbet vártam. Jó, hogy nem rendeltem meg - pedig erősen tervbe volt véve.
Mellesleg van még 2 extra szám, csak nem azon, amit én anno leszedtem. Remélem egyszer azok is eljutnak hozzám.
The Gazette - DIM [2009.07.15.]
A már ismert számok közül - Leech, Headache Man, Guren, Distress and coma - a Guren kivételével, mindegyikkel meg vagyok békélve. Főként a Headache Man-nel, ami egyik nagy favorit volt a Distorted Daytime-al a Stacked Rubbish óta.
Újak.. a A Moth under the skin és a 13stairs[-]1 a kedvenc. Az elöbbinél tök bejövős a refrén, míg utóbbinál furcsa és szokatlan, ahogy váltakozik a dallam, a ritmus, de épp emiatt a "rendezetlenség" miatt lett überjó!
Aztán ott van az a két gyönyörűség, a Nakigahara és a Dim Scene. Elöbbinél sokan kritizálták, hogy túl hosszú lett - nos, egy másfél perc valóban lemaradhatott volna a végéről, de mégis, engem nem zavar, szép.
Ami úgy igazán nem hatott meg az a Shiroki Yutsu és az In the middle of chaos. Utóbbi egyik részénél a MoNoLith Crackerjack-je jutott eszembe. Ez a két rész baromira hasonló, mondhatni ugyanolyan: gaze: 0:12-től, mono: 0:20-tól.
Ami pedig nem tetszett, az egyedül az Ogre. Szeretem az összevissza, agyonhörgött zúzdákat, de ez mégse tetszik.
Összeségében szerintem hozták a formájukat, bennük nem csalódtam. Pontozni nem pontoznám, mert igazságtalanság lenne - kezdek kicsit elidegenedni a stílusuktól.
|
