Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
|
levél-1 volt kedvesemnek
Ezt a levelet a volt kedvesemnek írtam, miután éreztem, hogy valami gond van a kapcsolatunkkal. Nem tudtam elmondani mit érzek, ezért leírtam neki!
(Munkahelyi szerelem Mc Donalds módra)
Szia Kati! :-)
Bocsi, hogy ilyen módon a levelemmel zavarlak, de szeretnék néhány dologgal tisztában lenni!
Nem számonkérés képpen, hanem mert nagyon összezavartál, és most mondhatni nagyon nem jól érzem magam, valahogy attól félek, hogy elveszítek valami olyat, ami nagyon fontos számomra, pedíg sosem volt igazán az enyém.
Légyszi válaszolj a kérdéseimre, de csak miután végigolvastad a levelet, és elgondolkodtál rajta.
Mi az, amit irántam érzel? Utoljára úgy éreztem, hogy nem is vagy rám kíváncsi. :-( Ha esetleg másik fiú után húz a szíved, akkor légyszi mondd meg, vagy ha túl cikinek tartod, akkor írd meg SMS-ben. Lehet, hogy nem bennem találod meg a nagy szerelmet, de akkor légyszi közöld velem. Bármennyire is fájna, én megértő lennék, és barátként lehetne folytatni, és nem ellenségként. Kedden amikor a mekiben találkoztunk, azt mondtad, hogy sajnos amikor velem sétálgattál, mindíg nagyon későn értél haza, ezt anyukád is rosszallotta, és ez a tanulás rovására ment. Ez nagyon rosszul esett számomra, magamat okoltam, azért, hogy leromlott a tanulmányi eredményed. Felajánlottam, hogy munka után hazakísérlek úgy, hogy az első HÉV-vel elmegyünk, és 11 előtt otthon leszel, de nem akartad. Megtudtam, hogy amikor nem kísérlek haza, akkor sem igazán érsz haza éjfél előtt, általában van valaki akivel elbeszélgetsz, elcsevegtek bent, vagy kint, vagy éppen az öltözőben sírsz. Miért? Amikor lenne lehetőséged, időd otthon tanulni, akkor is baráti társaságban múlatod az idődet. Mint, ha nem is igazán akarnál hazamenni. Tudom vannak most otthon "viharfelhők" problémák, de erre való egy barát, egy társ, hogy az ilyen esetekben vigaszt nyújtson, tanácsokat adjon, meg lehet vele beszélni bizonyos dolgokat, és szükség esetén az ő vállán sírhatod ki magad, nem az öltözőben, mint akinek nincs senkije. Neked most egy igaz barátra, társra van szükséged, aki őszínte hozzád, és akivel te is őszínte lehetsz. Én azt hittem (reménykedtem), hogy bennem ezt megtalálod, és szeretném, ha ez meg is történne, de ehhez a te segítségedre, nyitottságodra is szükség van.
Nekem van (volt?) egy elképzelésem, hogy milyen leányzót keresek magamnak. Külsőre : Kb velem egy magasságú, szőke, kékszemű, kicsit inkább teltebb mint soványabb, stb....
Ennek ellenére te : kicsit alacsonyabb vagy nálam, lehet, hogy eredetileg szőke vagy, de most nem, barna a szemed, és inkább sovány vagy, nem teltebb... , és még van néhány dolog, ami miatt te nem illenél a képbe, de nem tudom miért (vagyis sejtem) amikor először megláttalak, és köszöntünk egymásnak, hozzám szóltál, hogy : "És téged hogyan hívhatlak?" Húúúh... Nem tudom mi történt akkor velem, de egy kissé "lefagytam", és szólni sem bírtam, aztán majd el olvadtam, majd az ingemen a névtáblámat virítottam feléd, mint ha a szívemet nyújtottam volna oda neked egy tálcán. Aztán igen sokáig csak te jártál az eszemben. Reménykedtem benne, hogy egyszer majd kijössz kasszázni, vagy én megyek be konyhára, és megismerhetjük egymást. Olyan jó volt veled beszélgetni, amikor először elkísértelek, és találkoztam az anyukáddal. Amikor meg először hazakísértelek, és azt mondtad, hogy ha valakivel el tudnál képzelni valami komolyabbat, akkor az én lennék, hááátt... madarat lehetett volna velem fogatni! :-) Nem beszélve arról, hogy amikor megfogtam a kezedet, az első csók, annyira jól ment minden, bár kissé gyorsan. Most meg olyan "nyomasztó" minden, kétségek gyötörnek. Olyan rossz látni, azt ami veled történik. Talán mások nem veszik észre, de valami nagyon nincs rendben, és ezt érzem. Tudom, hogy valahonnan, valamiből kiutat keresel, de nem mindíg a legkönnyebben járható út a helyes, mert nem biztos, hogy az vezet a megoldáshoz. Lehet, hogy kissé félreértettem néhány jelet, és kissé túlreagálom a dolgot, és nincs is semmi komoly problémád (én örülnék neki), de remélem őszíntén válaszolsz majd a kérdéseimre. Ha én valakit megkedvelek (SZERETEK) akkor az nem arról szól, hogy minél többet hozok ki belőle a magam számára, minél több örömet okozzon nekem, hanem én is szeretnék valami újat jobbat, valami plusszt adni neki, akár a magam kárára is, igyekszem felelősséggel viselkedni iránta. Annyira örültem neki, amikor azt mondtad, hogy már ott van egy hely a szívedben számomra örökre, ami később remélhetőleg nőni fog. Én ezt szeretném. Nem egy múló szerelmet szeretnék tőled, és nem is 1-2 éves kapcsolatot, hanem valami sokkal többet. Olyan kapcsolatot, amil csak nagyon kevés embernek adatik meg, de ehhez én magamban kevés vagyok, ezt neked is így kell érezned. Remélem te is hasonlóan érzel, és nem teher ez számodra, és nem érzed túl nyomulósnak, tolakodónak, és mégegyszer bocsi, hogy ilyennel zavarlak, és remélem hamarosan választ kapok mindenre! Pusszííí....!!!!
Erre a válasz : Nyugi, csak egyetlen pasinak van helye a szívemben, az pedíg te vagy!"
Folyt. köv.
|
